Magyar Közigazgatás, 2003 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-01 / 8. szám
464 MAGYAR KÖZIGAZGATÁS mára a kultúra közvetítése nagyobb nehézségekbe ütközik, s nem mindig tűnik kiemelkedően fontos feladatnak.46 Az 1997. CXL. tv. szerint kötelezően felállítandó a községi könyvtár. A társulás azért fontos, mert a pénzhiány mellett a szakemberek hiánya is probléma. A kérdés szorosan összefügg a községi általános iskolák létével vagy nemlétével. A községi közművelődés alapja s a helyi általános iskola és tanári kara. A közművelődési feladatok ellátására önkéntes önkormányzati társulásokat kell létrehozni. A kultúra az a társadalmi alrendszer, amely a legkevésbé tolerálja az erőszakos - jelen esetben kötelező társulást kierőszakoló - állami beavatkozást. Az államnak joga és kötelessége lenne beavatkozni, ha valamely önkormányzat nem tesz eleget kulturális kötelezettségének. Úgy ítéljük meg, hogy általánosan is szabályozó eszköz lehetne, az, hogy a „ renitens ” önkormányzatokat pl. egy a jelenleginél lényegesen „erősebb” törvényességi felügyelet döntésével kötelező társulásba kényszerítse A sport terén a mikrokörzeti szervezést csak a tömegsport szervezése terén tartjuk lehetségesnek.47 A közterület tisztaságának és rendjének fenntartása.48 A közterület-fenntartás és a köztisztasági tevékenység az egyes községek prioritási sorrendjében nem foglal el előkelő helyet.49 A rossz hatékonysággal üzemelő köztisztasági rendszer megreformálására több lehetőség van, az egyik a közszolgáltatási szerződéssel ellátott feladat, a privatizáció, melyben az önkormányzat valamely gazdasági társaságtól rendeli meg a településtisztasági szolgáltatásokat. Ennél indokoltabb (kis)községek esetében a társulás és a köz-, közhasznú vagy közcélú munkavégzés keretében történő közterület-fenntartás. „Több legyet üthetnek egy csapásra”, enyhíthetik a társulásban résztvevő községek foglalkoztatási gondjait, s viszonylag olcsón megoldhatják a közterület-fenntartási, településtisztasági feladatokat, mert a fenti foglalkoztatásokhoz az állam jelentős anyagi segítséget nyújt. A társulási forma azért megfelelő, mert a munkaszervezéssel kapcsolatos költségek minimalizálhatóak. Ha a közmunkák rendszere stabil és kiszámítható lenne, a magas munkanélküliséggel küzdő települések előre tervezni tudnák a rendszeres foglalkoztatást, és gépek beszerzésével az hatékonyabbá válhatna a közterület-fenntartási feladatok ellátása. Községi szinten az együttes pályázatbenyújtáshoz a tapasztalatok szerint nincs kellő szakértelem. Igényeket, ellátandó feladatokat gyűjtő, pályázat írására és megszerzésére kész és képes „csapatokat” kistérségi szinten indokolt felállítani. A vonalas közművek közül a víz- és szennyvízellátás működtetését mikrokörzeti vagy kistérségi szinten lehetne megszervezni, a fejlesztésében való közreműködést, lehetőleg önkéntes társulásos formában. A vonalas közművek üzemeltetése, fenntartása, a beruházások szervezése a méretgazdaságosság alapján is indokolja a nagyobb, kistérségi vagy megyei szintű szervezést. Kisebb, csak néhány községre kiterjedő beruházás (pl. községi kábeltelevízió) szervezése esetén fölöslegesnek tartjuk a kistérségi vagy megyei szolgáltatásnyújtást. A jelentősebb vonalas beruházásoknál — tekintettel az externáliákra - kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a kistérséginél magasabb szinten szerveződjenek. A mai posztindusztriális társadalomban felértékelődik a gazdaság tercier szektora, amelynek egyik legjövedelmezőbb ágazata az idegenforgalom. A falusi turizmus fejlődés előtt áll. Az idegenforgalom jelentős marketingtevékenységet is igényel, szükség van információs központokra. A munka elvégzéséhez a falvaknak (és kistérségeknek) is létre kell hozniuk a saját „Tourinform” irodájukat. Erre egy kisközség egymaga nem képes, szükséges, hogy mikrokörzeti önkéntes társulás keretében hozzanak létre a községek turisztikai irodákat. Összefoglalva a következő közszolgáltatásokat javasoljuk az aprófalvas településszerkezetű megyékben mikrokörzeti szinten megszervezni: általános iskola fenntartása; szociális alapellátás és gyermekjóléti szolgáltatások; egészségügyi alapellátás; szórakoztatás, kultúra, sport; közterület-fenntartás; vonalas közművek fejlesztésében való közreműködés: víz, szennyvíz, gáz, kábel TV, Internet (csak közreműködés, mérethatékonysági okokból főszabályként a hatásköröket lehetőleg megyei szintre telepítenénk);mikrokörzeti turisztikai feladatok (turisztikai ügyintéző — személyes Tourinform). A mai szabad és önkéntes társuláson alapuló rendszerben a mikrokörzeti társulások a legnagyobb számúak. Az anyagi erők korlátozott volta sok esetben összefogásra késztette az ország kistelepüléseit. Több közszolgáltatás terén a mikrokörzeti társulások bizonyos lakosságszám alatti kötelezővé tétele megoldást jelenthetne, enyhíthetné a humán közszolgáltatások terén a községek nehézségeit, emelhetné az ellátás színvonalát 4. A kistérségi szinten ellátandó közszolgáltatások köre. Bibó István kistérségi - az OTHK-hoz írt 1975-ös véleményében középfokú - feladatnak tekintette a városi körzeti hatású funkciókat, amelyek során a város egy 60-80 000 fős körzet igényeit elégítette ki.50 Nem ismételjük az IDEA-anyag fogalommeghatározásait, azokat alap-meghatározásként kezeljük. Kiinduló tétel: vannak olyan szolgáltatások - körzeti jellegű feladatok - amelyek ellátására az egyes települések nem képesek, nem oldhatóak meg települési szinten vagy mikrokörzeti (szomszédsági) társulásos kapcsolatokkal. A kistérségi közszolgáltatások szervezésének természetes centruma a város. A magyar közigazgatás