Alkotmány, 1903. október (8. évfolyam, 232-258. szám)
1903-10-01 / 232. szám
ALKOTMÁNY. 232. szám. 3 Csütörtök, 1903. október 11 Az elnök: Csendet kérek! Gaják Géza: Tessék az ülést felfüggeszteni, nincs kormány! (Nagy zaj jobb- és balfelől.) Az elnök: Csendet kérek. Nekem úgy látszik, hogy egyik-másik képviselő úr abban a nézetben van, hogy mivel a miniszterelnök a minisztérium lemondását bejelentette, további tanácskozásnak nincs helye. Ezen álláspont határozottan téves. Ez a házszabályokból nem következik s az egyes szónokok felszólalhatnak. Kossuth Ferenc: Elsősorban kötelességem konstatálni, hogy nem helyes az, hogy az országgyűlés határozatával szemben a minisztérium sztrájkol az országgyűlésen. Nem helyeselhetem, hogy a kormány úgy fogja föl hivatását, hogy akkor, amikor lemondását bejelenti, azonnal itt hagyja a Házat. Kaas Ivor báró: Isten hírével! Polónyi Géza: Csukjuk be az ablakokat, hogy vissza ne jöjjön valahogy. Kossuth Ferenc: A kormány tegnapi nyilatkozatával a lemondás után, azt hiszem, nem szükséges foglalkozni. De nem tudhatjuk,hogy mikor lép a képviselőház elé egy rendesen megalakult felelős kormány, melynek hivatása elsősorban az lenne, hogy a király nevében ellene mondjon annak, amit az osztrák miniszterelnök az osztrák képviselőházban a császár nevében mondott és ezeket a kijelentéseket a legerélyesebben visszautasítsa. Mélyen sajnálom, hogy a lemondott miniszterelnök nem utasította vissza Koerber nyilatkozatait.A szabadelvű párt egy része kivonul a teremből.) A törvénybe a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet belemagyarázni azt, hogy az osztrák miniszterelnöknek joga van beleavatkozni abba, hogy miképpen értelmezendő a király felségjoga. Ki akarom jelenteni azt, hogy a leghelytelenebb dolog volt, hogy az osztrák miniszterelnök kísérlete ebben a Házban egyhangúlag, a legerélyesebben vissza nem utasíttatott. Szederkényi Nándor: Alaptörvényünk, hogy országunk független és semmi más országnak alárendelve nincsen. Ha akad, aki beleavatkozik dolgainkba . . . Bartha Miklós: Az orrára ütünk! Szederkényi Nándor: . . . azzal nem vitatkozunk, csak tiltakozásunkat fejezzük ki. Rakovszky István: Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjak afelett, váljon a kormánynak a teremből való kivonulása megfelel-e a parlamentáris követelményeknek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem felel meg !) Azon esetre, ha a kormánynak beadott lemondása ő Felségétől elfogadtatott volna, tökéletesen helyesen cselekedett a kormány; megszűnvén a megbízatása, megszűnik szereplése is. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Három hétig szerepelhettek a lemondás után is ?!) Az a háromheti szereplés is ideiglenes megbízatás alapján történt, ez volt a jogalapja. Ha azonban a lemondás nem fogadtatott el, akkor a kormánynak kötelessége lett volna mindaddig, míg a lemondás el nem fogadtatik, e helyen kitartani, mert a miniszterek helye a trón előtt van, amelyet fedezni tartozik, (úgy van! ügy van a bal- és szélsőbaloldalon.) Áttérve magára a tárgyra, én szükségesnek tartom kijelenteni elvbarátaim nevében, hogy Koerber miniszterelnök úrnak szeptember 24-ikén a bécsi Reichsrathban elmondott szavai a mi alkotmányunkba, a mi törvényeinkbe ütköznek. /Általános helyeslés: ügy van! ügy van!) A 13. §. érve alatt lett a támadás intézve s beleütközik a 11. és 12. §-ba is. A sérelmes szavak pedig a következők. Eredetiben fogom felolvasni (Olvassa): «Wir glauben jedoch das uns ausgesprochene Vertrauen namentlich in der Würdigung der Gründe unserer bitte um Entlassung zu finden, zumal ich zu der ausdrücklichen Erklärung vor dem Reichsrath ermächtigt wurde, (Mit erhobener Stimme) dass in allen Fragen der Armee der gesetzliche Einfluss der diesseitigen Haelfte der Monarchie auch thatsächlich gewehr bleibe». Ebből a következő dolgok bizonyíthatók be (Felkiáltások a szélső baloldalon: Magyarul is olvassa fel!): Ha méltóztatik kívánni, azt is megteszem. «Én arra a kijelentésre vagyok felhatalmazva, hogy minden, a hadsereget érdeklő kérdésben minekünk» — t. i. az osztrákoknak — «törvényes befolyás engedtetik», ebből bebizonyítva volt az, hogy Koerber miniszterelnök úr fel volt hatalmazva a kijelentésére és hogy másodszor : ezen kijelentés az 1867. évi XII. t.c. 10., 11., 12., sőt még a 13. §-ába is ütközik. Mert a 11. §. kijelenti, mik ő Felségének alkotmányos jogai, mint legfelsőbb hadúrnak ... Polónyi Géza : A magyar közjogban hadúr nincsen ! (ügy van a szélsőbaloldalon.) Thaly Kálmán: Vörösmarty Zalán futásában van csak! Rakovszky István :... Ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai. A másik szakasz arról szól, ami a hadseregnek időnkénti kiegészítését illeti, amely egyedül a magyar törvényhozás körébe tartozik (úgy van! ügy van! a bal- és szélsőbalon), a harmadik azokról, amiket Magyarország törvényhozásának hozzászólása, beleegyezése nélkül megváltoztatni vagy statuálni nem lehet (ügy van! ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.), amelyek célszerűségi szempontokból ugyanazon elvek szerint intézendők el, amely elvekre nézve a két kormány hasonló előterjesztéseket tesz, az esetre pedig, ha ezekre nézve megegyezés nem történnék, az államok deputációk révén érintkeznének egymással. Polónyi Géza: Tehát ez nem intézkedési jog, csak előkészítés. Rakovszky István: Ezen 13. §-t használta fel Koerber miniszterelnök mint jogcímet, mikor azt mondta, hogy minden, a hadsereget érdeklő ügyekben Ausztriának hozzájárulása, beleegyezése szükséges s hogy ez biztosítva is lesz a törvény alapján. Ez a mi alkotmányunkkal, a mi törvényeinkkel ellenkezik. (Igaz! ügy van! balfelől.) Ezen felfogással szemben szükségesnek tartom elvbarátaim nevében is a legerélyesebben tiltakozni. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Hock János: Koerbernek a mi ügyeinkbe való szemérmetlen betolakodását minden pártnak vissza kell utasítani. Tisztessége a kormánypártnak, hogy tegnap nem rendelte a pártfegyelem alá hazafias meggyőződését. Ez elég intő jel Ausztriának arra, hogy a magyar törvényhozás semmiféle beavatkozást nem hajlandó eltűrni. Kubinyi Géza: Én azt hiszem, hogy tegnap a magyar nemzet közérzülete Körber támadásával szemben itt a parlamentben már megnyilatkozott. Míg a parlamentben felelős kormány nincs, e tárgy vitatása fölösleges. Mert nem az a fő, hogy a magyar parlament miképen fogja föl Koerber nyilatkozatát. Várjunk, míg megalakul a kormány; azt hiszem, hogy nem csalatkozom, hogy a szabadelvű párt véleményének is adok kifejezést, bár erre felhatalmazásom nincsen, hogy oly kormányt, mely nem képes kellő mértékre leszállítani Koerber nyilatkozatait, mi nem fogunk támogatni. (Helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza konstatálni kívánja, hogy a képviselőház tegnap csak Khuen-Héderváry beszédéről s nem Koerberéről nyilatkozott. Az elnapolás. Az elnök kérdi, kiván-e valaki Héderváry gróf elnapolási indítványához hozzászólni? Madarász József indítványozza, hogy a Ház üléseit jelentse ki állandó üléseknek s a következő ülés legyen szombaton. Slarta Ödön a tárgyalás folytatását ajánlja. Holló Lajos indítványozza, hogy a következő ülés szombaton legyen. Kaas Ivor báró: Nincs törvény, amely a magyar képviselőház üléseit attól tenné függővé, hogy van-e minisztérium vagy nincs. A 60-as években láttunk két nagyon fontos törvényhozást kormány nélkül és ezek a törvényhozások óvták meg Magyarország alkotmányos jogait, ezek a törvényhozások csinálták meg a kiegyezést a királylyal kormány nélkül, kinevezett minisztérium nélkül. A magyar törvényhozás saját kötelességeit kell tekintetbe venni ilyen súlyos időkben, aminek most vannak. A kormány felelőssége pedig nem szűnt meg, sem lemondása által, sem kivonulása által (Úgy van! ügy van! a baloldalon), amelyet én a miniszter urak részéről parlamentárisnak el nem ismerhetek. Én azoknak álláspontját és nézetét fogadom el, akik itt kifejtették, hogy amint idáig ezen lemondott miniszterek, mivel megbízatásuk volt, itten helyet foglaltak, úgy kötelességük volna nekik most is helytállani, mert felelősségük törvény szerint, közjogilag és politikailag most is fennáll, — hogy itt ne hagyják a parlamentet, mert ez nem illik. Én azt mondom, hogy a parlament együtt maradjon, nem azon értelemben, hogy permanenciában ülésezzék, mint ahogy Madarász javasolta, de arra, hogy kijátszhassák a parlamentnek őrködését oly fontos körülmények között, mint amelyek most vannak, egy sztrájkoló kormánynyal és egy elnapolt országgyűléssel szemben, módot és alkalmat nyújtani nagyon veszedelmesnek és helytelennek tartom. Hogy ehhez maga a képviselőház adjon módot, ezt én könnyelműségnek tekinteném. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek folytán csatlakozom mindenben Holló indítványához. (Helyeslés a baloldalon.) A többség a miniszterelnök indítványát fogadta el. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 12 óra 45 perckor véget ért. Budapest, szeptember 30. Az országgyűlési néppárt október 2-án, pénteken délután 6 órakor értekezletet tart. Az elnökség mennél teljesebb számban való megjelenésre kéri a párttagokat. A képviselőház ülései. A mai ülés végén több ellenzéki szónok érvelésének mellőzésével úgy határozott a többség, hogy a képviselőház az új kormány kinevezéséig elnapolja üléseit. Mindazáltal több képviselő a mai délután folyamán a házelnökségnek kérvényt adott át, hogy a három éves katonák visszatartása és más fontos közügyek tárgyalása céljából a képviselőház ülése október 3-án összehivassék. A képviselőház legközelebbi ülése tehát e hét végén, szombaton lesz. A képviselőház költségei. A képviselőház gazdasági bizottsága ma terjesztette be jelentését a képviselőház 1903. évi költségvetési előirányzatáról, valamint a jövő évi előirányzatról. A jövő évi budgetet a bizottság 3.645.808 koronában irányozza elő. A válság: Budapest, szeptember 30. A helyzet teljes bizonytalanságban áll előttünk. Ma még egyáltalán nem lehet megjósolni, hogy mit hoz a holnap. Khuen Héderváry miniszterelnök bejelentette a képviselőháznak lemondását, a kabinetalakitási megbízatásáról s ezzel a hónapokon át húzódó súlyos krízisnek uj mozzanatához érkeztünk el. Khuen gróf eddig dé nem utazott el Bécsbe, hogy a felségnél kihallgatásra jelentkezzék s eddigelé még nincs is megállapodás arra nézve, hogy ezt mikor teheti, miután királyunk, mint az orosz cári vendég házigazdája a vendéglátás kötelezettségének teljesítésében Bécstől távol van s Mürzstegben időzik. Mialatt ilyképpen a krízis személyi része rövid időre nyugvó ponton van, a szabadelvű párt kiküldött bizottsága serényen dolgozik a párt katonai programmjának megállapításán. Tegnap délutáni 5 órától nyolc óráig és ma délután egy órától ismét folytatta munkálatait, melynél a miniszterelnök lemondása következtében a kormány egyáltalán nincs képviselve. Tekintettel a bizottság serény tevékenységére, előrelátható, hogy a hét végére befejezik munkájukat s a szabadelvű pártnak ilyképpen megállapított programmja a válság megoldását úgy személyi, mint törvényi részében bizonyára meg fogja könnyíteni. Nagy érdeklődés közepett mondotta el higgadt nézeteit Széll Kálmán, akit ma is nagy gyűrű vett körül, hogy véleményét meghallgassa. Arról azonban szó sem lehet ez időszerint, hogy Széll Kálmán kabinetet tudna alakítani nemzeti követelmények nélkül. Mai értesüléseink a helyzetről a következők: A vidék. Debrecenből táviratozzák, hogy a városi közgyűlés egyhangúlag elfogadta Márton Imre ügyvéd indítványát, hogy a képviselőtestület tiltsa meg a város közegeinek az adó beszedését. Hátszeg város képviselőtestületében Muntyán városi képviselő a Hatiegana oláh pénzintézet tisztviselője azt indítványozta, hogy utasítsák a városi adóhivatalt, hogy az állami adókat most, az ex-lex ideje alatt is szedjék be. Egyszersmind azt is ajánlotta, hogy a törvényhatóság engedje meg az újoncok sorozását. Az indítványt a képviselőtestület nagy többséggel leszavazta és ezzel kimondotta, hogy míg az ex-lex állapot tart, adót szedni nem szabad. Nagy-Kőrösről írják: A város képviselőtestülete tegnap tartott ülésén 69 szavazattal 14 ellenében elhatározta, hogy az adóhivatal tisztviselőinek megtiltja az önkéntesen felajánlott adó elfogadását. A város feliratot intéz a képviselőházhoz a harmadik évet szolgáló katonák szabadságolása érdekében s a feliratban tiltakozni fog az osztrák minisztereknek Magyarország ügyeibe való beavatkozása ellen. Eszékről táviratozzák: Brestyánszky dr. egy népgyűlésen szóvá tette monarchiánk politikai helyzetét és különösen a közös hadsereg vezényleti nyelvének kérdését Azt mondta, hogy a horvátoknak nem szabad engedniök a Bécsből hangzó csábító szózatnak. A horvátok nem akarnak a magyarok törekvései elé akadályokat gördíteni. Sőt ellenkezőleg. A szóló előre üdvözli a magyarokat minden esetleges eredményükért, amennyiben azok nem a többi nemzetiség kárára volnának. Ha a magyarok megkapják a magyar vezényszót, akkor mi, mondotta végül a szónok, a horvátországi közös hadseregbeli csapatok részére horvát vezényszót követelünk. Szilágy vármegye mai közgyűlésén, mint Zilahró