Magyar Közigazgatás, 2003 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2003-08-01 / 8. szám

464 MAGYAR KÖZIGAZGATÁS mára a kultúra közvetítése nagyobb nehézségekbe üt­közik, s nem mindig tűnik kiemelkedően fontos fela­datnak.46 Az 1997. CXL. tv. szerint kötelezően felállí­tandó a községi könyvtár. A társulás azért fontos, mert a pénzhiány mellett a szakemberek hiánya is probléma. A kérdés szorosan összefügg a községi általános isko­lák létével vagy nemlétével. A községi közművelődés alapja s a helyi általános iskola és tanári kara. A köz­­művelődési feladatok ellátására önkéntes önkormány­zati társulásokat kell létrehozni. A kultúra az a társa­dalmi alrendszer, amely a legkevésbé tolerálja az erő­szakos - jelen esetben kötelező társulást kierőszakoló - állami beavatkozást. Az államnak joga és kötelessé­ge lenne beavatkozni, ha valamely önkormányzat nem tesz eleget kulturális kötelezettségének. Úgy ítéljük meg, hogy általánosan is szabályozó eszköz lehetne, az, hogy a „ renitens ” önkormányzatokat pl. egy a je­lenleginél lényegesen „erősebb” törvényességi fel­ügyelet döntésével kötelező társulásba kényszerítse A sport terén a mikrokörzeti szervezést csak a tömeg­sport szervezése terén tartjuk lehetségesnek.47 A közterület tisztaságának és rendjének fen­ntartása.48 A közterület-fenntartás és a köztisztasági te­vékenység az egyes községek prioritási sorrendjében nem foglal el előkelő helyet.49 A rossz hatékonysággal üzemelő köztisztasági rendszer megreformálására több lehetőség van, az egyik a közszolgáltatási szerződéssel ellátott feladat, a privatizáció, melyben az önkormány­zat valamely gazdasági társaságtól rendeli meg a tele­püléstisztasági szolgáltatásokat. Ennél indokoltabb (kis)községek esetében a társulás és a köz-, közhasznú vagy közcélú munkavégzés keretében történő közterü­let-fenntartás. „Több legyet üthetnek egy csapásra”, enyhíthetik a társulásban résztvevő községek foglal­koztatási gondjait, s viszonylag olcsón megoldhatják a közterület-fenntartási, településtisztasági feladatokat, mert a fenti foglalkoztatásokhoz az állam jelentős anyagi segítséget nyújt. A társulási forma azért megfe­lelő, mert a munkaszervezéssel kapcsolatos költségek minimalizálhatóak. Ha a közmunkák rendszere stabil és kiszámítható lenne, a magas munkanélküliséggel küzdő települések előre tervezni tudnák a rendszeres foglalkoztatást, és gépek beszerzésével az hatékonyab­bá válhatna a közterület-fenntartási feladatok ellátása. Községi szinten az együttes pályázatbenyújtáshoz a ta­pasztalatok szerint nincs kellő szakértelem. Igényeket, ellátandó feladatokat gyűjtő, pályázat írására és meg­szerzésére kész és képes „csapatokat” kistérségi szin­ten indokolt felállítani. A vonalas közművek közül a víz- és szennyvízellá­tás működtetését mikrokörzeti vagy kistérségi szinten lehetne megszervezni, a fejlesztésében való közremű­ködést, lehetőleg önkéntes társulásos formában. A vo­nalas közművek üzemeltetése, fenntartása, a beruházá­sok szervezése a méretgazdaságosság alapján is indo­kolja a nagyobb, kistérségi vagy megyei szintű szerve­zést. Kisebb, csak néhány községre kiterjedő beruhá­zás (pl. községi kábeltelevízió) szervezése esetén fö­löslegesnek tartjuk a kistérségi vagy megyei szolgálta­tásnyújtást. A jelentősebb vonalas beruházásoknál — te­kintettel az externáliákra - kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a kistérséginél magasabb szinten szerve­ződjenek. A mai posztindusztriális társadalomban felértékelő­dik a gazdaság tercier szektora, amelynek egyik legjö­vedelmezőbb ágazata az idegenforgalom. A falusi tu­rizmus fejlődés előtt áll. Az idegenforgalom jelentős marketingtevékenységet is igényel, szükség van infor­mációs központokra. A munka elvégzéséhez a falvak­nak (és kistérségeknek) is létre kell hozniuk a saját „Tourinform” irodájukat. Erre egy kisközség egymaga nem képes, szükséges, hogy mikrokörzeti önkéntes társulás keretében hozzanak létre a községek turiszti­kai irodákat. Összefoglalva a következő közszolgáltatásokat ja­vasoljuk az aprófalvas településszerkezetű megyékben mikrokörzeti szinten megszervezni: általános iskola fenntartása; szociális alapellátás és gyermekjóléti szolgáltatások; egészségügyi alapellátás; szórakozta­tás, kultúra, sport; közterület-fenntartás; vonalas köz­művek fejlesztésében való közreműködés: víz, szenny­víz, gáz, kábel TV, Internet (csak közreműködés, méret­hatékonysági okokból főszabályként a hatásköröket le­hetőleg megyei szintre telepítenénk);mikrokörzeti tu­risztikai feladatok (turisztikai ügyintéző —­­ személyes Tourinform). A mai szabad és önkéntes társuláson alapuló rend­szerben a mikrokörzeti társulások a legnagyobb szá­­múak. Az anyagi erők korlátozott volta sok esetben összefogásra késztette az ország kistelepüléseit. Több közszolgáltatás terén a mikrokörzeti társulások bizo­nyos lakosságszám alatti kötelezővé tétele megoldást jelenthetne, enyhíthetné a humán közszolgáltatások te­rén a községek nehézségeit, emelhetné az ellátás szín­vonalát 4. A kistérségi szinten ellátandó közszolgáltatá­sok köre. Bibó István kistérségi - az OTHK-hoz írt 1975-ös véleményében középfokú - feladatnak tekintette a vá­rosi körzeti hatású funkciókat, amelyek során a város egy 60-80 000 fős körzet igényeit elégítette ki.50 Nem ismételjük az IDEA-anyag fogalommeghatározásait, azokat alap-meghatározásként kezeljük. Kiinduló té­tel: vannak olyan szolgáltatások - körzeti jellegű fel­adatok - amelyek ellátására az egyes települések nem képesek, nem oldhatóak meg települési szinten vagy mikrokörzeti (szomszédsági) társulásos kapcsolatok­kal. A kistérségi közszolgáltatások szervezésének ter­mészetes centruma a város. A magyar közigazgatás

Next