Alkotmány, 1901. február (6. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-01 / 28. szám
ALKOTMÁNY, 28. szám, 2* Péntek, 1901. február 1. Németországban tervbe vett Odessza- Visztula, Elbe-Moldva-Duna csatornával, mezőgazdaságunkra döntő befolyással lesznek. Ezzel áll kapcsolatban vámpolitikánk is, mely most vajúdik s tartani lehet tőle, hogy a mezőgazdaság — minden ébersége mellett is — károsodni fog mellette. Búza-, árpa- és lisztkivitelünk dacára az őrlési forgalom eltörlésének, folytonos csökkenésben van, amit nem lehet másnak tulajdonítani, mint a merkantilizmus pressziójának, hogy ezzel a kényszerűleg leszorított árfolyammal és áruforgalommal plausibilissé tegye az őrlési forgalom eltörlésének a gazdákra nézve káros voltát. Ugyanilyen manőverrel igyekeznek a közvetítők megnehezíteni állatforgalmunkat a külfölddel, különösen Ausztriával s e tekintetben igen megszívlelendő volna a földmivelésügyi miniszternek az, hogy vájjon ne keressünk-e fogyasztási cikkeinknek más piacot és ne szállítsunk-e élő állomány helyett húst a vámkülföldre. Sertéskivitelünknél — mely az utóbbi időben ijesztő módon csökkent — a húskivitelt feltétlenül kellene foganatosítani. A munkásügy rendezése terén eddig keveset tudott tenni a földmivelésügyi kormány, az idei költségvetésben azonban százezer korona van felvéve gazdasági munkástelepek berendezésére, amely tény valóban komoly intencióról tanúskodik. Az erdőgazdaság, borászat, gyümölcstermelés, selyemtenyésztés terén mindenhol megvan a földmivelésügyi kormány komoly szándéka. Szőlőink rekonstrukciója szépen folyik, a román szőlőcsempészet és olasz borimport ellen minden lehetőt elkövettek. Nagy érdeme Darányinak, hogy egy eddig alig ismert s mezőgazdasági életünkben a jövőben oly fontos szerepet játszó intézetről évrőlévre nagyobb szeretettel s ambicióval gondoskodik s ez az intézet a földtani intézet, melynek költségelőirányzatát ez évben is tizennégyezer koronával emelte. Kiáltó két sebe a földművelésügynek a kivándorlás és a gabonaelővételekből származó délvidéki gabonauzsora. A kivándorlást megakasztani minden jóindulat mellett sem lehet, a Délvidéken pedig, a törvény gyatrasága miatt, rendre felmentik a félelmetesen működő gabonauzsorásokat. Feltétlenül oda kell hatni tehát a földmivelésügyi kormánynak, hogy ezt a hiányos s a legkönnyebben kijátszható törvényt revízió alá vegyék. Megvan tehát a komoly intenció földmivelésügyi kormányunkban s valóban Darányinak nem csekély érdeme van abban, hogy ma már beszélhetünk a mezőgazdaságról, agrárkérdésről. Azonban minden jóakarat mellett is meg vannak kötve sok tekintetben a földmivelésügyi kormány szárnyai. Látszik egész működésén, hogy a liberalizmus jegyében nagyon nehéz agráriusnak lenni s még nehezebb nagy közgazdasági problémákat megoldani. Mindazonáltal el kell ismernünk, hogy a Darányi produktivitása valamivel különb, mint a Tisza István közgazdasági produktív működése. Budapest, jan. 31. A képviselőház holnap délelőtt 10 órakor ülést tart. Napirenden van a jegyzőválasztás, a bizottságokban hiányzó tagok helyeinek választás útján való betöltése, mégpedig: a kérvényi bizottság, a közlekedési bizottság és a zárszámadási bizottság feét-két és az összeférhetlenségi törvény revíziójára kiküldött bizottság egy tagjának és végül a horvát regnikoláris küldöttség egy tagjának megválasztása, végül a mentemi ügyek és a kérvények 15-ik sorjegyzéke. A földmivelésügyi tárca tárgyalását hétfőn folytatják, Szilágyi Dezső kerülete. Egyik laptársunk nyomán mi is közöltük azt a hírt, hogy a budapesti erzsébetvárosi választók egy része fel akarta ajánlani Szilágyi Dezsőnek a kerület mandátumát. Ezzel a hírrel szemben Szilágyi Dezső, a Magyar Távirati Iroda híre szerint, megbízta a pozsonyi szabadelvű párt vezetőségét, hogy ezt a hírt cáfolja meg a leghatározottabban. Ken legyen felajánlva e munka a termékenyítő tiszta örök szeretetnek, hogy abból bőven erősen eredjenek a jövő csemetéi, jobb jövőnk méhének, szűz termékenységnek, erős egyességnek, eszménynek, ideálnak, az isteniségnek, a bárbeli, a legszebb arának — benned hazánk! Isten velünk,. .. . . . Emmanuel. Íme, néhány vers, melyet előre is adunk a magyar közönség élvezni tudásának: Nők harci: Ki az, ki fellő, Miként a felhő, Piros tüzajkkal, Miként a hajnal, Szép, mint a hold, Nincs benne folt, Tündöklő, mint a nap És oly megrendítő, Mint harcba, hogyha kap A hősi harcerő! Vőlegény: Egészen szép vagy, én szerelmesem És nincs te benned szeplő semmi sem. Menyasszony: Ki adja azt nekem, Mit úgy óhajt szivem, Ah de jó is lenne Az, ha úgy lehetne, Hogy te lennél nékem Az én jó fivérem Jó anyánk ölétől, S jönnél bármi térről, Bárhol találnálak •'-r--. Bátran csókolnálak S azért ne nézjé le Engem már senki se! Vőlegény: Hadd lennének szende szépek álmai, Kényszeritlek Jeruzsálem lányai, Minden szépre, őzikékre, Kis gödékre kényszeritlek titeket, Ne keltsétek, ne verjétek Almiból fel őt, a szivem, kit szeret, Míg magának tartanának vágyai, Maradnának anda bájak álmai! Hívtál ide, nemde ? Édenem, én jegyesem ! Eljöttem a kertbe Kertembe szivem, kegyesem! Hogy learassam im itt hát Fűszereimmel a mirrhát, Mézet, lépes mézet egyem, És megigyam borom és a tejem Égyetek s igyatok ti barátaim és nekem im Mámorosuljatok el ma szerelmeseim. Már a szerelmesemé vagyok én És a szerelmesem is az enyém Aki virágai közt Üdvbe, gyönyörbe füröszt. A mandragoráknak Jó illata árad, Kapuinkban az almák, Mindennemű fajták, Újakat, ókat, Mindennemű jókat Tanogatok teneked, Kedvesem itt ime vedd , Mind — ime mindenemet! A ki Adria-botrány. A képviselőház mai ülésén a Kossuth-párti Endrey Gyula panaszkodott, az Ugron-párti Mag pedig ma esti kiadásában hasonlóképpen «panaszkodik» azon, hogy az «Adria» állami szubvenciójáról szóló törvényjavaslat csak a pénzügyi bizottságban tárgyaltatott , miért nem adatott ki a közlekedésügyi bizottságnak is. Nagyon helyes, sőt jogos követelés az, hogy ez utóbbi bizottság is tárgyalja ezt a skandalózus törvényjavaslatot, de megjegyezzük, hogy ezt a javaslatot a pénzügyi bizottság előtt január 23-án már tárgyalta a közgazdasági bizottság. Az «Adria» szubvencióját mostanában éppenséggel nem ellenző M.g.-nak pedig becses figyelmébe ajánljuk azt a nagyon derék cikket, amely az «Adria» szubvenciója ellen Lázár Pál tollából megjelent 1900. november 6-án az «Magyarország»-ban .... Oh que mutatio remin! Tauszik Hugo, Deésy Zoltán, Széll Kálmán. Marosvásárhelyen Lukács Béla elárvult kerületében ma találkozott egy merkantilista és egy agrárius Széli Kálmán dicsőítésében. A merkantilista a képviselőjelölt, Tauszik Hugo kbazár hazánkfia, aki ma programmbeszédet mondott, az agrárius volt egy volt nemzeti párti képviselő, Deésy Zoltán alispán. Tauszik dicsőítette a Széli-kormányt, «mely békét teremtett,» utána pedig Deésy alispán kijelentette, hogy «feltétlen híve az igazán liberális, törvénytisztelő Szélikormánynak.» Aki pedig azt hiszi, hogy Széll Kálmán már torkig van az ilyen tendenciózus, minden alapot nélkülöző talpnyalásokkal, az nagyon csalódik. A Dunabogdányi Néppárti Kör alapszababályait a belügyminiszter — mint a hivatalos lap mai száma jelenti — 1. évi 6312 szám alatt jóváhagyta."A kör tudvalevőleg múlt évi január 30-án alakult és ma már 200-nál több tagot számlál. Tekintettel, a küszöbön álló nagy politikai mozgalmakra és a néppárti körök vallásos és hazafias, tehát üdvös működésére, célirányosnak tartjuk, hogy hasonló néppárti körök lehetőleg mindenütt alakuljanak, ahol vannak a néppártnak hívei. Beszámoló: Bereg megye felvidéki kerületének képviselője, a Kossuth-párti Barta Ödön, vasárnap kerületében beszámolót tart. A szabadelvű párt értekezlete. Az országgyűlési szabadelvű párt Podmaniczky Frigyes báró elnöklésével tartott mai értekezletén kijelölte: a horvát pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött regnicoláris bizottság tagjának Andrássy Gyula grófot, a kérvényi bizottságba Manaszy Györgyöt, a közlekedési bizottságba Ráth Pétert és az összeférhetlenségi törvény revíziója tárgyában kiküldött bizottságban megüresedett tagsági helyre Szivák Imrét. — Ezután tárgyalás alá vétetvén a vakás és közoktatásügyi tárca költségvetése, az értekezlet azt minden vita nélkül elfogadta. . . ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, január 31. A kereskedelmi tárca költségvetését elintézték. Az államvasutak tétele sok beszédkét váltott ki a képviselőkből s változatos csaparban kergették egymást az apró felszólalások. Figyelemreméltók voltak Major Ferenc meleg és szép szavai, melyekkel az elhanyagolt székelységet pártfogolta és ritka hangot ütött meg Kubik Béla, aki követelte, hogy a miniszter szüntesse meg a szabadjegyes és kedvezményjegyes rendszert. Erről nem szólt Hegedűs Sándor felelete, de annál inkább szólt a kormánypárti képviselőknek. A kitűnő miniszter egyébként legújabban humorban csinál. Ma Major Ferencet szemelte ki villanykáinak céltáblájául. Borítsunk a miniszter érdekében fátyolt ezekre az elmesziporkákra. Konstatálni kell azonban, hogy komoly szavaiban a miniszternek több nevetnivalót lehet találni. Mikor Major Ferenc szóvá tette a vasúti állomások tisztátlanságát, így védekezett a miniszteri lángelme: — Németországban sem tisztábbak az álló-