Székessy Vilmos (szerk.): Állattani Közlemények 45. (1955-1956)
1955 / 3–4. füzet - SZAKOSZTÁLYUNK ÜLÉSEI
Az ultraibolyafény hatására megrövidül az oestrus időtartama és a rövid cyklusok lépnek előtérbe, ezzel szemben a sötétség hatására az oestrus időtartama meghosszabbodik és a hosszú cyklusok dominálnak. Az ultraibolyafény és a sötétség fenti hatását a szerző a fehéregér szürkületi életmódjával hozza kapcsolatba. Hozzászóltak : Jendrassik L., Lange N., Miszbán-né, Kandics L. és Cseh L. 2. Varga Lajos: »Adatok a hazai Sphagnum-lapok rizi mikrofa imájának ismeretéhez« c. előadása jelen füzetünkben olvasható. Hozzászólt : Mödinger G. 3. Kormos József & Kormos Józsefné : »Adatok a véglények ivari dimorfizmusának és konjugációjának ismeretéhez« c. előadásukban elmondják, hogy más véglényekkel összehasonlítva újra vizsgálták a Prodiscophrya-k konjugációját. Megállapították, hogy a P. collini ivari dimorphizmusa új Prodiscophryo-Ъап éis jellegű : a mikrokonjugáns nem csillótlan, hanem csillós kis rajzó. A Pr. collini csupasz mikrokonjugánsa fajfejlődéstanilag a csillós mikrokonjugánsból, ez pedig a vegetatív rajzóból származik. A párosodás itt is cogámiához hasonló belső konjugáció. A konjugáció megváltozásai éppúgy mint a dimorphizmus igazolják, hogy »hímnőség« helyett tényleges ivari különbség van. A lrodiscophryá-íban párzó típusok nincsenek : minden ivaros állat vegetatívvá alakulhat és konjugál klónon belül. A placentákban poliploidizáló kromoszómák megfigyelésével kiegészítették 1ч о r m . s 1935. évi, a makronukleus fejlődésére vonatkozó leírását. Hozzászólás nem volt. 4. Zimmermann Gusztáv: ».4 tengeri malac és a fehér patkány csepleszéről« c. előadásában elmondja, hogy a biológiai kísérleti állatok összehasonlító anatómiájára vonatkozó vizsgálatok során a hasüreg topográfiájában jelentős cseplesz viszonyaira tért ki. Ez két okból is érdeklődésre tarthatott számot: 1. régebben is foglalkozott ilyen irányú vizsgálatokkal, 2. gyakorlati nézőpontból intraperitonaealis injekciók esetén bekövetkező változások értékelésénél is lehet jelentősége. A fehérpatkány kiscseplesze nagyobb részében nem a májkapuról, hanem a máj lobus sinisterének zsigeri felületéről húzódik a gyomor kisgörbületére. A csepleszvitorla a tengeri malacon kevéssé fejlett, a fehérpatkányon terjedelmesebben kialakult redő. A plica hepatoduodenalis az egyéb hashártyakettőzetek között különleges szerepet tölt be, eredési és tapadási viszonyainak különlegessége, továbbá szabad széle révén. Fiz a redő a bélfodorról a májkapu felé kiemelkedik és a bél és a máj közötti összeköttetést biztosítja. Hozzászólás nem volt. 5. Bérczile Árpád : »Újabb hydrobiológiai vizsgálatok a Lukács-fürdő Malom-taván« c. előadása jelen füzetünkben olvasható. 488. ülés: 1955. szeptember 7-én. Elnök: Soós Lajos. A tárgysorozat szerint: 1. Zimmermann Ágoston: »Nemzetközi anatómiai nómenklatúráról« c. előadása jelen füzetünkben olvasható. Hozzászóltak : Törő I. és Jendrassik L. 2. Bierbauer József: »A Helix pomalia regenerációs és szövettani vizsgálata« előadása jelen füzetünkben olvasható. Hozzászóltak : Soós L. és Jendrassik L. Elnök ezután a szavazatszedő bizottság jelentése alapján kihirdeti a szavazás eredményét. Leadva : 27 szavazat. Elnök 26 szavazattal Soós Lajos, titkár 26 szavazattal Mihályi Ferenc, jegyző 27 szavazattal Horváth Lajos. Intézőbizottsági tagok 27 szavazattal Anghi Csaba, Balogh János, Kaszab Zoltán, Neve András, Szelényi Gusztáv, Szúnyoghy János és Vágvölgyi József, 26 szavazattal Коburej Tibor és 23 szavazattal Mödlinger Gusztáv. Szavazatot kapott még : Г иdich Endre (egy szavazatot, elnöknek), Szúnyoghy János (1 szavazatot, titkárnak), Stohl Gábor (4 szavazatot) és Lazsa Imre (1 szavazatot intéző bizottsági tagnak).