Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

REFORMTÖREKVÉSEK A SZOCIALISTA EGYETEM KIALAKÍTÁSÁÉRT látja, hogy e kor minden összetettsége és a megoldásra váró feladatok bonyo­lultsága ellenére a szocialista egyetem kialakulásához vezető út kezdete. Az új egyetemi rendszer kialakításáért megindult küzdelem már nem erőtlen, lokális jelenség, hanem a leghaladóbb erők gyökeresen újat kereső előre­törése,25 amely eszmei támaszt talált a forradalmi átalakulás élcsapatában26 is. Az egyetemek falain belül megtörtént, vagy érlelődő változások új tartalom­mal telítődése tehát egyre nyilvánvalóbb e korban. A haladó gondolkodású tan­erők száma és súlya gyorsan nőtt.27 Az új erők belső és külső bázisai pedig ugrásszerűen gyarapodtak, ami végül lehetővé tette, hogy napirendre kerüljön a szocialista egyetemek gyakorlati megvalósításának ügye. Haladó gondolkodóink szívós küzdelme és az országban lezajlott nagy erejű társadalmi átalakulás készítette elő a szocialista jellegű egyetemek ki­formálását. A nagybirtokrendszer felszámolása, a bányák, a bankok és a nagy­üzemek államosítása a proletárdiktatúrához vezetett, amely egyben a kultu­rális forradalom kezdetét jelentette egyetemeink számára.28 A gyökeres, szo­cialista jellegű átalakulás reformtörekvései ennek megfelelően az 1948/49. és az 1950—1953. évi változásokban jutnak kifejezésre.29 Az utóbbi negyedszázad fejlődését markáns tömörséggel kifejező változások az oktatási rend, az egye­temi struktúra és általában a szemléletmód gyökeres átalakítását igényelték. A népi államhatalom a szocialista kultúra kiemelkedő központjává, a kulturális forradalom hatékony eszközévé kívánta fejleszteni az egyetemeket. E célok jegyében már az 1948/49. évi reformintézkedések hatása alatt új tanszakok egész sorának kialakulását szemlélhetjük. A modern tudomány bázisainak ki­építése szorosan egybefonódott ezúttal a régi előítéletek hatása alóli felszaba­dítás igényével. Az új tanszakok és katedrák megjelenését a tudományos igény növekedése, az utánpótlási bázisok kiépítése és nem utolsósorban a marxista szemlélet ki­­terjesztésének szükségessége is indokolta. Nyilvánvaló, hogy az új tudomány­ágazatok művelőit „azok köréből kellett kiválasztani, akik a szocializmust tekin­tették bázisuknak”, anélkül, hogy a régi uralkodó osztályokhoz lazább szálak­kal kötődő tudósokkal való együttműködésének útját állták volna.30 A megtett lépések haladó iránya nyilvánvaló volt és az összetételében gyorsan változó egyetemi hallgatóság körében is lelkesedést váltottak ki. Oktató és hallgató 25 L. csupán e folyamat jelzőköveiként: Marton Géza, a Magyar Jogász Szövetség és az Egyetem. Jogtud. Közlöny, 1948. 367—368.; Kádár Miklós, Ankét a jogi oktatás reformjáról. L. uo. 1948. Beér János—Szabó Imre, A jogi felsőoktatás újjáalakításának kérdéseihez. Uo. 98— 101. pp., Eckhart Ferenc, A jogászképző kollégiumokról, uo. 155—156. pp. 26 L. ugyancsak mementóként: Révai József, „Munkásifjakat az egyetemre”, ,,Népi kollé­giumok”, ,,A NEKOSZ helyzete és feladatai”, 1. Élni tudunk a szabadsággal. Válogatott cikkek és beszédek. 1945—1949. Bp. Szikra, 1949 537—545., 626—643., 644—668. stb., Fehér Klára, Miért nincs elég munkásifjú az egyetemeken. Fórum, 1948. 716—720. pp., Fogarasi Béla, A felsőoktatási reform kérdései. L. Fogarasi B. Tudomány és demokrácia. Bp. 1948. 198—202. stb. 27­3. főként az 1947/48-as években. Vö. ELTE E. T. Jegyzőkönyvei 1947/48., 1948/49., Uo. 827/1948/49. rektori ír. stb. Vö. Világhy Miklós, i. m. 154—155. pp. De az ilyen irányú fejlődés 1946/47-ben jelentkező bizonyítékaira is fel kell figyelnünk. L. VKM 54.145/1947. VII. sz. leirat. Vö. ELTE E. T. 1946/47. évi jegyzőkönyvei. 333—335. pp. 28 Vö. Vigh J., i. m. (1958) 26. p. 29 L. a 206.693/1948. VKM. sz. rendelet, az 51.600/1943. VKM. sz. rendelet, 7870/1948. Korm. sz. rendelet a 4105/1949. Kiemelkedik ezek sorából a 274/1950. (XI. 23.) M. T. sz. rendelet, mely az új Egyetemi Szervezeti Szabályzatot hozta, valamint az 1951. 26. tvc. az egyetem­i tanárok helyzetét rendezte. 30 Az ilyen irányban történt experimentálás tudatosságára utal pl. ,,A tudományos munka helyzete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán”­c. 1960. máj. 24. k­at. L. JKT. 1959/60. évi anyaga.

Next