Alkotmány, 1902. április (7. évfolyam, 78-103. szám)

1902-04-01 / 78. szám

ze* ALKOTMÁNY, szám. 2 Kedd, 1902. áprilisi, gazdagabb csak arany- és gyémántm­ezők révén lehet egy ország. Ives Guyot talán be­bizonyítja, hogy Dél-Afrika és Alaska azért termel aranyat, mert népessége protestáns. Valamely nép gazdasági haladása, sza­­porasága, kultúrája nemcsak vallásától — és különösen nem a névleg követett val­lásától — függ csupán, hanem igen sok egyéb tényezőktől. Azért az igazságot föl nem ismeri annyira ellentétbe helyez­kedik a józan ész törvényeivel, hogy kénytelenek vagyunk vagy ítélőképességé­ben, vagy jóhiszeműségében kételkedni. A gondolkodni rest embereknél azon­ban a legnagyobb badarságokkal is lehet hódítani. Ilyeneket akarnak «hódítani» az íves Guyot-k. Budapest, márc. 31. A közös miniszteri tanácskozások. Széll Kálmán miniszterelnök és Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter holnap reggel Bécsbe utaznak. Lukács László pénzügyminiszter már ma este odaérkezett. A miniszterelnök valószínű­leg három napot fog Bécsben tölteni, míg Ho­ránszky kereskedelemügyi miniszternek már csü­törtökön reggel Budapesten kell lennie, hogy jelen lehessen a képviselőházban a kereskede­lemügyi tárca költségvetésének részletes vitáján. A közös vámtarifa. A közös vámtarifa előkészíté­sében az utóbbi időben nem konstatálható valami lényegesebb haladás. Az osztrák és magyar kormány között még fennálló, már csak lényegtelen vélemény­­különbségek még nincsenek eloszlatva. A magyar kereskedelmi minisztériumban beállott változás meg­akasztotta rövid időre a tárgyalásokat. Ezidőszerint mindkét kormánynál a vámtörvény előkészítésén dol­goznak. Tizenkét jelölt egy kerületben. Egy Kézdi-Vá­­sárh­elyen megjelenő lap írja . Alig, hogy köztudo­mású lett Benke Gyula lemondása, már­is éppen egy tucat jelölt neve került forgalomba. Íme a dí­­­szes névsor: Szabadelvű programmal Bernrie­­der János (a Széll Kálmán veje), Kovács Al­bert (a volt nemzeti párt alelnöke), Kovács Pál, Lévai Lajos, Légrádi Károly dr., Sámuel Lázár dr., Sinkovitz Ottó dr., Szentkereszty Béla báró; Kossuth-párti függetlenségi programmal Hoilsy Pál, Haviár Dániel, ifj. Kovács János; pár­­tonkívüli programmal Török Andor, dr. polgármes­ter. Hogy e nagy névsor meg fog növekedni, az valószínű , de jelenleg a pártokban még teljes tájé­kozatlanság uralkodik. A tizenharmadik, legbiztosabb aspiránst kifelejtette a kézdivásárhelyi lap, Kenedi Géza. Szavazatpusztítás Nyitra megyében. A hír­hedt Nyitra vármegyében már most készül a szabadelvű párt a jövő képviselőválasztásokra, még­pedig úgy, hogy a szavazatösszeíró küldött­ségek által a választók számát nagy igyekezettel apasztja. Temérdek a panasz a nyitramegyei szavazatösszeíró küldöttségek eljárása" ellen, mert gondjuk van arra, hogy a lajstromokból a nép­párti választók maradjanak ki s abban biznak, hogy a magyarul nem értő tót nép úgy sem fogja reklamálni jogát. A Ny. Sz. számos esetét sorolja fel a szavazatpusztitásnak s cikkét a kö­vetkező helyes és célravezető felhívással fejezi be: «Ahol ilyen tömeges, és nyilván felsőbb helyről sugalmazott szavazatirtás történik, ott reklamá­lás nem segít. Azért arra kérjük a néppárti vá­lasztók vezetőit, hogy a községeikben összeállí­tott új lajstromokat másolják le, és összehason­lítván azt az 1902-re elkészített lajstrommal, az eredményt közöljék a néppárt központi irodájá­val és egyben követeljék a belügyminisztertől, hogy mivel Nyitra megyében nagymérvű szava­zatirtást vittek véghez, a most eljáró bizottságo­kat szigorúan vonja kérdőre és megyeszerte új összeírást rendeljen el. Hiszszük, hogy a nyitra­megyei néppárti képviselők ezen követelésnek érvényt fognak szerezni, ellenkező esetben tel­jesülni fog a liberálisok vágya, hogy t. i. öt év múlva az ellenzéki választók kiirtása után me­gyénkben a szabadelvű jelöltek egyhangúlag fognak megválasztatni.» Két új főispán. Teljesen megbízható forrás­ból jelentik, hogy Sáros megye már legközelebb új főispánt kap Bornemisza Lajos orsz. kép­viselő személyében, kinek a távozó Bárdossy István helyett való kinevezését a hivatalos lap már legközelebb közölni fogja. Bornemisza Lajos kineveztetésével megüresedik a hathársi kerület mandátuma.­­ Ugyancsak megbízható forrásból ered az a hír is, mely szerint Deésy Zoltánt Háromszék megye alispánját Széll Kálmán föl­szólította, hogy a lemondás folytán megüresedett szolnok-dobokamegyei főispáni állást foglalja el. Deésy gondolkozási időt kért az ajánlat elfoga­dására. A katonai büntető törvénykönyv. A katonai bün­tető törvénykönyvről való javaslatot, melyet a közös hadügyminisztériumban készítettek Schönaich báró altábornagy elnökletével, egy budapesti katonai bi­zottság tanulmányozza mostanában s munkálatait a jövő héten fejezi be. Schönaich báró altábornagy a munkálatok egyes fázisairól rendes jelentést tesz a királynak. Krajcáros újság — filléres újság. Levél a szerkesztőhöz. — Budapest, március 31. Az Alkotmány egyik legutóbbi számának vezér­cikkében kikel a krajcáros újságok demoralizáló hatása ellen és ezeknek főképp az ifjúságra gyako­rolt erkölcstelenítő hatását s az ezek ellen való véde­kezést az illetékes tényezők figyelmébe ajánlja. úgy látszik, az illető vezércikk írója éles szemű egyéniség, akinek ügyeimét nem kerülte el az ultra liberális szellemű újságírás ezen nemzetrontó törek­vése, s ezért tisztelet­adójával hajlunk meg tettre hívó szózata előtt, mert cikkével oly irányba terelte a gondolkodni tudó olvasó közönség figyelmét, amire eddig alig vetett ügyet, s rámutatott azon veszélyre, mely egész nemzedékek jólétét teheti tönkre. Azonban legyen szabad e téren még tovább men­nünk, mert megismerni e veszélyt s­ellene nem vé­dekezni vagy tehetetlenségre, vagy — ha különben módunkban áll — legalább is nemtörődömségre vallana. Meg vagyok győződve, hogy a krajcáros újsá­gok hatását ellensúlyozni éppen nem lehetetlen, csak egy kis csekély jóakarat és áldozatkészség kell hozzá. De hát ettől nem szabad visszariadnunk. Minden szülőnek érdekében áll vallás- és felekezeti különb­ség nélkül gyermekeit a mételytől megóvni, érdeké­ben áll a társadalom erkölcsi épségét veszélyeztető káros befolyások ellen síkra kelni. Mivel a hivat­kozott vezércikkben egyik legfontosabb s amint a tisztelt cikkíró pszichológiai alapon szépen kifejti, a fiatal nemzedék felfogásának és gondolkodásmódjának irányítására elhatározó befolyást gyakorló tényező­ről, az «újságról» van szó, bátorkodom szerény vé­leményemet elmondani arról, miként lehetne a kraj­cáros újságok hatását paralizálni, illetőleg azokat teljesen kiszorítani. Scriptis scripta opponenda. Igaz ugyan, hogy elég sok és korrekt szellemben szerkesztett olvasmányt adhatunk az ifjúság kezébe, de az úgynevezett ifjú­­sági iratokkal célt nem érünk. Mert az ifjúságot a mindennapi élettől, a családtól elszigetelni nem lehet, s az ifjúsági iratok hatását egy-egy erkölcstelen példa látása, vagy ilyen beszédek hallása teljesen képes ler­ontani. Itt tehát arra is kell gondolnunk, hogy az ifjú nemzedék környezetére, a családra, a társadalomra irányító befolyást gyakoroljunk s ezt alig érhetjük el egyéb uton, mint a lehetőleg leg­olcsóbb napilap által. Az újságolvasás ma már valóságos szenvedélyt vált; fölösleges volna arról beszélnem, hogy az ol­vasmányok minő befolyást gyakorolnak nemcsak a kevésbbé tanult, hanem még a képzett emberek lel­kére is, hiszen általánosan ismert igazság, hogy az olvasók gondolkodásmódját az újságírók irányítják. Jelen alkalommal azon kérdésre akarom csak a­z. olvasóközönség figyelmét felhívni, hogy miként le­­hetne a krajcáros újságokat kiküszöbölnünk. Erre csak egy eszköz van: a filléres újság. Vagyis olcsóbb napilapot kell az olvasóközönség kezébe adnunk, mint az eddigiek, mert különben nem érünk célt. Igaz ugyan, hogy egy fillér egy napilapért, illető­leg annak egy példányáért mesésen kevés, de ha a krajcáros újságok fentarthatják magukat, s talán még jövedelmeznek is, kis megerőltetéssel fentartha­­tók a filléres újságok is. Egy korrekt szellemben szer­kesztett, de szintén krajcáros újsággal nem érnénk célt. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a kevésbbé műveit olvasó közönség meghódításáról van szó, mely már megszokta a krajcáros újságok szen­zációit és slendrián képeit, szellemi táplálékát ebből szedi már jó ideje, ezt tehát nem fogja felcse­rélni mással, ha az a másik is éppen annyiba kerül, annál kevésbbé volna hajlandó a cserére, minthogy a krajcáros újságok — ha talán nem is nyíltan, de sorok között szítják az elégedetlenséget a vagyonos és úri osztályok ellen s e szempontból irányzatuk ta­lálkozik az elszegényedő, vagy már elszegényedett és ezer teher alatt nyögő földmíves és iparos osz­tály érzületével , s e találkozás a krajcáros újságo­kat a nép barátja­ és érdekeinek védelmezőjeként tünteti fel. Ezt a látszólagos érdekközösséget kell széttépni, mert míg ez fennáll, addig a nép ha­sonló marad az akaratos gyermekhez, aki a mérget szívesen megeszi, ha mézzel van keverve, mert elő­ször csak a méz izét érzi, a következményekre pe­dig nem gondol; ellenben az orvosság nem kell neki, először mert keserű, másodszor, mert elő­ítélettel van iránta, s mert a pillanat hatása alatt áll, a későbbi gyógyulás reménye tekintetbe nem jön. Kétségtelen, hogy az anyagi oldalát e dolognak nem szabad figyelmen kívül hagyni. Akiknek az Úr Isten sokat adott, azok bizony egy krajcárt figye­lembe se vesznek. A szegény ember előtt azonban az­ is pénz, olvasni pedig akar s ha a megszokott napilapját egy fillérért megkapja, inkább azt olvassa, semhogy egy krajcárt adjon ki. Ha tehát lehetsé­gessé válnék egy filléres napilap kiadása, nem kétel­kedem, hogy­ ez rövid idő alatt kiszorítaná a kraj­cáros újságokat. Nagy kérdés azonban, hogy az ilyen lap fentartása szubvenció nélkül lehetséges-e? A lapkiadással járó költségekről nem bírok kielégítő ismerettel, erről tehát nem szólhatok, de azt hiszem, hogy legalább kezdetben, egy ilyen lap anyagi és erkölcsi támoga­tás nélkül nem állhatna fenn. De hát a magyar társadalom erkölcsi romlásának megakadályozása oly fontos érdek, hogy ezért némi áldozattól visszariadni nem szabad, s azt hiszem, a tehetősebb osztály nem is fog. Sok olyan gondolkozó léleknek és érző szív­nek kell lenni széles e hazában, akik fájdalommal tapasztalják, mint hajlik a magyar társadalom sok rétege az idegenből erőszakosan behurcolt, for­radalomra vezető eszmékhez s mint halad egy biztos romlása felé, és nem hiányzik bennük a jóakarat ezt némi áldozatok árán is megakadályozni. Sokan vagyunk, a teher nagyon megoszlik, nagy áldozatot az ügy nem igényel. E sorok írója erre a nemes célra felajánl bizonyos összeget jövedelmének ará­nyában. Ha e példát sokan követik, az eszme nem­sokára testet ölt, s a nemzet regenerációja csakha­mar kezdetét veszi. Ne késsünk sokáig, minden nap elvesztése kár. Szerény felfogásom szerint az eszme megvalósítása legyőzhetetlen nehézségekbe nem ütközik, haszna pedig kiszámíthatatlan. Nem szükséges a filléres új­ságnak önálló alapon megindulnia, hanem valamelyik napilappal összefüggésben. Erre a mai konstellációk szerint legalkalmasabb az Alkotmány, melynek be­vallott célja részben azonos a tervezett filléres újság céljával. E mellett a szerkesztéssel, továbbá a lap nyomásával járó nehézségek könnyen megoldhatók volnának. Különben ezen kérdések megoldása ké­sőbbi időre esik ; az első és fődolog az, hogy ez eszme hódítson, s minél több követőre találjon. Közös érdekünk ez mindnyájunknak, kik hazánkat és nemzetünket szeretjük s kik a magyar társadalom

Next