Alkotmány, 1903. január (8. évfolyam, 1-27. szám)

1903-01-01 / 1. szám

ALKOTMÁNY. 1. szám, 5 ejár és ez a határidő annak idején azért álla­­kíttatott meg, hogy elő lehessen készíteni a valutaügy végleges szabályozását. Az osztrák k­ormány itt azzal érvel, hogy ez az ügy nem­artozik a kiegyezéshez, sőt inkább a kiegyezés, még­pedig nemcsak a kormány megegyezése, hanem a monarchia két állama vámközösségének aztosítása tíz esztendőre a törvényhozás által leg­­őbb feltétele a kiegyezésnek, amely nélkül Ma­gyarország a készpénzfizetések felvételére nem­­ gondolhat. Mindent összevéve és hitelességet előlegezve­­ fentnevezett magyar estilap hírének az önálló vámtarifáról, önkéntelenül az a kérdés tolul fel: miért most, az utolsó percekben, szinte suttyóm­on csináltatta meg Széll Kálmán az önálló vámtarifát, mikor arra a munkára titkolódzás nélkül négy évi ideje volt? Budapesti hangulatok. Tudósítónk ma beszélgetett kormánypárti és Kossuthpárti képviselőkkel, akik igen érdekesen világították meg a kiegyezésnek és a Szélinek helyzetét. A Kossuth-párt holnap tömött sorok­on vonul Kossuth Ferenc elé. Ezen tüntetés­­szerű felvonulásnak külső célja kvázi bebizonyt­­ani azt a «benső» ragaszkodást, amelylyel a párt 48-as és 49-es, katholikus, protestáns és zsidó tagjai Kossuth Ferenc iránt viseltetnek, nyil­án be nem vallott célja pedig tüntetni «Becs» ellen — Széll mellett. Az ember azt hinné, hogy egy miniszterelnöknek, akinek oly óriási többsége van, amilyen a mai kormánypárt, nincsen rá­­utalva semmiféle ellenzéki «tüntetésre», de a kormánypárti (nem liberális) képviselő, akivel mdósítónk ma beszélt, az ellenkezőről győzte itt meg — majdnem. Az a kormánypárti képviselő előadta ugyanis, hogy a kor­mánypárti körben szörnyen nyomott a hangulat , noha még van vezére a pártnak, úgy vannak, mintha már nem volna vezére. Ez a délutáni rangulat volt még, amely nem nagyon hízelgő Széll Kálmánra nézve. A késő este érkezett bő­­csi hírek persze nagyot változtathattak ezen a rangulaton. Tudni kell tudniillik, hogy a sza­­bdelvű pártban nem az elv szokott irányt szabni, hanem Reviczky szava. A világ csak hangulat, így hát holnap délelőtt a legdiadalma­­sabb hangulat fog uralkodni a miniszterelnöki palotában. Jó hangulata lesz Széllnek (ha ugyan okat nem engedett a magyar érdekből és jog­ból) , ergo jó hangulata lesz a kormány­­pártnak. Főrendek összeférhetetlensége. Budapest, december 31. A tizenkettedik órában, úgyszólván az utolsó perc­ben tett eleget a kormány, midőn a Ház mai formá­lis ülésében a Bécsben alkudozó miniszterelnök ne­vében Lukács László pénzügyminiszter beterjesztette a főrendek összeférhetetlenségéről szóló törvény­­javaslatot, amire különben a képviselők összeférhe­tetlenségéről szóló törvény is kötelezte a kormányt. A javaslat, amelyhez bő megokolás is van csatolva, 24 szakaszból áll. A képviselőházra megalkotott szabályokat a ma­guk teljes szigorában természetesen a főrendekre alkalmazni nem lehet, éppen azért a javaslat intéz­kedései könnyítéseket tartalmaznak, mint például az az intézkedés, hogy míg az összeférhetetlenségben talált képviselőnek 8 nap engedélyeztetik, hogy vagy összeférhetetlen állásáról, vagy a mandátumáról mondjon le, addig a főrendeknek a javaslat egy fél évi időt enged. Ennél a pontnál bizonyára nagyobb vita fog a képviselőházi tárgyalás során kifejlődni, már csak a «paritás» kedvéért is. Mivel azonban nem igen van reá kilátás, hogy összeférhetetlenség­ben leledző főrend akadjon (a múltban sem igen akadt), a javaslat, ami különben is csak formai kér­dés, előreláthatólag keresztül fog menni a megkívánt retortákon. Lényeges különbség a képviselői és főrendi össze­férhetetlenség között csak az, hogy a mostani javas­lat legszigorúbb pontjai nem érvényesek azokra a főrendekre, akik már most összeférhetetlen helyzet­ben vannak, csupán azokra, akik majd ezután jut­nak ilyen helyzetbe. A ma benyújtott javaslat főbb intézkedései a kö­vetkezők : Nem lehetnek a főrendiház tagjai, közös minisz­terek, a külföldi államok diplomáciai vagy konzuli testületének tagjai, országgyűlési képviselők s a ko­rona kegydíjasai. A főrendiházi tagsági jog meg­szűnik, ha az, aki valamely méltóság vagy hivatal alapján tagja a főrendiháznak, megszűnik az illető méltóságot vagy hivatalt viselni, —■ ha az életfogytig kinevezett tag lemond s lemondását a király elfo­gadja; a horvát-szlavón főrendek tagsági joga akkor szűnik meg, amikor országgyűlési megbízatásuk le­jár. A fegyházra, súlyos börtönre, vagy nyereség­­vágyból elkövetett bűntett vagy ily vétség miatt el­ítélt főrendnek, valamint annak is, aki állampolgári jogát elveszti,­­ megszűnik a főrendi tagsági joga. A főrend nem gyakorolhatja tagsági jogát, ha po­litikai jogainak felfüggesztésére el van ítélve, ha gondnokság alá jutott (kivévén, ha tékozlás miatt érte ez a sors), ha csődöt nyitottak a vagyonára, ha vagyoni képesítését elveszhette. Nem gyakorolhatja tagsági jogát s ki nem nevezhető főrendnek az, aki a kormánynak vállalkozója vagy szállítója (kivéve,ha nyilvános pályázaton jutott ily üzlethez), aki a kor­mány és mások között ügyletet közvetített, vagy a kormány kezelése alatt álló javak vevője vagy bér­lője, kivévén, ha nyilvános árverésen vásárolt vagy nyílt pályázaton bérelt valamit a kormánytól. Nem lehet főrend, aki közhasználatú vasút vagy csatorna, vagy a kormány ál­al átengedett jognak engedélyese s aki a kormánynyal üzleti viszonyban levő cég, bank vagy pénzintézet tulajdonosa, alkal­mazottja, igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagja. Az összeférhetetlenségi helyzet az üzleti viszony tartamára áll fönn. Azok a tilalmak, melyek a kor­mánynyal való üzleti összeköttetésre vonatkoznak,­ visszaható erővel nem bírnak ; azokra a főrendekre tehát, akik már összeköttetésben vannak a kor­mm­ánynyal, az összeférhetetlenségi törvényt nem lehet majd alkalmazni. Összeférhetetlenség esete az is, ha egy főrend a kormánynyal üzleti, viszonyban levő részvénytársaság részvényeinek egyharmad részét bírja, vagy aki közreműködik a kormánynyal üzleti viszonyba lévő társaság alapításában. Aki a kormánytól ingatlant vagy haszonhajtó jogot vásárol, köteles ezt a főrendiháznak ö0 nap alatt bejelenteni. Tilos a kormánynál bárki részére anyagi előnyökért akármily ügyben közbenjárni, beleértve a címek és kitüntetések közvetítését is. összeférhetet­lenségi ügyekben a főrendiház bírósága ítél. Tilos a főrendiházi tagnak pénzért vagy bármi anyagi előnyökért vagy ellenszolgáltatásért bárkinek érdekében, "bármely ügyben — ideértve címek, kitün­tetések, rendjelek adományozása is, — a kormány­nál közbenjárni. A főrendiházi tag a kormánynál közben nem járhat oly ügyekben, melyek a­ címek, kitüntetések és rend­jelek adományozására; b) vasutak, csatornák és köz­lekedési vállalatok engedélyezésére; c) állami és egyéb középítkezések megszerzésére; d) jövedelmező jogok adományozására vagy átruházására; e) kincs­tári vagy alapítványi birtokok eladására és bérletére; f) ingó vagy ingatlan javaknak az állam által való megvételére vagy bérbevétele; g) italmérési engedé­lyek kieszközlésére; h) állami jövedékeknek haszno­sítására; i) állami megrendelésekre és szállításokra; k) tarifakedvezményekre; végül 1) állami segélyezést igénybe vevő ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalatokra vonatkoznak.­­ Azonban a fennebb fel­sorolt ügyekben és a főrendiház saját törvényható­sága s azok városai, községei, nem nyereségre ala­kult szövetkezetek, kereskedelmi és iparkamarák, ke­reskedelmi és ipartestületek, úgy gazdasági egyesü­letek érdekében ezek fölhívására, továbbá egyházi, iskolai vagy egyéb kulturális testületek érdekében díjtalanul eljárhat. Míg a képviselőknek nyolc nap alatt kell határoz­­niuk, hogy az összeférhetetlenséget ,előidéző helyze­tet tartják-e meg vagy a parlamenti tagságot, addig a főrendeknek e rájuk nézve kevésbá kényes kér­dés megfontolására hat hónapot enged a törvény­­javaslat. Az ilyen főrendiházi tag mindaddig, míg az ösz­­szeférhetetlenségi helyzetet meg nem szüntette, a főrendiház, valamint a bizottságok tárgyalásaiban részt nem vehet és szavazattal nem­ bír. A terjedelmes megokolás fölemlíti, h­ogy az 1901. évi XXIV. törvénycikk csak a képviselőház tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozik. E törvénynek 29. §-a kimondja, hogy a főrendiház tagjaira nézve az összeférhetetlenség külön törvénynyel szabályozandó. A törvény a rendelkezésének eleget teendő, ter­jeszti elő a kormány e javaslatot, teljes tudatában annak, hogy az összeférhetetlenséget mindkét házra ugyanazon elvek alapján szabályozni nem lehet a két ház összeállításának, állásának, szervezetének, rendeltetésének és hivatásának különböző volta miatt. A képviselőház választott népképviselőkből áll, kiírnak megbízása öt évre terjed. A főrendiház tagjai részben örökös jogon, részben a viselt állás és méltóság, részben királyi kinevezés alapján, de élet­fogytiglan, egyedül Horvát- és Szlavónországok ré­széről választás útján kerülnek a Házba s gyakorol­ják jogaikat. Ott az inkompatibilissé vált tagokat új választás útján pótolni lehet, itt az ekként megürült helyek rendszerint nem pótolhatók. A képviselőházban a nemzet választott képvise­lete ül s ennek függetlenségét biztosítani kell a kormányhatalommal szemben; a főrendiház tagjai­nak oly mérvű függetlensége, a kinevezés utján abba belefutottak nagy száma miatt, nem képzelhető. S Lambsdorff gróf útja. Budapest, dec. 31. Lambsdorff Bécsben a legbarátságosabb és amellett legkitüntetőbb fogadtatásban részesült . Felsége személyesen nyújtotta át neki a ma­gas kihallgatás után a Szent István-rend nagy­keresztjét. Állítólag Goluchowskival való tár­gyalásai a legjobb eredménynyel végződtek, bár e tanácskozások eredményéről pozitív dolgok nem jutottak napfényre. Csak az hallatszik, hogy Ausztria-Magyarország a macedóniai kérdés békés megoldása mellett foglalt állást. Ez azon­ban korántsem zárja ki azt, hogy az­­ eddiginél nagyobb súlylyal fognak törekedni a macedóniai reformok megvalósítására. Távirataink Bécsből a következők: Bécsi, dec. 31. Az orosz külügyminiszter, mielőtt Goluchowski gróf reggelijére ment, különféle látogatásokat tett. Tíz óráig a Sacher-szállóban maradt, ahol ■senkit sem fogadott. Ezután egyedül távozott, míg titkárja a szállóban maradt és dolgozott. Míg Lambsdorff gróf távol volt, Böhm-Bawerk és Rezek osztrák miniszterek, valamint Belle­­garde gróf és Thun-Hohenstein Miksa gróf, Fe­renc Ferdinand főherceg főudvarmestere a szállóban leadták névjegyüket. Tizenegy órakor az orosz külügyminiszter Ferenc Ferdinand főhercegnél tette tiszteletét, aki hosszabb ki­hallgatáson fogadta. Onnan az orosz nagy­­követségre ment, ahol Kapnist gróf nagykövettel a házi kápolnában is időzött. Tizenkét óra után visszatért a Sacher-szállóba, egy órakor pedig a külügyminisztérium palotájába hajtatott, ahol Goluchowski gróf reggelit adott tiszteletére. Délután ebéd volt Ferenc Ferdinand főher­cegnél. Bécs, dec. 31. A Goluchowski gróf által adott reggeli után Lambsdorff gróf látogatást tett az olasz és fran­cia nagyköveteknél és leadta névjegyét a bete­gen fekvő török nagykövetnél. Lambsdorff gróf­nál ma délután Jenő és Rainer főhercegek, a francia nagykövet, Call kereskedelmi miniszter, Mérey osztályfőnök és más méltóságok adták le névjegyeiket. A török nagykövet névjegyét a nagy­követség egyik tagja által adatta le. Este Ferenc Ferdinand főhercegnél Lambsdorff gróf tisztele­­­­tére ebéd volt, melyen jelen volt Lambsdorff gróf, Savinski, Kapnist gróf nagykövet a nagykövetség­­ személyzetével,Goluchowski gróf külügyminiszter. Csütörtök, 1903. január 1. AUSZTRIA. A galíciai tartománygyűlés elfogadta a­ tartomá­nyi söradónak egy koronáról egy korona hetven fil­lérre való felemeléséről szóló törvényjavaslatot, az­után elfogadta a benyújtott sürgős indítványokat, köztük az északi vasút államosítására vonatkozó in­dítványt és azután elnapolta tanácskozásait. A bécsi kereskedők grémiumának képviselő­testülete tegnap tartott gyűlésén olyan határozati javaslatot fogadott el, amelyben annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy a gazdasági pangást legalább részben meg fogják szüntetni a közmunkák gyors megkezdésével, hogy a Magyarországgal­ való ki­egyezést az ipar és a kereskedelem szükségletei­nek kellő figyelembevételével mielőbb véglegesítik és hogy a kereskedelmi szerződések megkötésénél ügyes tarifapolitikával meg fogják védeni az osztrák ipar és kereskedelem előnyeit és különös szükségle­teit. A gyűlés elvárja, hogy a képviselők pártállásra és nemzetiségre való tekintet nélkül végre békésen, összefognak és ez­által visszaadják a parlamentnek munkaképességét, hogy a kormány ne legyen kény­telen az alkotmánynélküliség útjára lépni.

Next