Alkotmány, 1901. február (6. évfolyam, 28-51. szám)

1901-02-24 / 48. szám

ALKOTMÁNY. 48. szint. Vasárnap, 1901. február 24. gyógyszerészettan hallgatói diplomájukban egyenrangú képesítést nyernek a más fakultásokon nyert diplomákkal. Az volna a helyes, ha a miniszter intézkednék, hogy a gyógyszerészettan-hallgatók az egyetem rendes hallgatóinak tekintessenek és egy fakultás kebelébe osztassanak be. Bátor vagyok még egy körülményre felhívni a t. •miniszter úr szíves figyelmét. A költségvetésbe számos ösztöndíj van fölvéve vegyészek, orvosok, jogászok, bölcsészek részére. Ezenkívül az egyetemi gyógyszerészettan hallgatók résére nincs ösztöndíj felvéve. Szíveskedjék a miniszter legalább a jövő évi költségvetésbe néhány ösztöndíjat gyógyezerészettanhallgatók részére is felvenni. Vészi József kéri a minisztert, hogy az idegennyelvű tanszéket magyar honpolgárokkal töltsék be. A Ház a tételt megszavazta , egyúttal az előadó javaslatára átruházási jogot adott a dologi kiadásokranézve. A műegyetem tételénél Major Ferenc kéri az általános nyomorúságra való tekintettel, hogy a tervbevett műegyetemi építkezés, amely ezer és" ezer embert lenne képes foglalkoztatni, mielőbb foganatbavétessék és ha ennek költségei a büdzséből talánnem lennének fedezhetők, úgy igen kívánatos, hogy ez az építkezés rendkívüli módon, is mielőbb megkezdessék. .. A Ház a tételt elfogadta. . . Szünet után a középiskolák tételénél Komlóssy Ferenc ajánlotta a tanárok anyagi helyzetének javítását. Nagy igazságtalanság kivált az, hogy a középiskolai tanár a nyolcadik rangosztályon túl nem emelkedhetik. Papp Samu Torda város számára állami gimnáziumotkövetel. Major Ferenc: Közgazdasági és egészségi szempontból nagyon fontos, hogy a nagy szünidők beosztása lehetőleg kedvezően oldassák meg. A vizsgaidőszak majdnem egy hónapot foglal el és így igen sok szülő, ki gyermekei egészsége kedvéért márkorábban szeretne a szabadba kimenni, fürdőbe, a Balaton partjára vagy villájába, ezt nem teheti. Pedig egészségi szempontból nagyon kívánatos, hogya szünidő minél inkább ki legyen használva. Másrészt tudjuk, hogy a magyar fürdők nagy mérvben deficitben vannak. Ennek oka főleg az, hogy a fürdőszezon rövid, mert a gyermekek és aszülők igen rövid időt tölthetnek egyes fürdőkben.A vizsgák kedvéért kell a fiúnak egy pár hétnéltovább a városban maradni. Hiszen a vizsga tulajdonképpen nem is a gyermeknek tudására, haneminkábib a tanárnak ellenőrzésére van. A tanárnakpedig tudnia kell, hogy az a fiú mit tud, tehát annak sem kell a vizsga, csak arra szükséges tehát avizsga, hogy a tanár egyes esetekben terrorizmust gyakorolhasson a gyermekekre. A miniszternek figyelmébe ajánlja, hogy a vizsgákat a legrövidebb időre szorítsa, hogy az az idő, amely eddig vizsgákra haszontalanul el lett pazarolva, a szülők és gyermekek üdülésére szolgáljon. Éppen úgy figyelmébe ajánljaa szeptemberi korai visszajövetelt, amelynek szintén nincsen értelme, mert tulajdonképpen akkor mégnem kezdődnek az iskolák. (Helyeslés balról.) Rakovszky István: Mindenben csatlakozik a Major Ferenc által elmondottakhoz. Saját tapasztalatából isjól tudja, hogy például június havában a gimnáziumokban már csak egy pár előadási nap van, mert a tanárok az érettségi vizsgákkal vannak elfoglalva, az alsóbb osztályú tanulók pedig mégisvisszatartatnak e pár napi előadás miatt harmincnapig itt a rossz levegőben és a nagy hőségben a városban. (Úgy van balfelől.) Eltekintve attól, hogy ez az egész családra kihatással bír, az egészcsalád gazdasági berendezését, nyaralását megdrágítja s megnehezíti: ez még erkölcsi szempontból is veszélyes, mert a családnak egy része kimegy falura és a fiatal gyermekek sok esetben nincsenek akellő felügyelet alatt, (úgy van! ügy van! balfelől.) Éppen igy áll a dolog a szeptemberben való korai bejövetellel is. Ezen egy kis jóakarattal és ha nem mindig a theoria szempontjából ítélnék meg a dolgot, nagyon könnyen lehetne segíteni akként, ha a többi osztályok vizsgáit június elején bevégeznék és az érettségi vizsgálatok, amelyek a legnehezebbek s a legtöbb előkészületi időt kívánják, június folyamán tartanák meg. Így segítve lenne a gyermekeken, segítve lenne a szülőkön is és orvosoltatnék a helyzet közgazdasági szempontból is. Az elnök a vitát hétfőre halasztja. Lukács László pénzügyminiszter törvényjavaslatotnyújt be a vármegyék és községek fogyasztási adójának ideiglenes rendezéséről és jelentést a kisgarami zománcgyár eladásáról. V. Következtek az interpellációk. A kuli Katafolikus Kör alapszabályai. Drakovszky István: A költségvetési vita alkalmával Kossuth Ferenc és Mezőssy Béla felemlítették,hogy ők belátják, hogy a miniszterelnökben megvan a jó szándék, hogy a közigazgatás talén alapos rendet csináljon, ha szén működése sikerrel nem lesz koronázva mindaddig, míg a kompromittált közigazgatási hivatalnokodat újabbal fel nem cseréli, járni sajnos mindaddig íem tapasztalható, sőt p. p. Árva megyében azt tapasztaljuk, hogy még olyan főispánnal szaporította a főispáni kart, aki mint választási elnök nagyon kompromittálva volt. Ennek az eljárásnak is megvannak az illő gyümölcsei. Nap-nap mellett előadatnak interpellációk, amelyek azt mutatják, hogy a közigazgatási közegek kint épp oly törvénytelenül, igazságtalanul és hatalmaskodóan járnak el, mint azelőtt. Két esetet akarok felhozni. Az egyik az interpelláció tárgya maga, a másik csak fényesebb beigazolása annak, amitt itt az ellenzéken ritka egyöntetűséggel hangoztatnak s ami valóban úgy is van. A nyitramegyei főispán szintén azok közé tartozik, akiknek megyéje területén a legbotrányosabb választásoknak egész sorozata játszódott le. Nyitramegye főispánja mai napig is az, aki a hirhedt nyitramegyei Tarnóczi-féle választásban részes volt. Ott megtörtént az, hogy a 1. miniszterelnököt egyszerűen kijátszottál. Az eset a következő: Mocsonokon a jegyzőt valami súlyosabb törvénytelenségért elbocsátották és őt mint helyettes jegyzőt Cabalyra tették át. Cabalyon jegyző nem volt és egy uj jegyzőválasztást írtak ki. És ekkor, amint ez majdnem mindenütt az országban történik, nem akarták azt kandidálni, a jegyzőségre, akit a község kívánt. A község deputációval járult a belügyminiszter színe elé és a miniszterelnök úr utasítást adott, hogy azt kandidálják, akit a község akar. A miniszteri parancs előtt meg kellett hajolni, megtették, meg is lett választva az illető és a főbíró s az alispán oda mentek és azt mondták neki: maga meg lett választva, de nem hiszszük, hogy maga megmaradjon. Majd máshová fogjuk áthelyezni. Az a szegény ember, akit a miniszter úr segítségével és méltányosságából megválasztottak, aki azt hitte, hogy biztos helyre és kenyérhez jutott és jó viszonyban volt a községgel, ami közigazgatási szempontból szintén nagyon fontos, leköszönt és új választás alá jutott. De az volt a legszebb, hogy ezt a szegény embert, akit most biztos állásából ily szelíd nyomással kiüldöztek Turóczy Vilmos főispánsága alatt, az a másik község, Tardoskedd községe, ahová el akarják helyezni, nem akarja megválasztani, úgy, hogy a szegény ember két szék között a földre került. Ez egyik példája annak, hogy a miniszterelnök úr legjobb, legloválisabb, legméltányosabb szándékaiból a vidéken milyen tréfát űznek s azokat semmibe sem veszik. Ennek az oka az, hogy a miniszterelnök úr nem tudta megszüntetni a visszaéléseket, hanem sajnos azok még újakkal szaporodtak. A sérelmes eset, amelyet felhozok, egy katholikus kör alapszabályainak meg nem erősítése. És itt már a sérelem a minisztériumban követtetett el. A Kuti Katholikus Kör éppen olyan alapszabálytervezetet terjesztett fel a minisztériumhoz, mint aminő a budapesti katholikus köré és a többi valamennyi katholikus körök alapszabálya. Megvan a minta, az egyik úgy készül, mint a másik, a politika teljes kizárásával. Az a kérvény, mely szabályszerűen benyújtatott, a következő elintézést nyert (olvassa): a Budapest, tanár Zoltán a miniszter megbízásából Szabó Lajos s. k. osztálytanácsos. A belügyminisztériumnak 2572/7. szám Nyitra vármegye közönségéhez. Az alakítani szándékolt kuti katholikus kör alapszabály tervezetnek a bemutatási záradékkal való ellátását megtagadandónak találtam, mert a jelen esetben nem az alapszabályokban felvetett és körülírt, hanem egészen más célra törekvő és más célt szolgálni hivatott egyesület létrehozására irányzott leplezett kísérlet forog fenn. Erről a vármegye stb. Tegyük fel t. Ház, hogy ez igaz volna. De csak nem élünk olyan országban, ahol spicliskedés és praeventív policia van ? Kérdem, honnan tudhatta az illető osztálytanácsos úr azt, hogy mit gondolnak, mit akarnak és fognak tenni azon férfiak, akik csak alkotmányos jogukat akarták igénybe venni, t. i. az egyesülési jogot ? És egy ilyen rendelet magából a minisztériumból került ki. De én magánúton értesülhtem, hogy mi lappang ezen ügy alatt. Ugyanabban a községben, amely 4000 lakosságból áll, mélyen tisztelt hazánkfiai, nagy pusztításokat és károkat vittek véghez az odavaló lakosságban és erre fogyasztási szövetkezetet alakítottak át ugyanazon elnöknek az elnöklete alatt, aki a katholikus körnek ideiglenes elnöke. És miután a fogyasztási szövetkezet virulásnak indult, a község lakosságának anyagi gyarapodását pedig előmozdítja, a mélyen. hazafiak nem annyira a hasát, mint a saját kárukat és hasznukat tekintve, megrohanták a főbírót és azt mondták, hogy uram, nagy lesz a baj a jövő választásoknál. A főbíró elment az alispánhoz, az alispán a főispánhoz és a vége az volt, hogy— nézetem szerint egészen törvénytelenül — az. miniszterelnök úr háta mögött ily törvénytelen rendelet adatott ki, ily törvénytelen okadatolással a belügyminisztériumból, mintegy útmutatásul, buzdításul a jövendő választásokra, hogy csak továbbra is aszerint a híres Bánffy-féle stílus szerint lehet dolgozni, mert a Széll-éra alatt akármilyen üdvös, helyes, igazságos, méltányos volt a miniszterelnök úr, azt odakint nem honorálják. (Igazi a baloldalon.) A t. Ház előtt ezennel felolvasom interpellációmat: Interpelláció & belügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudosítása a t, belügyminiszter «nah xj~ 'i* •*»' - s ' & f * i i d * • a 2572 V. számú belügyminiszteri rendeletről? 2. Ha igen, helyesli ezt? 3. Ha helyesli, mely megdönthetetlen bizonyítékai vannak az illetők valódi szándékairól. 4. Ha nem helyesli, mit szándékozik ezen alkotmányos jogainkkal ellentétben levő rendelet orvoslására tenni? Széll Kálmán miniszterelnök: Meg fog győződni arról, hogy mily alapokon keletkezett ez a belügyminiszteri rendelet ama bizonyos egylet alapszabályainak tárgyában, akkor majd meritorre meg fogja adni a választ. Meg fogja vizsgáltatni a közjegyző esetét is. (Élénk helyeslés.) Abban, amit elrendel, lehet olyasmi, ami talán egyiknek vagy másiknak akár a Ház tagjai közt, akár a Házon kívül nem tetszik, de én — mondja — ha valamire feljogosítva érzem magamat, ha felelősséget vállalok valamely rendelkezésért, akármily irány,ban teszem: az az ember, aki ebből tréfát akar űzni, vigyázzon. (Élénk tetszés a jobb- és baloldalon.) mert sújtó kezem megtalálja. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) A nyitrai főispán, amig ott lesz, az én intencióimnak fog megfelelni, (Helyeslés jobbfelél) az a főispán az ő legitim befolyásán kívül s ezt szabad — sem illetéktelen, sem törvényellenes befolyást, sem presszió, sem kijátszás alakjában nem fog gyakorolni. (Helyeslés jobbfelől.) Magára az interpellációra érdemileg fog annak idején megfelelni.. (Helyeslés jobbfelől.) Molnár Jenő a kereskedelmi miniszternél a Csongrád és Szentes közt tervezett híd megépítését sürgeti-Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter meg-, nyugtató válaszát az interpelláló és a Ház tudomásul veszi. A marosvásárhelyi vizsgálat, Kossuth Ferenc kérdi a miniszterelnöktől, milyen stádiumban van a marosvásárhelyi vizsgálat. Széll Kálmán miniszterelnök. A jelentés még nem érkezett be. A vizsgálat ma is folyik és valószínűleg holnapig el fog tartani. A szóló azonban szükségesnek tartja, hogy a vizsgálóbizottság elnöke addig ne tegyen jelentést, amíg a törvényszéki vizsgálat nincs befejezve. Kossuth Ferenc a feleletet tudomásul veszi. Az ülés délben 1 óra 50 perckor ért véget. Politikai megjegyzések: Budapest, február 23. Törvényszéki tárgyalásoknál vallatás közben mindennap új beigazolást nyer az az igazság, hogy akinek nincs rendben a szénája, azt zavarba hozzák a keresztkérdések. Tegnap és ma az egyetemi keresztkérdést, amelyből immár egyetemes keresztkérdés lett, vetették fel a képviselőházban ritka ékesszólással és szónoki hatással Zichy János gróf és Rakovszky István. És ez az egy keresztkérdés szörnyen idegessé, zavarttá és zavarában hivalkodóvá, üres szavakkal a jobboldali olcsó babérok után mohón kapkodóvá tették Wlassics Gyulát, a magasabb közéleti erkölcstani kultusz és legújabban a kereszttől migrénbe eső minisztert. Ha mást nem is, de egyet jövedelmezett a keresztvita: most már egész bizonyossággal tudja be, hogy Wlassies, Olay és társaik «jó katholikusok» ugyan, de a kereszt nem nagyon kedves nekik csak azért, mert a néppárt vette oltalmába a Wlassies, Olay és társaik ismeretlen fiatal követői által az egyetemen megsértett keresztet. Ha olyan nagyon «jó katholikusok» a t. uraságok, miért nem előzték meg a néppártot? Azt mondják ők: A néppárt csak politikai eszközül használja a keresztkérdést. Wie der Schelm ist, so sprichternök viszont izraelita elvtársaik kereresztirtózatára való «liberális« tekintettel, hogy most a választások előtt a liberalizmustól el ne vonják az izraeliták becses támogatását, tehát politikából nem tartották és nem tartják szükségesnek megadni a keresztnek az őt megillető tiszteletet és védelmet. a Zichy János gróf tegnapi beszéde «a rhetorika mesterműve» — mondja a Pester Lloyd. A néppárt elnökének remekül konstruált, noétikus szónoklata magával ragadta a szabadelvű párt számos tagját is, akik megtapsolták a kereszt apothéozisát, így nyilatkozik nál a Pesti flkrlap, Zichy János beszéde.