Andrássy István (szerk.): Állattani Közlemények 63. (1976)
1976 / 1–4. füzet - LUKÁCS DEZSŐ: Ifj. Entz Géza születésének 100. évfordulója
1* ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Szerkeszti: DR. ANDRÁSSY ISTVÁN 1976. LXIII. kötet, 1—4. füzet. Megjelent 1976. december hóban IFJ. ENTZ GÉZA SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA* írta: LUKÁCS DEZSŐ (Kaposvár) 1675-ben fedezte fel ANTHONY LEEUWENHOEK az egysejtűeket. Az ezután csakhamar Európa-szerte megindult ilyen kutatásokba a magyar tudósok a 19. sz. második felében kapcsolódtak be MARGÓ TIVADAR, főként id. ENTZ GÉZA és DADAY JENŐ ilyen irányú munkássága révén. A 20. század első felében a protisztológiai kutatások egyik vezéregyénisége ifj. ENTZ GÉZA volt. Az általános biológia, a planktontológia, a citológia sok kérdése és a hidrobiológia problémái is foglalkoztatták. Kolozsvárott született (1875. V. 30.) mint szüleinek harmadik gyermeke. Nagyapja, FERENC, orvos és neves pomológus, apja id. ENTZ GÉZA a világhírű zoológus. Az ENTZ család légkörére jellemzők ifj. GÉZA akadémiai, rendes tagi székfoglalójának szavai: ,, . . . harmadik nemzedéke vagyok családomnak, aki akadémikus . . ." (1254). Valóban az otthon mély kultúrája és harmóniája már gyermekkorában irányították későbbi tudományos kutatásai felé. Kitűnő eredménnyel végezte Kolozsvárott iskoláit és a budapesti egyetemet. 1899-ben középiskolai tanári, 1902-ben doktori oklevelet szerzett. 1898—1905 között a műegyetemen KLEIN GYULA növénytani tanszékén dolgozott, az 1905 — 1913. években DADAY JENŐ állattani intézetében volt tanársegéd, illetve adjunktus. Pályájára döntően hatottak azok a tudományos célok, amelyek a Természettudományi Társulatot a 90-es években foglalkoztatták. Az ANTON DoHyN alapította nápolyi Stazione Zoologica (Acquario) és más hasonló kutatóintézetek szolgáltak példaként. A Társulat választmánya felterjesztést tett (1894. IV. 18.) a közoktatásügyi, földművelésügyi és kereskedelmi miniszterhez egy tengeri — Fiume közvetlen környékének valamely alkalmas pontján — és egy édesvízi, Balaton melletti biológiai állomás létesítésére. 1901-ben a választmányi ülésen LÓCZY LAJOS szomorúan állapította meg, hogy az 1897-es, újabb felterjesztés ellenére sincs még döntés az ügyben. Szerinte az illetékes minisztériumok figyelmét úgy lehetne a kérdés megoldására felhívni, ha a Társulat biológiai megfigyeléseket végeztet a Balaton mellett. A választmány 1200 koronát szavazott meg erre a célra, és A planktonkutatásokkal ifj. ENTZ GÉZÁT bízta meg. Ő lelkes, szorgalmas munkájával olyan eredményeket ért .Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1975. június 4-én tartott 661. ülésén. 3