Alkotmány, 1903. augusztus (8. évfolyam, 182-205. szám)

1903-08-01 / 182. szám

ALKOTMÁNY. 182. szám. ______________________________ Szombat, 1903. augusztus 1. parlamenti bizottság elé idézte mint vádlottat: mi úgy látjuk, hogy ő önként jelenik meg ott és tisztázni iparkodik ma­gát és ha ez neki sikerül — akkor, mi úgy ismerjük őt, jaj lesz a gyanusí­­tóinak. Könnyelmű dolog volt ma Kossuth fel­szólalása. A máskülönben olyan higgadt Kossuth ma megfontolás nélkül bűnös­nek minősítette Khuen-Héderváryt, meg­hallgatás nélkül elítélte. Hát ez nem járja. Hallgassuk meg a vádlottat, Sza­­páryt és Khuen-Héderváryt, mérlegel­jük a terhelő és a felmentő adato­kat és akkor ítéljünk. A parlamenti bizottságnak tíz napja van az ügyhöz méltó komolysággal és pártatlansággal tárgyalni a szégyenletes esetet. Addig a képviselőház nem tart ülést. Mi lesz a vizsgálat vége? Mi fogja tíz nap múlva foglalkoztatni a képviselőházat? A jelen­leginél is szégyenletesebb botrány ? Ké­pes-e közéletünk még több botrányt is elviselni összeroskadás, teljes felfordulás nélkül? Budapest, július 31. A képviselőház mai határozata értelmében a parlamenti vizsgáló­bizottság tárgyalásai miatt aug. 10-éig nem tart ülést. Az aug. 10-iki ülés napirendje lesz az irományok előterjesztése, ezek között a parlamenti vizsgáló­bizottság je­lentése is és a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása. Ha azonban a parlamenti vizsgáló­­bizottság aug. 10-ikénél előbb fejezné be tárgya­lását, az esetben az elnökség előbb is összehívja a Házat. Erőszakos behívások fegyvergyakorla­tokra. Úgy tudjuk és meg is írtuk, hogy Koloss­­váry Dezső honvédelmi miniszter július 24-iki kerettel rendeletet bocsátott ki az összes honvéd gyalogezredparancsnoksághoz, amelyben elren­deli, hogy az augusztus közepére fegyvergyakor­latra beidézett mezőgazdasági munkásokat nyom­ban szabadságolják, illetve a behívásukat vonják vissza. Egyúttal utasította a parancsnokságokat, hogy a mezőgazdasággal foglalkozóknak a fegy-Vőlegényed türelmesen várt és bámult. — Milyen szép asszony lesz belőle — mondo­gatta sokszor. Jött a tél, Sándornak sokat kellett utazni, so­kat távol lenni a fővárostól és sokat együtt lenni egy nővel, kivel miattad, nagy kedvességed miatt szakított. A régi tűz fellobbant benne s téged mindinkább elhanyagolt. Ritkán jött és talált mindig uj és új ürügyeket kimenteni magát. Mi gyanítottuk a véget, te érezted, de soha nem panaszkodtál, remélted, hogy ifjúságod s nagy szerelmed győzedelmeskedni fognak és Sándor osztatlanul tied lesz. Hiú remények valának! Megjött az öldöklő tartalmú levél, melyet gör­csösen szorongatsz sovány ujjaid között. Csók­jaiddal áztatod. Mert az ő kézírása, mert tőle van, mert még mindig szereted őt. Nesztelenül jön be a jó néni, átölel téged, gyengéden mondja: — Lilikém, jöjj velünk kocsin, oly szép az idő, oly meleg, jöjj, elmegyünk a virágzó hárs­fák alá. • J' • 3v — Nem birok nénikém, fáradt vagyok és fázom. Te a lángok között keresel valamit, révedező tekinteted arra jár, oly szörnyen fázol, mintha ismét tél volna. Vajha tél volna már kis szived­ben, szegény hugocskám! Szemző’ Aglae­ vergyakorlat alól való felmentési kérvényét a «legsürgősebben és olyképp intézzék el, hogy a bevonulásuk elk­erültessék.» Ma panaszos levelet kaptunk Beö községből, honnét a 18. honvéd-gyalogezredhez 35 napos fegyvergyakorlatra hívtak be egy egyedül álló gazdaembert, akit ez évben helyeztek át a hon­védséghez. A behívó augusztus 9-ére, tehát a legsürgősebb mezőgazdasági munka idejére szól s a behívott folyamodott is a gyakorlat alól való fölmentésért, tekintettel kis gazdaságára, melyet egyedül kezel. A katonai hatóság azonban eluta­sította kérelmével a gazdát. — Már most kérd­jük a honvédelmi minisztert, várjon kibocsá­­totta-e a kérdéses rendeletet s ha igen, csak szemfényvesztés akart-e lenni a jóhiszemű kö­zönség előtt, avagy komoly szándék, hogy a rendelet nemcsak papiroson marad, ha­nem végrehajtást is nyer. Ha ez utóbbi áll, akkor hajlandó-e Kolossváry honvédelmi miniszter azonnal intézkedni, hogy alantasai rendeletének világos intencióival vissza ne élhessenek, úgy, mint a jelen­leli esetből lát­szik. Mert ha egy honvédezrednél megtörtént ily visszaélés, minden bizonynyal előfordult és elő fog fordulni a többi ezredeknél is. Koloss­váry Dezsőt a képviselőházban való bemutat­kozása alkalmával általános rokonszenvvel fo­gadták s ezt a rokonszenvet csak növelte emlí­tett július 24-iki rendelete. Elvárjuk tehát tőle, hogy intencióihoz hűen rendeletének tettekben is érvényt szerez, a fenforgó visszaélés, vagy mondjuk, akaratosság ügyében haladéktalanul intézkedni fog s ezáltal megkíméli a sajtót attól a kényszerhelyzettől, hogy élesebb hangot hasz­náljon vele szemben a nép emberi jogainak vé­delmében. Lukács pénzügyminiszter a királynál Ischlből sürgönyzik. Lukács László pénzügymi­nisztert, aki tegnap este ideérkezett, a király ma délelőtt 10 órakor egy óra hosszáig kihallgatáson fogadta. Délután a miniszter részt vett az udvari ebéden. Politikai körök véleménye szerint Lu­kács kizárólag a cukorkérdés miatt utazott Ischlbe, egyébként pedig Khuen-N­édervárytól nem kapott megbízást arra, hogy a királynak a magyar országgyűlésről referáljon. Távozó nagykövetek. Egyszerre két osztrák­magyar nagykövet távozásának híre is érkezik: az egyik Dubsky gróf madridi, a másik Deym gróf londoni nagykövet. Dubsky gróf, mint Madridból jelentik, tegnap Bécsbe utazott, hogy nyugdíjaztatását kérje. A gróf már el is búcsú­zott és kijelentette, hogy nem tér vissza többé Madridba. — Bécsből jelentik, hogy Deym gróf osztrák-magyar nagykövet egészségi okokból el fogja hagyni állását. Utódja valószínűleg Lützow gróf a külügyminisztérium első osztályfőnöke lesz, aki ma Ischlbe utazott. A Kossuth-párt értekezlete. Ma esti 6 óra­kor rendkívül népes értekezlet folyt le a Kossuth­­pártkörben, amelyen egyúttal a párt egységének helyreállítását is ünnepelték. Tóth János ügy­vezető alelnök megnyitván az értekezletet, napi­rend előtt Fáy István szólalt föl. Másfél héttel ezelőtt — úgymond — kilépett a pártból, hogy egyéni véleményének nyilvánításában ne korlá­tozhassa a pártfegyelem. Most megváltoztatja elhatározását, amelyre a pártnak és különösen annak vezérének, Kossuth Ferencnek mai föl­lépése adott okot. Kéri, fogadják őt oly szeretet­tel, amily szívből eredően lép vissza a pártköte­­lékbe. Egyben bejelenti, hogy Polóniji Géza szintén belép a pártkötelékbe. Pichler Győző szintén napirend előtt szólal föl. A párt vélemé­nyét akarja kikérni, várjon tegyen-e összeférhe­tetlenségi bejelentést a főrendiház elnökénél Sza­­páry László gróf ellen ? Bár a főrendeknél a régi módszerű összeférhetetlenségi bizottság műkö­dik, de bízik benne, hogy a dolog érdemének megfelelően fognak eljárni. Egyben magát mint vádlót idéztetné be. Baria Ödön nem helyesli ezt, mert a parlamenti bizottság működésének nem szabad elébe vágni. Tóth János elnök öt­tagú bizottságot küld ki Kossuth Ferenc után, addig pedig az értekezletet felfüggeszti. A kül­döttség Kossuth Ferenc lakására ment, hogy őt az értekezletre meghívja. Kevés idő múlva meg­jelent Kossuth Ferenc, akit pártja kitörő lelkesedéssel fogadott és Tóth János üd­vözlő beszédére válaszolva, kijelentette, hogy elfogadja az elnöki széket, mert gondolja, hogy ezzel a nemzetnek használ. «A helyzet oly sú­lyos — mondja Kossuth — hogy mindnyájunk­nak össze kell fogni, hogy ebből a helyzetből kiragadjuk a nemzetet. Vezér leszek szívvel, lélekkel és ti tőletek azt fogom követelni, hogy velem versenyezzetek a kötelességtudásban és a hazaszeretetben». Kossuth Ferenc ezután az elnöki székből Tóth Jánosnak kifejtett buz­­gólkodásáért köszönetet mond. Ezután indítvá­nyozza, hogy az alelnökök lemondását ne ve­gyék tudomásul. Az értekezlet ezt egyhangúlag elfogadta. Mi lesz a tisztviselőkkel ? Harmath Domokos ezzel a kérdéssel foglalkozik egy nyilvánosságra bo­csátott fejtegetésben, hogy mi lesz a tisztviselőkkel? Először is aggódva konstatálja, hogy a mostani kor­mányelnök olyan formán nyilatkozott, amikor a leg­sürgősebb teendőket körvonalazta, hogy a tisztvise­lők fizetésemeléséről szóló javaslat bármilyen fontos, még­sem államszükséglet. Ezzel szemben Vörös László, az Állami Tisztviselők Országos Egyesületé­nek elnöke, az új kormányelnök felhatalmazásával azon kijelentéssel nyugtatta meg július 4-ikén a tisztviselőket, hogy az állami költségvetéssel kapcso­latosan le fog tárgyaltatni a fizetésrendezésről szóló javaslat. Már most azt­ kérdi Harmath Domo­kos, hogy melyik ebből az igaz? Feleleté­ben azonban megcsillapul s azt mondja, hogy a tisztviselők bár nehezen, de végre is bé­kés türelemmel várják a küzdelem lefolyását és a bonyodalmak szerencsés megoldását. Haza­­fiságuk várakozásra és kitartásra kötelezi őket. S azzal vigasztalja társait, hogy nem lehet és nem jöhet olyan kormány, mely ennek a kérdésnek elin­tézése elől kitérjen. Mi értjük Harmath Domokos és a tisztviselők aggodalmait és azt, hogy nagyon szük­séges volna már az alsóbb tisztviselők fizetésének rendezése, csak azt nem tudjuk, mit akar röpira­­tával csitítani? Kiket? Hisz mindenütt csend van. A dolgot pedig nem lehet siettetni. A mostani áldat­lan állapotokban pedig alig van arra remény, hogy a javaslat egyhamar sorra kerüljön. Somló Bódog magántanársága. Ma már említettük, hogy a vallás és közoktatásügyi mi­niszter jóváhagyta Somló Bódognak a kolozsvári Ferenc József m. kir. tud. egyetem jog és államtudományi kara által a politikából magán­tanárrá történt képesítését. A hivatalos közlés­ben azonban két olyan dolgot látunk, melyet szó nélkül nem hagyhatunk. A hivatalos lap a nagy­váradi jogakadémia címéből egyenesen elsik­kasztja a katholikus jelzőt s csak királyinak nevezi. Másodszor Somlót nem rendkívüli, hanem rendes tanárnak mondja. Talán a kinevezés fecs­kéje ez a kitétel vagy mi ? Erre várunk feleletet a miniszter úrtól. Meg arra is, hogy miért deza­­vuálta magát a nagyváradi jogakadémia címénél és jellegénél, holott a múltkor már királyi katho­­likusnak nevezte. Talán a miniszter úr megijedt ama lármától, melyet akkor a zsidó sajtó csapott ? Küzdelem az erőszak ellen. A képviselőház ülése. Bék­most, július 31. — Kormányválság van küszöbön! — adták a szót tovább a folyosó politikusai, mert hosszas távollét után ma jelent meg először a Házban Berzeviczy Albert, amiből hozzáértők rögtön a fentebbi következtetést vonták le. De megjelen­tek egyúttal a békepárt politikusai, Kossuth Ferenc, Komjáthy, Barta Ödön, Papp Elek és Pichler Győző is, akiknek megjelenése nagy figyelmet keltett az egész Házban. A folyosókon ember ember hátán, minden csoportban a meg­vesztegetési panama részleteit és esetleges fej­leményeit űzték-fűzték Apponyi gróf lázasan

Next