Állam és Igazgatás, 1976. január-június (26. évfolyam, 1-6. szám)

1976-01-01 / 1. szám

1976. JANUÁR ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS DR. CSIZMADIA ANDOR A MINISZTERTANÁCS TANÁCSI HIVATALÁNAK ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA Az 1946. évi I. törvény alkotmányjogi jelentősége I. Az 1945. évi november hó 29-ére összehívott nemzetgyűlés naplójának 1946. január 31-i 12. üléséről szóló szövege nemzetiszínű keretben azt az ünnepet kí­vánta kifejezni, hogy Magyarország ezen a napon az ország államformájáról szó­ló törvénnyel belépett az európai köztársaságok sorába.1­946 év telt el azóta, hogy István király, az „országépítő” behelyezte az országot az európai monarchiák közé­s államot szervezett azon a tájon, ahol a megelőző századokban nagy biro­dalmak omlottak szét. Az első király körültekintő — talán már atyjától örö­költ — reálpolitikája biztosította mindazokat a feltételeket, amelyek szüksége­sek voltak az állam fennmaradásához a nemzet történelmének e gazdasági és társadalmi átalakulásban ellentmondásoktól terhes időszakában, de ugyanakkor megterhelte a kizsákmányolás ballasztjaival, amelyet az terhes örökségként hor­dozott közel ezeréves változásaiban. A monarchia, mely István király idején, egyes nagy Árpád-házi királyok, az Anjouk, vagy Mátyás király korában az ország fejlődésének egyik ital­köve volt, a gyenge, tehetetlen királyok alatt az uralmat a feudális anarchiához vezette, a mohácsi vészt követő Habsburg-ura­­lom alatt pedig az abszolutista összbirodalom ideológiájában a magyar rendi­ség érdekeit fenyegette. Magyarország nemzetgyűlése már 1849. áprilisában Debrecenben felszámolta a monarchiát. Ha a neoabszolutizmus fegyverei, majd a kiegyezés alkuja azt vissza is állították, a köztársaság 1918 népköztársaságában, méginkább 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságban újraéledt. A felszabadulás első programadó okmányai, így „A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front programja, majd az ideiglenes nemzeti kormánynak a nemzetgyű­lés 1944. december 22-i ülésén elhangzott programnyilatkozatai­k az államforma kérdését még nem tartalmazták. A kormány megállapítja, hogy „az ideiglenes nemzetgyűlés a magyar nép egyetlen törvényes képviseleti szerve” s ez alakí­totta meg a kormányt is. A cél egyelőre a fasiszta métely megsemmisítése, e maradványok kiirtása, egyben azonban az újjáépítés elkezdése. A program sok- 1 Az 1945. évi november hó 29-ére összehívott Nemzetgyűlés Naplója. Hiteles Kiadás. I. k. Budapest, 1946. 298. 1. 2­­. Felszabadulás 1944. szeptember 26—1946. április 4. Dokumentumok. Budapest, 1955. 192. o. mell., 206—209. 1.

Next