Alkotmány, 1901. április (6. évfolyam, 79-103. szám)
1901-04-23 / 97. szám
A ALKOTMÁNY. 97. szám. 1-------------------------------------------------------------mint amilyen tüntetőleg magyarrá lesz, azt mindenesetre megkívánhatjuk tőle, hogy a kereszténység mint történelmi tény és mint kulturfaktor előtt meghajoljon és hagyjon föl azzal a hagyományos krisztusgyűlölettel, melylyel a keresztény nép haragját mindenka maga ellen idézte és a keresztény társadalmat kényszerítette, hogy öt kebelén kívül állónak tekintse. Budapest, április 22. A képviselőház holnap kedden nem tart ülést az új koronaőr beiktatása miatt; a képviselőház legközelebbi ülése szerdán délelőtt 10 órakor lesz s ezen az ülésen az Adria-javaslat részletes vitáját folytatják. A főrendek összeférhetetlensége. Széll Kálmán miniszterelnök hír szerint holnap délutánra igen sok főrendiházi tagot értekezletre hívott meg, hogy velük arról értekezzék, várjon az új összeférhetetlenségi törvényt a főrendiházra is kiterjeszszék-e. Miután a főrendiház jellege egészen más, mint a képviselőházé, politikai körök véleménye szerint ez a kérdés máris eldöntöttnek tekinthető. A főrendiház mentelmi bizottsága elhatározta, hogy Bródy Zsigmond mentelmi jogának felfüggesztését a fővárosi IX. ker. rendőrkapitányi hivatal részéről benyújtott megkeresvény hiányos felszerelése miatt nem, ellenben Odescalcly Géza herceg mentelmi jogának felfüggesztését, igenis javasolja a főrendiház plénumának. A kvóta. Széll Kálmán miniszterelnök a képviselőház mai ülésén beterjesztette a magyar kvótaküldöttség jelentését a kvótatárgyalásokról, továbbá az ezek alapján készült kvótajavaslatot. A törvényjavaslat szerint a kvóta megmarad a mai, vagyis 34‘4 Magyarországra nézve és 65‘6 Ausztriára nézve. Ez az arány 1. évi július 1-től 1909. december végéig érvényes. A vaáli mandátumra, amely Lits Gyulának honti főispánná történt kinevezése következtében megüresedett, hárman pályáznak. Az ugron-párt részéről Vajay István plébános volt orsz. képviselő, a Kossuthpárt részéről Eötvös Bálint ügyvéd (Eötvös Károly fia) és a kormánypárt részéről a vaáli járás jelenlegi főbírája, Szüts Jenő. Ez utóbbi a napokban tartott Vaálom programmbeszédet s mondhatni eredeti módon indokolta meg az ő Széll-pártiságát. Kifejtette ugyanis, hogy ő tulajdonképpen ingben áll a laphoz. Ott felvették mellékletüla pénzért. Azt az egyet azonban megtette a koronás regényíró, hogy élclapjában nem engedte Lubrichot pelengérre állíttatni, de a szerkesztői üzenetek között oly jósdai választ adott, amelyből azt is ki lehetne olvasni, hogy Lubrichot agyon kell verni. Ezt írta ugyanis: «Azzal az emberrel másként kell elbánni». De hát hogyan? E támadások azonban korán sem vették el Lubrich kedvét a munkától, amire talán számítottak ellenségei, sem oly leverő hatással nem voltak reá, hogy jó barátai vigasztalására lett volna szüksége, mint tiszteletre méltó élet-írója megjegyzi. Annyi azonban igaz, hogy forrón szeretett feleségének nyugalmát, boldogságát nagy mértékben megmérgezték. VII. Lubrich házi zsidaja. • A cimborák közöl ki kell emelnem azt a — nem tudom, minek nevezzem, mert zsidónak született, de míg igen tekintélyes állásokba nem jutott, olyan Lubrichféle keresztény embereket azzal ámított, hogy ő zsidó létére keresztény álláspontot foglal el, t. i. a nevelésben. Csaplárnak Szegeden tanítványa volt és Csaplár mint jó tanítványáról csak jót mondott felőle. Lubrich Leipzigban Ziller iskolájában találkozott vele; a jó lutheránus Ziller is csak jót mondott felőle. Lubrich még akkor nem volt antiszemita és mint a szeretet vallásának szív szerint való híve és mint becsületes ember az adott szóban megbízott és a Móric gyereket, aki utóbb a Kleinman nevet a tiszteletre méltó Kármánnal cserélte fel, jó szemmel látta és utóbb bizalmára méltatta. Tetlenségi párti érzelmű, azonban a jelenlegi viszonyok között ő mégis inkább azt a zászlót követi, amelyet Széll ide-oda lenget, azonban fentartja a jogát (t. i. a jelölt) arra, hogy elveinek nem érvényesíthetése esetén a szabadelvű párt kebeléből kilép. A «politikai érettség magaslatán» álló közönség pedig folyton éljenezte a jelöltet: éljenezte, mikor függetlenségi pártiságát hangoztatta, éljenezte, mikor Szélit dicsőitette és éljenezte, mikor annak a véleményének adott kifejezést, hogy a mai szabadelvű párt tulajdonképpen egy átjáró ház; az ember az egyik utcán belép s a másik kapun kilépve, másik utcában találja magát. Isten éltesse a vaáli politikát és a szabadelvű párti durchhaus házmesterét, Széll Kálmánt. A választás különben május 7-én lesz. «A néppárt az országot is eladja.» A képviselőház mai ülésének végén, mikor a miniszterelnök azon indítványa tárgyaltatott, hogy a képviselőház csütörtökön ne tartson ülést, egy kínos, a szélsőbaloldal gondolkodását rikító világításba helyező incidens adta elő magát. Nem Polónyi Géza «vicceit» értjük, amelyeknek egyetlen megfejtése: Hajdu-Szoboszló. Hanem Kubik Béla közbeszólására célzunk. Ez a közbeszólás Rakovszky István felszólalása után esett és a képviselőházi gyorsírók feljegyzései szerint így hangzik: — Néppárti politika! Természetesen, hiszen annak mindegy, csak katholikus legyen, akkor megcsinál mindent, az országot is eladja! Kubik Béla úr nem tartozik a szélsőbal lángeszei közzé. Sőt vannak, akik határozottan az antitalentumok közé sorolják. Egyik sem bűn, sem nem hiba, csak fogyatkozás, amelylyel az ember akár száz esztendeig is jó egészségben, zavartalanul élvezheti polgártársai tiszteletét. Ám a rosszhiszeműség, az már lerontja a tiszteletet, az már hiba, sőt bűn, annál is inkább, mert nyomában jár a gyanúsítás, a rágalmazás hajlama. Mi saját politikai reputációja érdekében felszólítjuk Kubik Béla urat, Vonja vissza felidézett közbeszólását, vagy pedig bizonyítsa be állításának valódiságát, bizonyítsa be a katholicizmus, a néppárt ellen szórt vádját, ha azt akarja, hogy a tisztességesen gondolkodó emberek őt jövőre is jóhiszeműnek tartsák. Az az idő, amikor büntetlenül, megtorolatlanul lehetett gyanúsítani, rágalmazni a néppártot, régen elmúlt. Ezt ne felejtse el senki. A zempléni főispánság kérdése rövid idő alatt végleges megoldásra jut. Molnár István főispán a jól megérdemelt nyugalomba vonul s helyét Hadik Béla gróf fogja betölteni. Ma a képviselőház miniszteri szobájában Hadik gróf hosszabban értekezett Széll Kálmán miniszterelnökkel. Választási mozgalmak. Kassán — mint írják — múlt vasárnap alakult meg a tisztikar és egy százas választmány szervezésével a függetlenségi párt. A gyűlésen Tóth János orsz. képviselő volt jelen. — Baján hír szerint két ellenjelöltje lesz Plósz igazságügyminiszternek, Fehér János dr. ügyvéd Kossuthpárti programmal lép fel, míg a Bánffyisták állítólag Vojnich István bárót, Bácsmegye volt főispánját nyerték meg jelöltnek. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma ülsét tartott, amelyen tárgyalás alá vette s csekély változtatással elfogadta azt a módosítást, amelyet a főrendiház az állami gyermek - menedékhelyekről szóló törvényjavaslaton tett. Tárgyalás alá került ezután az 1896—1901-diki országgyűlés tartama alatt a főrendiházban örökös tagsági jogot nyert családok névjegyzékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat, melyet változtatás nélkül elfogadott a bizottság. Uj bányatörvény. A pénzügyminisztériumban már elkészültek az új bányatörvény tervezetével és azt véleményezés végett átküldték az igazságügyminisztériumnak. A tervezet külön szabályozza a társládák ügyét is. Az egyenes adó reformja, Lukács László pénzügyminiszter a földadókataszter revízióját tervezi. A törvényhatóságokat leiratban értesítette erről és elrendelte, hogy pontos és kimerítő adatokat gyűjtsenek, mik az okai a mostani adóztatás aránytalanságainak és milyen gazdasági, közlekedési és értékesítési viszonyok befolyásolják vidékenkint a kataszteri tiszta jövedelmeket. Minden törvényhatóságban külön záttság fogja e munkát elvégezni s tekintettel a nagy anyaghalmazra, legalább három-négy év telik el, amíg az egyenes adók reformja keresztülvihető lesz. Bizony a földadó reformja még sokáig várat magára, különösen pedig a földadó kulcsának leszállítása, amely még tervben sincs. Azért ne reménykedjék senki a pénzügyminiszteri biztatásokban, melyek most, a választások közeledtével, a captatio benevo* * lentiae céljából történnek. Az erdélyi görög-keleti érseki egyházmegye zsinatát ma nyitotta meg Nagy-Szebenben Metianu metropolita. A zsinat megválasztotta az elnökséget, valamint a bizottságok tagjait, majd a metropolia konzisztóriumának indítványait terjesztették elő. A zsinaton negyvenhárman vettek részt Galíciából Boszniába. Mint egy laptársunk értesül, eddig mintegy 150.000-re megy a kivándorolt boszniai mohamedánok száma és e szám eddig bizonynyal növekedett volna, ha a kormány a kivándorlást útlevelek megtagadásával és más hivatalos eszközökkel el nem nyomja. Most az elnéptelenedett vidékek számára Galíciában keresnek telepeseket. A galíciai keresztény nép eddig Amerika proletárjait szaporította, most nagyobb csoport Boszniába készül. A husatyni kerület Vasilkovce községéből most 60 család indult Boszniába és a környékről még 30 család készül oda. Hasonló mozgalom észlelhető a tolmácsi kerületben, úgy, hogy körülbelül 10—15.000 orosz paraszt van mozgósítva, kik fekvőségeiket sürgősen árulják, hogy kivándorolhassanak. Éppen a tehetősebb parasztság és kisbirtokosság áll e mozgalom élén. Nevezetes, hogy a mozgósítás igen gyors lefolyású és annyira rejtélyes, hogy a vezető ügynökök eddig ismeretlenek. Az érdekeltek mindennemű felvilágosítást, megtagadnak, vagy kitérőleg válaszolnak, sokan egyáltalán nem ismerik a mozgalom vezetőit. Abból a körülményből, hogy az útlevélkiadás igen simán megy végbe, azt következtetik, hogy a kivándorlást maga a kormány támogatja. A horvát pénzügyi kiegyezés. Zágrábból írják nekünk: A magyar-horvát pénzügyi egyezmény megújítására való szóbeli tárgyalásait a regnikoláris bizottságoknak el kellett e hó 28-áról halasztani, mert a magyar bizottság a horvát üzenetet csak e hó 23-án veszi tárgyalás alá s az üzenet tanulmányozása több napot vesz igénybe. Egersdorfer képviselő, a horvát bizottság előadója holnap Budapestre érkezik, hogy a magyar bizottság tárgyalásán jelen legyen. Horvát mérvadó körökben azt gondolják, hogy a két bizottság szóbeli tárgyalásai május hó első vagy második napján kezdetüket veszik. ___________________________________________ Kedd, 1901. április 23. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, április 22. Kisebb-nagyobb csetepatékkal tovább folyt ma a vita, melynek végét nehezen várja már a többség és szive nagy szorongásával különösen a kereskedelmi miniszter. A néppárt nem fárad, sőt mintha napról-napra nevelkednének erői a küzdelemben, egyre kíméletlenebből hadakozik s mind nagyobb sebeket ejt a kedvetlen miniszteren, immár oly tévedéseket olvas — cáfolatlanul — fejére, melyek miatt a miniszter gyermekéveiben bizonyára restelkedett volna. Heltai Ferenc előadó ma többször ki-kirohant várasából a szorult miniszter segítésére, de ugyanannyi megfutamodással szaporította az ellenzék sikereit. Ma elfogadták Major Ferencnek egy módosítását — a vitát különben ma is Rakovszky István vezette készültségével és szilaj kedvével. Váratlan zavar lett az ülés végén, mikor Széll Kálmán benyújtotta a kvótajavaslatot és napirendindítványokkal tüzelte a negyvennyolcasokat akiknek nem tetszett, hogy a budai várlakása.