Alkotmány, 1901. február (6. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-24 / 48. szám

ALKOTMÁNY. 48. szint. Vasárnap, 1901. február 24. gyógyszerészettan hallgatói diplomájukban egyen­­rangú k­épesítést nyernek a más fakultásokon nyert diplomákkal. Az volna a helyes, ha a miniszter intézkednék, hogy a gyógyszerészettan-hallgatók az egyetem rendes hallgatóinak tekintessenek és egy fakultás kebelébe osztassanak be. Bátor vagyok még egy körülményre felhívni a t. •miniszter úr szíves figyelmét. A költségvetésbe szá­mos ösztöndíj van fölvéve vegyészek, orvosok, jogá­szok, bölcsészek részére. Ezenkívül az egyetemi gyógyszerészettan­­ hallgatók résére nincs ösztöndíj felvéve. Szíveskedjék a miniszter legalább a jövő évi költségvetésbe néhány ösztöndíjat gyógyezerészettan­­hallgatók részére is felvenni. Vészi József kéri a minisztert, hogy az idegen­­nyelvű tanszéket magyar honpolgárokkal töltsék­ be. A Ház a tételt megszavazta , egyúttal az előadó javaslatára átruházási jogot adott a dologi kiadásokra­­nézve. A műegyetem tételénél Major Ferenc kéri az álta­lános nyomorúságra való tekintettel, hogy a tervbe­­vett műegyetemi építkezés, amely ezer és" ezer em­bert lenne képes foglalkoztatni, mielőbb foganatba­­vétessék és ha ennek költségei a büdzséből talán­­nem lennének fedezhetők, úgy igen kívánatos, hogy ez az építkezés rendkívüli módon, is mielőbb meg­kezdessék. .. A Ház a tételt elfogadta. . . Szünet után a­ középiskolák tételénél Kom­lóssy Ferenc ajánlotta a tanárok anyagi helyzetének javítását. Nagy igaz­ságtalanság kivált az, hogy a középiskolai tanár a nyolcadik rangosztályon túl nem emelkedhetik. Papp Samu Torda város számára állami gimnáziumot­­követel. Major Ferenc: Közgazdasági és egészségi szempontból nag­yon fontos, hogy a nagy szünidő­k­ beosztása lehetőleg kedvezően oldassák meg. A vizsgaidőszak majdnem egy hónapot foglal el és így­­ igen sok szülő, ki gyermekei egészsége kedvéért már­­korábban szeretne a szabadba kimenni, fürdőbe, a Balaton partjára vagy villájába, ezt nem teheti. Pedig egészségi szempontból nagyon kívánatos, hogy­­a szünidő minél inkább ki legyen használva. Más­részt tudjuk, hogy a magyar fürdők nagy mérvben deficitben vannak. Ennek oka főleg az, hogy a fürdő­szezon rövid, mert a gyermekek és aszülők igen rövid időt tölthetnek egyes fürdőkben.­­A vizsgák kedvéért kell a fiúnak egy pár hétnél­­tovább a városban maradni. Hiszen a vizsga tulaj­donképpen nem is a gyermeknek tudására, hanem­­inkábib a tanárnak ellenőrzésére van. A tanárnak­­pedig tudnia kell, hogy az a fiú mit tud, tehát an­nak sem kell a vizsga, csak arra szükséges tehát a­­vizsga, hogy a tanár egyes esetekben terrorizmust gyakorolhasson a gyermekekre. A miniszternek figyel­mébe ajánlja, hogy a vizsgákat a legrövidebb időre szorítsa, hogy az az idő, amely eddig vizsgákra ha­szontalanul el lett pazarolva, a szülők és gyermekek üdülésére szolgáljon. Éppen úgy figyelmébe ajánlja­­a szeptemberi korai visszajövetelt, amelynek szintén nincsen értelme, mert tulajdonképpen akkor még­­nem kezdődnek az iskolák. (Helyeslés balról.) Ra­­kovszky István: Mindenben csatlakozik a Major Fe­­­renc által elmondottakhoz. Saját tapasztalatából is­­jól tudja, hogy például június havában a gimná­ziumokban már csak egy pár előadási nap van, mert a tanárok az érettségi vizsgákkal vannak el­foglalva, az alsóbb osztályú tanulók pedig mégis­­visszatartatnak e pár napi előadás miatt harminc­­napig itt a rossz levegőben és a nagy hőségben a városban. (Úgy van­ balfelől.) Eltekintve attól, hogy ez az egész családra kihatással bír, az egész­­család gazdasági berendezését, nyaralását megdrá­gítja s megnehezíti: ez még erkölcsi szempontból is veszélyes, mert a családnak egy része kimegy fa­lura és a fiatal gyermekek sok esetben nincsenek a­­kellő felügyelet alatt, (úgy van! ügy van! balfelől.) Éppen igy áll a dolog a szeptemberben való korai bejövetellel is. Ezen egy kis jóakarattal és ha nem mindig a theoria szempontjából ítélnék meg a dol­got, nagyon könnyen lehetne segíteni akként, ha a többi osztályok vizsgáit június elején bevégeznék és az érettségi vizsgálatok, amelyek a legnehezebbek s a legtöbb előkészületi időt kívánják, június folyamán tartanák meg. Így segítve lenne a gyermekeken, se­gítve lenne a szülőkön is és orvosoltatnék a helyzet közgazdasági­ szempontból is. Az elnök a vitát hétfőre halasztja. Lukács László pénzügyminiszter törvényjavaslatot­­nyújt be a vármegyék és községek fogyasztási adó­jának ideiglenes rendezéséről és jelentést a kisgarami zománcgyár eladásáról. V. Következtek­ az interpellációk. A kuli Katafolikus Kör alapszabályai. Dr­­akovszky István: A költségvetési vita alkalmá­­val Kossuth Ferenc és Mezőssy Béla felemlítették,­­hogy ők belátják, hogy a miniszterelnökben meg­van a jó szándék, hogy a közigazgatás talén alapos rendet csináljon, ha szén működése sikerrel nem lesz koronázva mindaddig, míg­­ a kompromittált közigazgatási hivatalnokodat újabbal fel nem cseréli, járni sajnos mindaddig í­em tapasztalható, sőt p. p. Árva megyében azt tapasztaljuk, hogy még olyan főispánnal szaporította a főispáni kart, aki mint vá­lasztási elnök nagyon kompromittálva volt. Ennek az eljárásnak is megvannak az illő gyümöl­csei. Nap-nap mellett előadatnak interpellációk, amelyek azt mutatják, hogy a közigazgatási közegek kint épp oly törvénytelenül, igazságtalanul és hatal­­maskodóan járnak el, mint azelőtt. Két esetet akarok felhozni. Az egyik az interpelláció tárgya maga, a másik csak fényesebb beigazolása annak, amitt itt az ellenzéken ritka egyöntetűséggel hangoztatnak s ami valóban úgy is van. A nyitramegyei főispán szintén azok közé tartozik, akiknek megyéje terüle­tén a legbotrányosabb választásoknak egész sorozata játszódott le. Nyitramegye főispánja mai napig is az, aki a hirhedt nyitramegyei Tarnóczi-féle választásban részes volt. Ott megtörtént az, hogy a 1. miniszter­elnököt egyszerűen kijátszottál­. Az eset a következő: Mocsonokon a jegyzőt valami súlyosabb törvényte­lenségért elbocsátották és őt mint helyettes jegyzőt Cabalyra tették át. Cabalyon jegyző nem volt és egy uj jegyzőválasztást írtak ki. És ekkor, amint ez majdnem mindenütt az országban történik, nem akarták azt kandidálni, a jegyzőségre, akit a község kívánt. A község deputációval járult a belügyminisz­ter színe elé és a miniszterelnök úr utasítást adott, hogy azt kandidálják, akit a község akar. A minisz­teri parancs előtt meg kellett hajolni, megtették, meg is lett választva az illető és a főbíró s az al­ispán oda mentek és azt mondták neki: maga meg lett választva, de nem hiszszük, hogy maga megmaradjon. Majd máshová fogjuk áthelyezni. Az a szegény ember, akit a miniszter úr segítségével és méltá­nyosságából megválasztottak, aki azt hitte, hogy biztos helyre és kenyérhez jutott és jó viszonyban volt a községgel, ami közigazgatási szempontból szintén nagyon fontos, leköszönt és új választás alá jutott. De az volt a legszebb, hogy ezt a szegény embert, akit most biztos állásából ily szelíd nyo­mással kiüldöztek Turóczy Vilmos főispánsága alatt, az a másik község, Tardoskedd községe, ahová el akarják helyezni, nem akarja megválasztani, úgy, hogy a szegény ember két szék között a földre került. Ez egyik példája annak, hogy a­­ miniszter­elnök úr legjobb, legloválisabb, legméltányosabb szándékaiból a vidéken milyen tréfát űznek s azo­kat semmibe sem veszik. Ennek az oka az, hogy a miniszterelnök úr nem tudta megszüntetni a vissza­éléseket, hanem sajnos azok még újakkal szaporod­tak. A sérelmes eset, amelyet felhozok, egy katho­­likus kör alapszabályainak meg nem erősítése. És itt már a sérelem a minisztériumban követtetett el. A Kuti Katholikus Kör éppen olyan alapszabály­tervezetet terjesztett fel a minisztériumhoz, mint aminő a budapesti katholikus köré és a többi valamennyi katholikus körök alapszabálya. Megvan a minta, az egyik úgy készül, mint a másik, a poli­tika teljes kizárásával. Az a kérvény, mely szabály­szerűen benyújtatott, a következő elintézést nyert (olvassa): a Budapest, tanár Zoltán a miniszter megbízásából Szabó Lajos s. k. osztálytanácsos. A belügyminisz­tériumnak 2572/7. szám Nyitra vármegye közön­ségéhez. Az alakítani szándékolt kuti katholikus kör alapszabály tervezetnek a bemutatási záradék­kal való ellátását megtagadandónak találtam, mert a jelen esetben nem az alapszabályokban felvetett és körülírt, hanem egészen más célra törekvő és más célt szolgálni hivatott egyesület létrehozására irányzott leplezett kísérlet forog fenn. Erről a vármegye stb. Tegyük fel t. Ház, hogy ez igaz volna. De csak nem élünk olyan országban, ahol spicliskedés és praeventív policia van ? Kérdem, honnan tudhatta az illető osztálytanácsos úr azt, hogy mit gondolnak, mit akarnak és fognak tenni azon férfiak, akik csak alkotmányos jogukat akarták igénybe venni, t. i. az egyesülési jogot ? És egy ilyen rendelet magából a minisztériumból ker­ült ki. De én magánúton értesülh­­­tem, hogy mi lappang ezen ügy alatt. Ugyanabban­­ a községben, amely 4000 lakosságból áll, mélyen tisztelt hazánkfiai, nagy pusztításokat és károkat vittek véghez az odavaló lakosságban és erre fogyasz­tási szövetkezetet alakítottak á­t ugyanazon elnök­nek az elnöklete alatt, aki a katholikus körnek ideiglenes elnöke. És miután a fogyasztási szö­vetkezet virulásnak indult, a község lakosságának anyagi gyarapodását pedig előmozdítja, a mélyen­­. hazafiak nem annyira a hasát, mint a saját kárukat és hasznukat tekintve, megrohanták a főbírót és azt mondták, hogy uram, nagy lesz a baj a jövő válasz­tásoknál. A főbíró elment az alispánhoz, az alispán a főispánhoz és a vége az volt, hogy— nézetem sze­rint egészen törvénytelenül — az. miniszterelnök úr háta mögött ily törvénytelen rendelet adatott ki, ily törvénytelen okadatolással a belügymi­­nisztériumból, mintegy útmutatásul, buzdításul a jövendő választásokra, hogy csak továbbra is aszerint a híres Bánffy-féle stílus szerint lehet dol­gozni, mert a Széll-éra alatt akármilyen üdvös, he­lyes, igazságos, méltányos volt a miniszterelnök úr, azt odakint nem honorálják. (Igazi a baloldalon.) A t. Ház előtt ezennel felolvasom interpellációmat: Interpelláció & belügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudosítása a t, belügyminiszter «nah xj~ 'i* •*»' - s ' & f * i i d * • a 2572­ V. számú belügyminiszteri rendeletről? 2. Ha igen, helyesli ezt? 3. Ha helyesli, mely megdönthetetlen bizonyí­tékai vannak az illetők valódi szándékairól. 4. Ha nem helyesli, mit szándékozik ezen alkot­­mányos jogainkkal ellentétben levő rendelet orvos­lására tenni? Széll Kálmán miniszterelnök: Meg fog győződni­ arról, hogy mily alapokon keletkezett ez a belügy­miniszteri rendelet ama bizonyos egylet alapszabá­lyainak tárgyában, akkor majd meritorre meg fogja adni a választ. Meg fogja vizsgáltatni a közjegyző esetét is. (Élénk helyeslés.) Abban, amit elrendel, lehet olyasmi, ami talán egyiknek vagy másik­nak akár a Ház tagjai közt, akár a Házon kívül nem tetszik, de én — mondja — ha valamire feljogosítva érzem magamat, ha felelősséget vállalok valamely rendelkezésért, akármily irány­,­ban teszem: az az ember, aki ebből tréfát akar űzni, vigyázzon. (Élénk tetszés a jobb- és bal­oldalon.) mert sújtó kezem megtalálja. (Helyeslés a­ jobb- és baloldalon.) A nyitrai főispán, amig ott lesz, az én intencióimnak fog megfelelni, (Helyeslés jobb­­felél) az a főispán az ő legitim befolyásán kívül s ezt szabad — sem illetéktelen, sem törvényellenes befolyást, sem presszió, sem kijátszás alakjában nem fog gyakorolni. (Helyeslés jobbfelől.) Magára az interpellációra érdemileg fog annak idején megfelelni.. (Helyeslés jobbfelől.) Molnár Jenő a kereskedelmi miniszternél a Cson­­grád és Szentes közt tervezett híd megépítését sür­geti-Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter meg-, nyugtató válaszát az interpelláló és a Ház tudomá­sul veszi. A marosvásárhelyi vizsgálat, Kossuth Ferenc kérdi a miniszterelnöktől, milyen stádiumban van a marosvásárhelyi vizsgálat. Széll Kálmán miniszterelnök. A jelentés még nem érkezett be. A vizsgálat ma is folyik és valószínűleg holnapig el fog tartani. A szóló azonban szükséges­nek tartja, hogy a vizsgálóbizottság elnöke addig ne tegyen jelentést, amíg a törvényszéki vizsgálat nincs befejezve. Kossuth Ferenc a feleletet tudomásul veszi. Az ülés délben 1 óra 50 perckor ért véget. Politikai megjegyzések: Budapest, február 23. Törvényszéki tárgyalásoknál vallatás közben mindennap új beigazolást nyer az az igazság, hogy akinek nincs rendben a szénája, azt zavarba hozzák a keresztkérdések. Tegnap és ma az egyetemi keresztkérdést, amelyből immár egyete­mes keresztkérdés lett, vetették fel a képviselőház­ban ritka ékesszólással és szónoki hatással Zichy János gróf és Rakovszky István. És ez az egy keresztkérdés szörnyen idegessé, zavarttá és zavarában hivalkodóvá, üres szavakkal a jobboldali olcsó babérok után mohón kapkodóvá tették Wl­assics Gyulát, a magasabb közéleti erkölcstani kultusz és legújabban a kereszttől migrénbe eső minisztert. Ha mást nem is, de egyet jövedelmezett a keresztvita: most már egész bizonyossággal tudja be, hogy­ Wlassies, Olay és társaik «jó katholikusok» ugyan, de a kereszt nem nagyon kedves nekik csak azért, mert a néppárt vette oltalmába a Wlassies, Olay és társaik ismeretlen fiatal kö­vetői által az egyetemen megsértett keresztet. Ha olyan nagyon «jó katholikusok» a t. urasá­­gok, miért nem előzték meg a néppártot? Azt mondják ők: A néppárt csak politikai eszközül használja a keresztkérdést. Wie der Schelm ist, so spricht­ern­ök viszont izraelita elvtársaik ke­­reresztirtózatára való «liberális« tekintettel, hogy most a választások előtt a liberalizmustól el ne vonják az izraeliták becses támogatását, tehát politikából nem tartották és nem tartják szükségesnek megadni a keresztnek az őt meg­illető tiszteletet és védelmet. a Zichy János gróf tegnapi beszéde «a rhetorika mesterműve» — mondja a Pester Lloyd. A néppárt elnökének remekül kon­struált, noétikus szónoklata magával ragadta a szabadelvű párt számos tagját is, akik meg­tapsolták a kereszt apothéozisát, így nyilatkozik nál a Pesti flkrlap, Zichy János beszéde.

Next