Alkotmány, 1904. december (9. évfolyam, 288-314. szám)
1904-12-09 / 295. szám
ALKOTMÁNY. 295. szám. ( Péntek, 1904. december 1). kezeti ellenzéknek bizalmat szavazott. A nép a képviselőket, ahol csak megjelentek, ünnepelte. A besztercebányai népgyűlés. Besztercebányáról jelentik, hogy az ellenzéknek a mai napon hirdetett közgyűlésén a rossz idő dacára is sokan gyűltek össze. Délben egy órakor érkeztek Besztercebányára Batthyány Tivadar gróf, Smialovszky Valér országgyűlési képviselők és Szemere Attila, akiket már Zólyomban üdvözölt a besztercebányai ellenzék küldöttsége. A besztercebányai állomáson Jeszenszky kir. közjegyző nagyszámú párthívek élén fogadta az érkező képviselőket, akiknek nevében Szemere Attila köszönte meg az üdvözlő szavakat. A vendégek fogadtatása zajos és élénk volt a különben csendes Besztercebányán, ahol a szabadelvű párt értekezlete majdnem a nyilvánosság kizárásával folyt le, ünnepelték az érkező képviselőket, akik hosszú kocsisor élén vonultak be a városba, a Rák-fogadóba. Az ellenzék által rendezett ünnepi ebédet a Rák-fogadóban tartották meg. Felköszöntők hangzottak el, lelkesítő, tüzes szónoklatok. Az ebéd végeztével délután 4 órakor kezdődött az ellenzéki gyűlés. A kör fogadó nagytermében több száz főnyi hallgatóság sereglett össze, a vidékről is számosan jöttek el, hogy a vendégképviselők szónoklatát meghallgassák, melyek nagy hatást keltettek. A szövetkezett ellenzéket táviratilag üdvözölték. A kápolnai népgyűlés, Apponyi Albert gróf több képviselő társaságában tegnap Kápolnán tartott nagyszabású politikai beszédet. A kápolnai népgyűlésre Apponyi grófot lekisérték, a kerület képviselőjén, Samassa Jánoson kívül Bernáth Béla, Szederkényi Nándor, Kovács Pál, Visontai Soma, Günther Antal orsz. képviselők. A kápolnai állomáson négyszáz kocsival mintegy kétezer ember várta Apponyit, fehérruhás leányokkal, akik virágbokrétát adtak a képviselőknek és bandériummal. A népgyűlés déli tizenkét órakor volt. Apponyi és a képviselők a kápolnai csata emlékoszlopának lépcsőiről beszéltek a néphez, mely egészen elborította a dombot. Samassa János mondotta az első beszédet, mely a nagy hidegre való tekintet nélkül túlságosan hosszadalmas volt; utána Apponyi Albert szólalt fel, egészen népies modorban, újabb jelét adva annak, hogy nemcsak a parlamentben, de a szűrös, subás atyafiak között is könnyű neki szónoki hatásokat aratni. — Ugyebár, úgymond Apponyi, még a könnyűvérű ember is, ha néha valami csapással meglátogatja az Isten, magába száll és meggondolja, hogy a könnyű élettől vissza kell térnie a kötelességteljesítés rideg útjára, szóval fölhasználja a csapást arra, hogy lelkében megtisztuljon, megjavuljon. Magyarország választóközönsége sok helyütt, sokszor könnyelmű életet élt, a legszebb alkotmányos jogának gyakorlását csak dinom-dánomozásra való alkalomnak vélte. Nohát most, mikor meglátogatott bennünket az Isten egy csapással, mikor szentségtörő kezekkel nyúlnak ahhoz az alkotmányhoz, melyet nem becsült meg eléggé Magyarország népe, míg annak áldásait nyugodtan élvezhette volna, — itt az ideje, hogy magunkba szálljunk, hogy elkomolyodjunk s elhatározzuk szent akarattal, hogy alkotmányos választói jogunkat ezután úgy gyakoroljuk, ahogyan annak gyakorlása becsületes magyar emberhez egyedül méltó. A házszabály-sértést így magyarázta meg Apponyi a kápolnaiaknak: — Az 1848-iki törvényhozás, mely annyi áldást árasztott a magyar népre, gondoskodott arról, hogy a ti képviselőitek, mikor az ország ügyében tanácskozni fognak, azt ne úgy tegyék, mint bárhonnan összecsődült tömeg, hanem bizonyos szabályokhoz alkalmazkodjanak, amelyektől ha eltérünk, akkor a többség akarata a zsarnokságnak válik forrásává. A negyvennyolcadik törvényhozás, mely oly nagy dolgokat művelt, mint a nép felszabadítása, e nagydolgok közé érdemesnek tartotta bevenni annak a megállapítását is, hogy a képviselők miként hozzanak határozatokat. Most megtörtént, hogy a kormányelnök és az állítólagos többség, melyet azonban senki sem számlált meg, kihirdetett egy oly határozatot, melyet nem a törvényes szabályok szerint hoztak meg. Ha ez megtörténhetett, úgy nincs többé biztosság se az alkotmányos, se a magánjogok terén, mert ha az egyik törvényt meg lehet szegni, akkor meg lehet szegni a másikat, a többit is. E borzasztó eset láttára térjen magába mindenki, az is, aki eddig esetleg könnyelműen élt választói jogával; gondoljuk meg, hogy úgy száll mindenkire az Isten áldása, amint híven teljesiti hazája iránt kötelességeit e komoly időkben. Apponyi után a jelen volt képviselők mindannyian rövid beszédet intéztek a néphez s a beszédek után lakoma volt Apponyi tiszteletére. Délután öt órakor Apponyi tovább utazott Lőcse felé. Népgyülés Lőcsén és Iglón. Apponyi Albert gróf a kíséretében lévő képviselőkkel Kaálkápolnáról, ahol szerdán volt népgyülés, Kassára utazott, ahol szerdán este a Schalk-házban volt 500 terítékes bankett, melyen Apponyi nagy lelkesedéssel fogadott beszédben ismertette a politikai helyzetet. Kassáról Apponyi Albert gróf több képviselőtől kisérve Iglóra utazott. Bánffy Dezső báró 8 órakor érkezett Iglóra. A pályaudvaron több száz főre menő tömeg várta és lelkesen tüntetett mellette. Bánffy és a kíséretében volt képviselők a Vigadóba szálltak. A diákok tüntető felvonulást rendeztek, melyet azonban a rendőrség szétoszlatott. Apponyi Albert gróf délelőtt 11 órakor érkezett meg Samassa János, Zmeskál Zoltán és Hammersberg László képviselők társaságában. A berobogó vonatot zajos éljenzésekkel és kalaplengetésekkel fogadta az ezrekre menő közönség. Délután három órakor tartották meg a tiltakozó népgyűlést, melyen az ezrekre menő lőcsei polgárok mellett, a szomszéd helységek küldöttségei is megjelentek. A népgyűlést Karossy Jenő nyugalmazott honvédalezredes nyitotta meg, akinek ajánlatára egyhangúlag Májmnké Gedeont választották meg elnökül. Elsőnek Nész Gyula szólott. A választók lelkes tüntetése mellett terjedelmesebben ismertette a politikai helyzetet. Beszéde után nagy figyelem között szólalt fel Bánffy Dezső báró, aki éles szavakban ítélte el a miniszterelnök nemzetellenes politikáját. Apponyi Albert gróf tartott ezután éljenzés és taps által többször megszakított nagyhatású beszédet, melyben vázolta az elkövetett házszabály-sértés óriási jelentőségét és kíméletlen szavakban ostorozta a parlamentarizmus védelmére szerződtetett csendőrségi intézményt. Fejtegeti azután a házszabályok alkotmánybiztosító szerepét és azt, hogy arról miképp gondolkodtak a negyvenyolcadiki törvényhozók. Zmeskál Zoltán tót nyelven ismertette a politikai helyzetet tetszéssel fogadott beszédben. Ezután fölolvasták az ország minden részéről beérkezett üdvözlő táviratokat, majd elfogadtak egy határozati javaslatot, mely elítéli a kormány eljárását és bizalmat szavaz a szövetkezett ellenzéknek. Ezzel a népgyűlés véget ért. Egyéb gyűlések: Iglóról táviratozzák. Apponyi, Bánffy, Zmeskál, Hammersberg és Samassa orsz. képviselők ma reggel Iglóra érkeztek, hol a pályaudvaron a szepesi ellenzék vezéremberei fogadták. Fogatokon bevonultak a városba és a honvédszobornál Apponyi beszéd közbeni megkoszorúzta a szobrot és a diákok és a hallgatóság nemzeti dalokat énekeltek. A vigadóban villásregeli volt, miközben több felköszöntő hangzott el. Lőcséről jelentik: A szepesi ellenzék ma Lőcsén népgyűlést tartott, amelyen sok város és község volt képviselője. A népgyűlésre eljött Apponyi Albert gróf, Bánffy Dezső báró, Hammersberg, Nősz, Samassa és Zmeskál orsz. képviselők. A gyűlésen beszélt Nősz, Bánffy és Apponyi. A határozati javaslat elfogadása után az impozáns népgyűlés véget ért. Azután Apponyi Albert gróf az egyesült ellenzék koszorúját néhány kegyeletes szó kíséretében letette a honvédszoborra. Komáromból táviratozzák. A komáromi ellenzék tiltakozó népgyűlést tartott, amelyen Thaly Ferenc, Hentaller Lajos és Hilbert Károly képviselők jelen voltak. Határozati javaslatot fogadtak el, amelyben az egyesült ellenzéket üdvözlik. Török-Becséről jelentik: Török-Becsén ma az ellenzék tiltakozó népgyűlést tartott, amelyen fővárosi ellenzéki szónok nem vett részt. Szegzárdról táviratozzák: Boda Vilmos, a szegzárdi választókerület orsz. képviselője, ma tartotta itt beszámoló beszédét. Boda az országgyűlési helyzetet ismertette és megindokolta azon tényét, hogy a szövetkezett ellenzékhez csatlakozott. Szombathelyről táviratozzák. A szövetkezett ellenzék ma délután népgyűlést tartott, amelyen Sághy, Günther, Baráth, Kovács Pál, Eitner és Förster képviselők voltak jelen. Förster Ottó indítványára megalakult a vasvármegyei szövetkezeti ellenzék Szombathely központtal. Széll Kálmán magatartását a népgyűlés helyesléssel fogadta. * A soproni szabadelvű párt nagy titokban szervezkedik a tizenkettedikén tartandó közgyűlésre, melyről bizalmi szavazatot akarnak küldeni a kormánynak. Ezzel szemben a szövetkezett ellenzék résen áll és mint értesülünk, a szabadelvű pártnak igyekezete nagy kudarc előtt áll. A szabadelvű pártkörből. A szabadelvű pártkörben ma is nagy számmal voltak jelen a párt, valamint a kormány tagjai. Nyolc óra felé a miniszterek s a párt számos tagja a Royalba mentek a szólnok megyei küldöttség feljövetele alkalmából rendezett bankettre. A képviselőház elnökségének tagjai is fenn voltak a körben. Arra nézve, hogy mikor lesz a képviselőház legközelebbi ülése, "illetőleg az új ülésszakot mikor nyitják meg, pozitív hír nem került a nyilvánosságra, csupán annyi, hogy az ülésszak megnyitásának időpontja idejekorán publikálva lesz. Arról is beszéltek ma szabadelvű párti körökben, hogy sehol sincs előírva az, amit ellenzéki oldalról hangoztatnak, hogy t. i. az ülésszak megnyitását három nappal megelőzőleg kellene közhírré tenni. Kossuth Ferenc: A Függetlenségi pártkörben tegnap a különböző pártok tagjai közül sokan voltak fenn. Megjelent Kossuth Ferenc is, aki felháborodva és megbotránkozva beszélt azokról a perfid gyanúsításokról, melyekkel különösen a bécsi lapok illetik. Ugyanis annak az okát, hogy e héten nem utazik népgyűlésre, abban keresik, hogy állítólag a függetlenségi pártban areakcionárius elemekkel való szövetkezést a párt alapelvei elárulásának tartják»» Kossuth Ferenc így nyilatkozik: — Amilyen rosszakaratú, olyan ostoba is ez a ráfogás. Az ellenzéki pártok szövetkezése csak a harc taktikájára s erre a küzdelemre történt, alapelveink teljes, sértetlen fentartásával. Pártom minden egyes tagja tisztában van azzal, hogy a szövetkezésnek mi a célja és senkinek sem jut eszébe, mesterséges ellentéteket keresni. Nem utazom, mert az orvosaim nem engednek ezen a héten. A jövő héten megint megyek. A darabontok. A képviselőház negyven új «szolgája» részére tudvalevőleg a parlamenti épületnek félemeletén külön termet rendeztek be tartózkodó helyül, úgy, hogy a tisztelt «szolga» urak ott, ahol a képviselők járnak-kelnek, különösen az első emeleten láthatók nem lesznek. Hogyan érintkeznek velük a házelnök és a háznagy? A képviselői tanácskozó teremben az elnöki emelvényen villanyos csengetyü szól a «szolgák» termébe. Egy másik villanyos csengetyü a háznagyi hivatalból szól oda. A «szolgák»-nak meg van hagyva, hogy ha a háznagy csenget nekik, pontosan teljesítsék, amit a háznagy parancsol, ha pedig az elnök csenget nekik, akkor azonnal gyors lépésben siessenek a képviselők tanácskozó termébe és vegyék körül az elnöki emelvényt. A «szolgák» egyébként annyira «szolgák», hogy most is és egész parlamenti szolgálatjok idején a katonai szabályoknak vannak alávetve. A Csákyak. A gróf Csákyak az eddigi hírek szerint gróf Csáky Albin főrendiházi elnökkel élükön támogatnák gróf Tisza István erőszakos politikáját. Ezt a hirlelést cáfolja meg most a maga részéről gróf Csáky Gyula főrendiházi tag, írván egyik laptársunk mai számában a többek közt a következőket is: «Az okosabb enged» — mondja egy német közmondás. De hát nálunk a kormány feje — pedig ebben keresném a legnagyobb higgadtságot — legharciasabb kedvű és hadserege, a többség, sokkal erősebbnek tartja magát, semhogy engesztelékeny lenni akarna. A harc tehát meglesz és én ott leszek azok táborában, ahol a jövőért, az alkotmányért, a «szabadságért küzdenek», az Apponyi-, Kossuth- és Andrássyakkal. A mi fajunkat erőszak semmire rá nem bírja — nemcsak a német, de a magyar erőszak sem. Alkotmányunkban nyer kifejezést egész lényünk. Szabadságigényünk más korlátot el nem tűr, mint amit törvénynek elismerünk. Azért én csak az alatt a zászló alatt állok, amely az alkotmányért, törvényért és «szabadságért küzd» és amelylyel, ha egyszer kitűzzük a budai királyi vár ormára, el fogjuk mondhatni igazán, hogy Magyarország nemcsak volt, nemcsak lesz, de már meg is van. A szolnokiak a miniszterelnöknél. Mint ismeretes, a győri kirándulás kudarca után a «bátor» miniszterelnök lemondott arról a tervről, hogy lemegy Szolnokra kortesbeszédet mondani.