Alkotmány, 1902. december (7. évfolyam, 286-310. szám)

1902-12-05 / 289. szám

alkotmány 289. szám. « Péntek, 1902. december 5. bános hívei lakodalmába?» — «A Katholikus Hit­­terjesztés Lapjai» (Szerkeszti Nogelij István Nagy­várad.) A XXL évfolyam X. füzetében rendkívül ér­dekes az Ukereve tó melléki katholikus missió ismer­tetése, azonkívül számos ethnográfiai becsű cikket találunk a tartalmas füzetben. —­urökimádás. (Szer­keszti Glattf­elder Gyula dr.) A november havi füzet .Jeszenszky Kálmán tollából keresztény szere­tettől áthatott vezércikket közöl ezzel a cím­mel : «Tápláljuk a betegeket.» A többi cik­kekben is folytatódik a lap programmja, mely az Olt­áriszentség kultuszának terjesztésében és a szegény templomok felszerelésének elősegítésében összpontosul. Az Oltár-egyesület hivatalos hirei egé­szítik ki a füzet tartalmát. — A legszentebb Ró­zsa­füzér királynéja. (Szerkeszti P. Molnár Márton, Szombathely.) A XVIII. évfolyam végződik a most megjelent számmal. A hitbeli buzgalomnak és a komoly áhitatnak hangulatában van tartva ez a füzet is, méltón elődeihez. — Szent Gellért. (Szerkesztik Schermann Egyed dr. és Szib­ek Izidor dr., Győ­rött.) Ez a folyóirat az ifjusági h­itszónoklat ügyét szolgálja. V. évfolyamának most megjelent 4. füzete Őcsényi Anzelm, Szentimrei Márton, Gratzer Pius, Hadadi Barnabás és Jeszenszky Kálmán magvas el­mélkedéseit közli. — A Szent Család kis követe. (Szerkeszti Virág Ferenc, Pécsett.) A most meg­jelent füzettel végződik a XIII. évfolyam. Költemé­nyek, prófeai dolgozatok, mind a legtisztább katho­likus érzéstől áthatva képezik a füzet tartalmát. .. Magyar Lant (Szerkesztik Angyal dr. és Vajda dr.) decemberi száma érdekes tartalommal jelent meg, vezércikkében a nemzeti szellem hanyatlását siratja el. Zenemellékletében Lányi Ernő bájos dalát, Kárpáti Sándor mű­dalát és Pesti Tihamér csinos mazurkáját hozza. A Magyar Lant ez évben 90 oldal eredeti zeneművet adott ki. Előfizetési ára a díszes lapnak félévre 4 korona. * Új könyvek. Temesvármegyei Vojtek nagyköz­ség története. Irta Szm­ida Lajos, kiadja Vojtek község közönsége. A derék kis monográfia ára? — A nyilvános betegápolás szabályai. A nyilvános betegápolási ügy fejlődésének történeti vázlatával, valamint magyarázó jegyzetekkel ellátta és közli Békési­ Géza. A Közigazgatási Könyvtár idei év­folyamának szeptember—októberi füzete. Ara 2 ko­rona 40 fillér. — Egyházi beszéd. Mária-Rad­nán 1002 május 17-én a kegytemplomban tartotta Hege­dűs Imre mezőtúri plébános. Kapható a szerzőnél. Ara 80 fillér. — Lumpél Róbert újabb kiadványai: A hit. Népszínmű három felvonásban. Justh Zsig­­mond novellája után irta Rózsa Miklós (Fővárosi Színházak műsora 131—132.). Ara 60 fillér. — A doktor ur. Bohózat három elvonásban. Irta Molnár Ferenc. (Fővárosi Színházak műsora 135— 136.). Ara 60 fillér. — Római élet Cicero korában. írta Church J. A. Angolból fordította Szilasi Móric. (­Magyar Könyvtár 806—307.) Ara 60 fillér. — Egmont. Szom­orujáték öt felvonásban. írta Goethe, fordította Salgó Ernő. (Magyar Könyvtár 308—9.) Ara 60 fillér. — Petőfi Sándor vegyes költeményei. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Balassa József. II. rész. (Magyar Könyvtár 310). Ara 30 fillér. — Új magyar Ittas. A «Remekírók Kénes Könyvtára» most teszi közzé Kemenes (Kem­pf) Józsefnek Ittas­­forditását, hosszú idő után az első teljes, alakhű magyar Homerost. Az előttünk levő munka minden hézag nélkül adja a világirodalom e nagy eposzát, még­pedig az eredetinek formájában, amely, bármely tiszteletreméltó kísértetek történtek is más irányban, mégis csak a legalkalmasabb arra, hogy Homer szel­lemét és magát egészen hamisítatlanul éreztesse a magyar olvasóval. Kemenes fordítása gondos, lelki­­ismeretes, hűséges, folyékony, magyaros nyelve miatt érdemes dicséretre, valamint hogy elismerést érde­melnek a könyv tartalmas jegyzetei és szépen megírt bevezető értekezése is. Az illusztrációk dolgában helyesen járt el a kiadócég, amikor Preller vi­lághírű rajzait reprodukáltatta, akinél jobban senki sem tudott behatolni Homer lelkébe. Az «Ilias» a «Remekírók» szép diszkötésében 5 ko­ronába kerül azok számára, akik az egész gyűj­teményt megrendelik, mások 6 koronáért kap­hatják meg. — Berzsenyi­ Dániel. A Lampel Wodiantír-féle «Remekírók képes könyvtára» ez idioi sorozatában helyet foglal a legnagyobb magyar órakolta is, akinek kiadását Bánóczi József rendezte, a m­időszön Ujszemperk­ok szerint és akinek életrajzát Vinczy Jávos irt­i meg,az Akadémiától a Lévay dij­ra ■i1 3-ízelt Berzsenyi-monográfia szerzője. A ...•Hát felel­!1-­ a­z összes költeményeket, a prózai ma­gok közül­­mindent, ami: kritikai vagy esztétikai vo­ntakozá­s végül a legszükségesebb m­agyarázó jegyzeteket. A versekhez Tuti Ödön, Sztányi Lajos, Gergely Imre és Nagy Zsigmond rajzai vannak mel­lékelve. A költő arcképét Teregdy László rajzolta m­eg a kötet elé, ám ezek a rajzok nem éppen mél­tóak a művészek jó híréhez. A «Remekírók képes könyvtára» fiáb­ói e kötetet 5 körönért, mások 6 koronáért kaphatják. FŐVÁROS. — A protekció ellen. Elismerésre méltó körleve­let bocsátott ki a napokban Bárczy István dr. fő­városi tanácsnok az elemi iskolai igazgatókhoz. Ebben a körlevélben a tanácsnok felhívja az igazga­tókat, hogy figyelmeztessék mindazokat a vezetésük alatt működő tanítókat, akik pályázatukat a Rökk Szilárd-féle alapítványra beadták, hogy merőben cél­­tévesztett dolgot végeznek, ha őt ebben az ügyben még külön is felkeresik, amennyiben ő, eltekintve mindentől, csakis érdemes tanítóknak kívánja oda­­ítéltetni a jutalmat. Ezt pedig kizárólag illetékes helyről jövő információ alapján teheti meg. — A totalizator a szegényeknek. A földmivelési miniszter ma tudatta a fővárossal, hogy az őszi ló­verseny totalizátor és bookmaker forgalma után 57.051 korona jutott a fővárosi szegényalapnak, amely összeget a miniszter egyben ki is utalvá­nyozott. — A zóna-tarifa. Tudvalevőleg a kormány módo­sítani akarja az államvasutak zóna tarifáját. A tanács mai üléséből előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy a zóna-tarifa fölemelése ellen sr­on föl a kormány­hoz, mert a terv a fővárosnak amúgy is kis idegen­forgalmát és­ közgazdasági életét a legnagyobb mér­tékben sújtaná. — A soroksári Duna-ág rendezése. A legutóbbi fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy jöl­­ a kormány­hoz a soroksári Duna-ág rendezése iránt. A föliratot Márkus József főpolgármester vezetésével ma a törvényhatóság küldöttsége átadta Szett Kálmán mi­niszterelnöknek, aki megígérte, hogy az ügyet (ha ráér) tanulmányozni fogja és ha csak lehet, teljesíteni fogja a főváros kérelmét. Ezután Lukács pénzügy­­miniszternél és végül Darányi földművelési minisz­ternél tisztelgett a küldöttség, ahol valamivel kedve­zőbb és több reményt nyújtó választ kaptak, ameny­­nyiben az állam pénzügyi helyzetétől tették függővé az 5 millió koronába kerülő műveletet. A dolog a minisztertanács döntésétől függ . Darányi miniszter úgyis mint a fővárosi bizottság tagja, megígérte, hogy a legmelegebb érdeklődéssel fog a dolog iránt viseltetni.­ ­ Hol az igazság? Krompach, december 3. Azt ugyan hiába keressük ! Hiába keresik azt Krompach bányaváros polgárai, megtalálni sehol sem tudják. Meggyőződést szereztünk erről Krompach bányaváros legutóbb lefolyt közgyűlésén. Krompach­­bányaváros és Krompachnemessor 1893 előtt két önálló község volt. Az utóbbi fenn nem tarthatta magát és 1893-ban saját kérelmére Krompachbánya­­városhoz kapcsoltatod. Politikailag, de nem gazda­ságilag. A hozzácsatolt község területén felépült két évvel később az úgynevezett «Hernádvölgyi vasipar és acélgyár.» Krompachbányaváros, hogy e vállala­tot elősegítse, szántóföldjeinek négyzetösét 20—60 fillérjével adja el, még pedig abban a reményben, hogy lakosai, kik szakképzett gyári munkások voltak, alkalmazást, illetve keresetet nyerjenek. Sok minden­féle lett ígérve viszontszolgálat fejében a városnak, de semmi sem betartva. A gyár mindig újabb és újabb követelésekkel állt elő. S dacára, hogy az egyesítés csak politikailag történt, a szerepet játszani akaró urak, kik rengeteg fizetéseik révén mint legtöbb adót fizetők kerültek be a a képviselőtestületbe, bele­nyúltak Krompachbányaváros közvagyonába, s azzal­— persze ők azt nem szerették, — könnyedén sáfár­kodni kívántak. Céljaikk, érdekeik előmozdítására nemcsak a közvagyont akarták megterhelni, de még a községi pótlékot is megszavazták, melyet eddig a bányaváros nem ismert. Egyes független polgárok, látva a közvagyon elprédálását, a terhet, melyet viselniük kellene, tiltakoztak az ilynemű gazdálkodás ellen s kezdték igazukat keresni a felsőbb fórumoknál. De dacára, hogy napnál világosabban bebizonyították igazukat, rámutattak a veszélyre, mely e községet fenyegeti, sehol sem nyertek kedvező elintézést. Állítólag Arany János fülemiléje szólal meg egyesek zsebéből. A rendü­ltetlen polgárok felvitték ügyüket a belügy­miniszterhez s kérték a két község elválasztását, azaz a régi állapotba való visszahelyezést. A belügy­miniszter — dicséretére legyen mondva — gyorsan intézkedett, beküldte a kérvényt tárgyalás végett a képviselőtestülethez." Ettől megfájdult a nagyra vágyó urak tyúkszeme. A jó urak, kik abban ringatják magukat, hogy ők ter­­jesztik itt a műveltséget bevándorolt cseh, morva, lengyel munkásaikkal, bebizonyították, hogy valóban ők a legmodernebb kornak «finom modora», «tanult», «képzett» mesterei. A személyeskedésben, a gorom­baságokban utolérhetetlenek. Ha egy közgyűlésen így viselik magukat, akkor nem irigyeljük a munkásnak sorsát, mint alattvalónak, cseppet sem csodálkoz­nánk, ha egy napon a legborzasztóbb szocializmus felülné fej­ét. Uraim! Önök, kik nem átalják egy érdemekben megőszült, 25 éven át itt működő plébánost meg­rágalmazni, szigúnyolni azért hogy az hitére, tiszta, önzetlen meggyőződésére többet ad, semmint az önök igaztalan eljárásaikra; önök, kik hitüket mint a köpönyeget forgatják, ne akarjanak a műveltséget terjesztő apostolaiként fellépni, mert­ eszünkbe juttat­ják­ az ökör és béka-féle históriát. Önöktől művelt­séget nem, de gorombaságot s terrorizmust igenis tanulhatunk. Terrorizmusuk mennyire terjed, íme néhány példa: Egy független polgárnak a leánya férjhez ment egy gyári munkáshoz. Vejét­ félórányi kihallgatáson arra akarták kérni, miképp beszélje rá apósát, hogy az mindenféle agitációtól álljon el. Az általa benyújtott felebbezéseket pedig vonja vissza mert ha ezt nem teszi, úgy őt, t. i. vejét a munkából elbocsátják. El is bocsátották. A felebbezőket házaikban felkeresik, az utcán az asszonyokat lefogják, mindenféle ijesztgetésekkel, fenyegetésekkel arra akarják bírni, hogy adjanak magukról bizonylatot, hogy a különválást nem ké­relmezik, hogy nem volt tudomásuk arról, mit ír­tak a­lá. Az albérletben lakó munkásokat a munkából való elbocsátás terhe mellett arra kényszerítik, hogy lakás­adóiknak a bérletet felmondva, azok minden f­eleb­­bezési munkálattól álljanak el. Azokat a munkáso­kat, kik Krompachbányaváros kereskedőitől bár­mit vásárolni mernének, azokat a munkából rögtön elbo­sátják. Íme, azzal fizetik meg Krompachbányaváros jó­akaratát. Kilenc éven át keblen melengette ezeket a bevándorolt, honpolgárságot községi illetőséget nem szerzett egyéneket. S most, midőn vesztét látva, inkább szegényesen, de becsületesen és tisztessége­sen tovább élni kíván, azok, akiket házába befoga­dott, abból kiűzni akarják. A belügyminiszter úr azonban azt mondta, hogy ő a jog és igazság embere. Minthogy ügyünk jelen­leg az ő kezében van, hiszszük, hogy az igazságot nála — dacára az üldöző terrorizmusnak — mégis csak meg fogjuk találni. Krompachi. EGYESÜLETEK. ** Az egyetemek kórház-egylete. Az egyesület novemberi havi kimutatása szerint összesen 491 beteget kezeltek. Ezek között joghallgató 188, mű­­egyetemi hallgató 145, bölcsészhallgató 118, orvos­­tanhallgató 28. Teljesen ingyen gyógykezelésben 75 részesült. Mindezek fényesen igazolják, hogy mennyire szükséges az egyesület jótékony és áldásos mű­ködése. ** A magyar béke­egyesület e hó 5-én 6 órakor a Pénzintézeti tisztviselők országos egyesületének helyiségében (Andrássy­ út 2.) felolvasást rendez. Ez alkalommal Jeldhaus Richárd tart előadást a «Jövő háborúja» címen vetített képek bemutatásával. ** A Szent Imre­ Egyesület 1. hó 6-án este 6 órakor tartja saját helyiségében (Üllői­ út 22.) III. nyilvános felolvasó ülését, amelynek tárgyát Glatt­­felder Gyula dr. tb. elnök előadása képezi a pápai csalatkozhatatlanság tanáról. Itt említjük meg, hogy Prohászka Ottokár tanár a jövő héten tartja az egyesületben elsejét adventi előadásainak. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ A királysértő könyv. Több száz oldalra terjedő közjogi munka jelent meg néhány hét előtt Kalmár Antal dr. szerkesztésében. A könyvet elkobozták, a szerzőjét pedig perbe fogta a királyi ügyészség királysértés, a király felelőtlensége és sérthetetlen­sége elleni izgatás, továbbá a királyi ház tagjainak megsértése címén. Kalmár ugyanis munkájának Ferenc József az «alkotmányos» király című­ fejezetében éles kritikát mondva, erős invektívákkal illeti a király személyét. Teszi pedig ezt feleletképpen Beksics Gusztávnak egy előbb megjelent művére, amely Ferenc Józsefről azt állítja, hogy őt egész uralkodása alatt csakis alkotmányos érzület vezette. Ez vezérelte még a szabadságharc utáni szomorú időkben is, amikor minden tette a nagy kötelesség­tudás kifolyása volt s csupán azt cselekedte, amit tanácsadói javasoltak. K­állay sajtóügyi vizsgálóbíró írt Újvidékre a sajtóbíróságnak, hogy ott hallgassák ki Kalmár úrt, aki Zentán lakik. Kalmár e vád ellen azzal védekezik, hogy az ő kritikája a koronázatlan

Next