Alkotmány, 1903. október (8. évfolyam, 232-258. szám)

1903-10-01 / 232. szám

ALKOTMÁNY. 232. szám. 3 Csütörtök, 1903. október 11 Az elnök: Csendet kérek! Gaják­ Géza: Tessék az ülést felfüggeszteni, nincs kormány! (Nagy zaj jobb- és balfelől.) Az elnök: Csendet kérek. Nekem úgy látszik, hogy egyik-másik képviselő úr abban a nézetben van, hogy mivel a miniszterelnök a minisztérium lemondását bejelentette, további tanácskozásnak nincs helye. Ezen álláspont határozottan téves. Ez a házszabá­lyokból nem következik s az egyes szónokok felszó­lalhatnak. Kossuth Ferenc: Elsősorban kötelességem konsta­tálni, hogy nem helyes az, hogy az országgyűlés határozatával szemben a minisztérium sztrájkol az országgyűlésen. Nem helyeselhetem, hogy a kor­mány úgy fogja föl hivatását, hogy akkor, amikor lemondását bejelenti, azonnal itt hagyja a Házat. Kaas Ivor báró: Isten hírével! Polónyi Géza: Csuk­juk be az ablakokat, hogy vissza ne jöjjön valahogy. Kossuth Ferenc: A kormány tegnapi nyilatkozatával a lemondás után, azt hiszem, nem szükséges foglal­kozni. De nem tudhatjuk,hogy mikor lép a képviselőház elé egy rendesen megalakult felelős kormány, melynek hivatása első­sorban az lenne, hogy a király nevében ellene mondjon annak, amit az osztrák miniszterel­nök az osztrák képviselőházban a császár nevében mondott és ezeket a kijelentéseket a legerélyesebben visszautasítsa. Mélyen sajnálom, hogy a lemondott miniszterelnök nem utasította vissza Koerber nyilat­kozatait.­­A szabadelvű párt egy része kivonul a teremből.) A törvénybe a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet belemagyarázni azt, hogy az osztrák mi­niszterelnöknek joga van beleavatkozni abba, hogy miképpen értelmezendő a király felségjoga. Ki aka­rom jelenteni azt, hogy a leghelytelenebb dolog volt, hogy az osztrák miniszterelnök kísérlete ebben a Házban egyhangúlag, a legerélyesebben vissza nem utasíttatott. Szederkényi Nándor: Alaptörvényünk, hogy or­szágunk független és semmi más országnak aláren­delve nincsen. Ha akad, aki beleavatkozik dol­gainkba . . . Bartha Miklós: Az orrára ütünk! Sze­derkényi Nándor: . . . azzal nem vitatkozunk, csak tiltakozásunkat fejezzük ki. Rakovszky István: Nem vagyok abban a helyzet­ben, hogy ítéletet mondjak afelett, váljon a kor­mánynak a teremből való kivonulása megfelel-e a parlamentáris követelményeknek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem felel meg !) Azon esetre, ha a kormánynak beadott lemondása ő Felségétől elfo­gadtatott volna, tökéletesen helyesen cselekedett a kormány; megszűnvén a megbízatása, megszűnik szereplése is. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Három hétig szerepelhettek a lemondás után is ?!) Az a háromheti szereplés is ideiglenes megbízatás alapján történt, ez volt a jogalapja. Ha azonban a lemondás nem fogadtatott el, akkor a kormánynak kötelessége lett volna mindaddig, míg a lemondás el nem fogadtatik, e helyen kitartani, mert a miniszterek helye a trón előtt van, amelyet fedezni tartozik, (úgy van! ügy van­ a bal- és szélsőbal­oldalon.) Áttérve magára a tárgyra, én szükségesnek tartom kijelenteni elvbarátaim nevében, hogy Koerber mi­niszterelnök úrnak szeptember 24-ikén a bécsi Reichs­­rathban elmondott szavai a mi alkotmányunkba, a mi törvényeinkbe ütköznek. /Általános helyes­lés: ügy van! ügy van!) A 13. §. érve alatt lett a támadás intézve s bele­ütközik a 11. és 12. §-ba is. A sérelmes szavak pedig a következők. Eredetiben fogom felolvasni (Olvassa): «Wir glauben jedoch das uns ausgesprochene Vertrauen namentlich in der Würdigung der Gründe unserer bitte um Entlas­sung zu finden, zumal ich zu der ausdrücklichen Erklärung vor dem Reichsrath ermächtigt wurde, (Mit erhobener Stimme) dass in allen Fragen der Armee der gesetzliche Einfluss der diesseitigen Haelfte der Monarchie auch thatsächlich gewehr bleibe». Ebből a következő dolgok bizonyítha­tók be (Felkiáltások a szélső baloldalon: Magya­rul is olvassa fel!): Ha méltóztatik kívánni, azt is megteszem. «Én arra a kijelentésre vagyok felhatalmazva, hogy minden, a hadsereget érdeklő kérdésben minekünk» — t. i. az osztrákoknak — «törvényes befolyás engedtetik», ebből bebizonyítva volt az, hogy Koerber miniszterelnök úr fel volt hatalmazva a kijelentésére és hogy másodszor : ezen kijelentés az 1867. évi XII. t.­c. 10., 11., 12., sőt még a 13. §-ába is ütközik. Mert a 11. §. kijelenti, mik ő Felségének alkotmányos jogai, mint legfelsőbb hadúrnak ... Polónyi Géza : A magyar közjogban hadúr nincsen ! (ügy van­ a szélsőbaloldalon.) Thaly Kálmán: Vörösmarty Zalán futásában van csak! Rakovszky István :... Ő Felségének a hadügy kö­rébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai. A másik szakasz arról szól, ami a hadseregnek időnkénti kiegészítését illeti, amely egyedül a magyar törvény­­hozás körébe tartozik (úgy van! ügy van! a bal- és szélsőbalon), a harmadik azokról, amiket Magyar­­ország törvényhozásának hozzászólása, beleegyezése nélkül megváltoztatni vagy statuálni nem lehet (ügy van! ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.), amelyek célszerűségi szempontokból ugyanazon elvek szerint intézendők el, amely elvekre nézve a két kormány hasonló előterjesztéseket tesz, az esetre pedig, ha ezekre nézve megegyezés nem történnék, az államok deputációk révén érintkeznének egymással. Polónyi Géza: Tehát ez nem intézkedési jog, csak előkészí­tés. Rakovszky István: Ezen 13. §-t használta fel Koerber miniszterelnök mint jogcímet, mikor azt mondta, hogy minden, a hadsereget érdeklő ügyek­ben Ausztriának hozzájárulása, beleegyezése szüksé­ges s hogy ez biztosítva is lesz a törvény alapján. Ez a mi alkotmányunkkal, a mi törvényeinkkel ellen­kezik. (Igaz! ügy van! balfelől.) Ezen felfogással szemben szükségesnek tartom elvbarátaim nevében is a legerélyesebben tiltakozni. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Hock János: Koerbernek a mi ügyeinkbe való sze­mérmetlen betolakodását minden pártnak vissza kell utasítani. Tisztessége a kormánypártnak, hogy tegnap nem rendelte a pártfegyelem alá hazafias meggyő­ződését. Ez elég intő jel Ausztriának arra, hogy a magyar törvényhozás semmiféle beavatkozást nem hajlandó eltűrni. Kubinyi Géza: Én azt hiszem, hogy tegnap a magyar nemzet közérzülete Körber támadásával szem­ben itt a parlamentben már megnyilatkozott. Míg a parlamentben felelős kormány nincs, e tárgy vitatása fölösleges. Mert nem az a fő, hogy a magyar parla­ment miképen fogja föl Koerber nyilatkozatát. Vár­junk, míg megalakul a kormány; azt hiszem, hogy nem csalatkozom, hogy a szabadelvű párt vélemé­nyének is adok kifejezést, bár erre felhatalmazásom nincsen, hogy oly kormányt, mely nem képes kellő mértékre leszállítani Koerber nyilatkozatait, mi nem fogunk támogatni. (Helyeslés a bal­oldalon.) Polónyi Géza konstatálni kívánja, hogy a kép­viselőház tegnap csak Khuen-Héderváry beszédéről s nem Koerberéről nyilatkozott. Az elnapolás. Az elnök kérdi, kiván-e valaki Héderváry gróf el­­napolási indítványához hozzászólni? Madarász József indítványozza, hogy a Ház ülé­seit jelentse ki állandó üléseknek s a következő ülés legyen szombaton. Slarta Ödön a tárgyalás folytatását ajánlja. Holló Lajos indítványozza, hogy a következő ülés szombaton legyen. Kaas Ivor báró: Nincs törvény, amely a magyar képviselőház üléseit attól tenné függővé, hogy van-e minisztérium vagy nincs. A 60-as években lát­tunk két nagyon fontos törvényhozást kor­mány nélkül és ezek a törvényhozások óvták meg Magyarország alkotmányos jogait, ezek a törvényhozások csinálták meg a kiegyezést a királylyal kormány nélkül, kinevezett minisztérium nélkül. A magyar törvényhozás saját kötelességeit kell tekintetbe venni ilyen súlyos időkben, a­minek most vannak. A kormány felelőssége pedig nem szűnt meg, sem lemondása által, sem kivonulása által (Úgy van! ügy van! a baloldalon), amelyet én a miniszter urak részéről parlamentárisnak el nem ismerhetek. Én azoknak álláspontját és nézetét foga­dom el, akik itt kifejtették, hogy a­mint idáig ezen lemondott miniszterek, mivel megbízatásuk volt, itten helyet foglaltak, úgy kötelességük volna ne­kik most is helytállani,­­ mert felelősségük tör­vény szerint, közjogilag és politikailag most is fennáll, — hogy itt ne hagyják a parlamentet, mert ez nem illik. Én azt mondom, hogy a par­lament együtt maradjon, nem azon értelemben, hogy permanenciában ülésezzék, mint a­hogy Mada­rász javasolta, de arra, hogy kijátszhassák a parla­mentnek őrködését oly fontos körülmények között, mint amelyek most vannak, egy sztrájkoló kormány­nyal és egy elnapolt országgyűléssel szemben, mó­dot és alkalmat nyújtani nagyon veszedelmesnek és helytelennek tartom. Hogy ehhez maga a képviselő­ház adjon módot, ezt én könnyelműségnek tekinte­ném. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek folytán csatlakozom mindenben Holló indítványához. (He­lyeslés a baloldalon.) A többség a miniszterelnök indítványát fogadta el. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 12 óra 45 perckor véget ért. Budapest, szeptember 30. Az országgyűlési néppárt október 2-án, pénteken délután 6 órakor értekezletet tart. Az elnökség mennél teljesebb számban való meg­jelenésre kéri a párttagokat. A képviselőház ülései. A mai ülés végén több ellenzéki szónok érvelésének mellőzésével úgy határozott a többség, hogy a képviselőház az új kormány kinevezéséig elnapolja üléseit. Mindazáltal több képviselő a mai délután folya­mán a házelnökségnek kérvényt adott át, hogy a három éves katonák visszatartása és más fon­tos közügyek tárgyalása céljából a képviselőház ülése október 3-án összehivassék. A képviselő­ház legközelebbi ülése tehát e hét végén, szom­baton lesz. A képviselőház költségei. A képviselőház gazda­sági bizottsága ma terjesztette be jelentését a kép­viselőház 1903. évi költségvetési előirányzatáról, va­lamint a jövő évi előirányzatról. A jövő évi budgetet a bizottság 3.645.808 koronában irányozza elő. A válság: Budapest, szeptember 30. A helyzet teljes bizonytalanságban áll előttünk. Ma még egyáltalán nem lehet megjósolni, hogy mit hoz a holnap. Khuen­ Héderváry miniszter­­elnök bejelentette a képviselőháznak lemondását, a kabinetalakitási megbízatásáról s ezzel a hó­napokon át húzódó súlyos krízisnek uj mozzana­tához érkeztünk el. Khuen gróf eddig dé nem utazott el Bécsbe, hogy a felségnél kihallgatásra jelentkezzék s eddigelé még nincs is megállapo­dás arra nézve, hogy ezt mikor teheti, miután királyunk, mint az orosz cári vendég házigazdája a vendéglátás kötelezettségének teljesítésében Bécstől távol van s Mürzstegben időzik. Mialatt ilyképpen a krízis személyi része rövid időre nyugvó ponton van, a szabadelvű párt ki­küldött bizottsága serényen dolgozik a párt katonai programmjának megállapításán. Teg­nap délutáni 5 órától nyolc óráig és ma délután egy órától ismét folytatta munkálatait, melynél a miniszterelnök lemondása következtében a kormány egyáltalán nincs képviselve. Tekintettel a bizottság serény tevékenységére, előrelátható, hogy a hét végére befejezik munkájukat s a szabadelvű pártnak ilyképpen megállapított pro­­grammja a válság megoldását úgy személyi, mint törvényi részében bizonyára meg fogja könnyí­teni. Nagy érdeklődés közepett mondotta el hig­gadt nézeteit Széll Kálmán, akit ma is nagy gyűrű vett körül, hogy véleményét meghallgassa. Arról azonban szó sem lehet ez időszerint, hogy Széll Kálmán kabinetet tudna alakítani nemzeti követelmények nélkül. Mai értesüléseink a helyzetről a következők: A vidék. Debrecenből táviratozzák, hogy a városi közgyű­lés egyhangúlag elfogadta Márton Imre ügyvéd indít­ványát, hogy a képviselőtestület tiltsa meg a város közegeinek az adó beszedését. Hátszeg város képviselőtestületében Muntyán vá­rosi képviselő a Hatiegana oláh pénzintézet tisztvi­selője azt indítványozta, hogy utasítsák a városi adóhivatalt, hogy az állami adókat most, az ex-lex ideje alatt is szedjék be. Egyszersmind azt is aján­lotta, hogy a törvényhatóság engedje meg az újon­cok sorozását. Az indítványt a képviselőtestület nagy többséggel leszavazta és ezzel kimondotta, hogy míg az ex-lex állapot tart, adót szedni nem szabad. Nagy-Kőrösről írják: A város képviselőtestülete tegnap tartott ülésén 69 szavazattal 14 ellenében elhatározta, hogy az adóhivatal tisztviselőinek meg­tiltja az önkéntesen felajánlott adó elfogadását. A város feliratot intéz a képviselőházhoz a harmadik évet szolgáló katonák szabadságolása érdekében s a feliratban tiltakozni fog az osztrák minisztereknek Magyarország ügyeibe való beavatkozása ellen. Eszékről táviratozzák: Brestyánszky dr. egy nép­­gyűlésen szóvá tette monarchiánk politikai helyzetét és különösen a közös hadsereg vezényleti nyelvének kérdését Azt mondta, hogy a horvátoknak nem sza­bad engedniök a Bécsből hangzó csábító szózatnak. A horvátok nem akarnak a magyarok törekvései elé akadályokat gördíteni. Sőt ellenkezőleg. A szóló előre üdvözli a magyarokat minden esetleges eredmé­nyükért, amennyiben azok nem a többi nemzetiség kárára volnának. Ha a magyarok megkapják a ma­gyar vezényszót, akkor mi, mondotta végül a szó­nok, a horvátországi közös hadseregbeli csapatok részére horvát vezényszót követelünk. Szilágy vármegye mai közgyűlésén, mint Zilahró

Next