Andrássy István (szerk.): Állattani Közlemények 64. (1977)
1977 / 1–4. füzet - KEVE ANDRÁS: Máté László (1893-1976) emlékezete
MÁTÉ LÁSZLÓ (1893-1976) EMLÉKEZETE* írta KEVE ANDRÁS (Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest) A magyar faunisztikai kutatások kiinduló pillére volt nagyon sokáig a malakológia, főleg Soós LAJOS kutatásainak eredményei nyomán. Az elgondolás az volt, hogy a csiga a leginkább helyhezkötött állat, a bogarat, lepkét felragadja a szél, a madár elvonul olykor Dél-Afrikáig is, tehát ezek előfordulásából kiindulni nem lehet. A helyzet némileg megváltozott DARLINGTON (1957) DE LATTIN (1967) és UDVARDY (1969) alapvető állatföldrajzi műveinek megjelenése után, akik pont arra mutattak rá, hogy éppen a madarak segítségével sokkal szemléltetőbb kép tárul elénk arról, hogy egy-egy fauna hogyan alakulhatott ki. A magyar orniszról A legszebb összefoglaló képet SCHENK adta, részben a régi fauna-katalógusban (1917), de főleg a „Brehm" 1929-es kiadásában, ahol arra törekedett, hogy az addigi madár-faunisztikai ismereteket összefoglalja. A munka megjelenése után a kutatások megtorpantak, többen azt a nézetet vallották, hogy nincs újabb tennivaló ezen a téren, a madárvilágunk úgyis annyira megfogyatkozott, hogy nem érdemes tovább foglalkozni vele. Volt azonban ekkor már egy kis csoport VASVÁRI vezetése alatt, akik ugyan még nem tudták, hogy hogyan is fogják meg a kérdést, de valahogyan sehogyan sem érezték kielégítőnek azt a képet, melyet ezek az összefoglalók adtak. Ekkor még fauna-kutatásunk, főleg a madárvilágé, a fauna-elemek vizsgálatára helyezte a hangsúlyt, hiszen éppen a madártanban olyan támaszt nyertek ezekhez a vizsgálatokhoz, mint STEGMAN (1938) kitűnő művét. Alapjában véve ezt a kutatást szorgalmazta DUDICH is, amikor a hazai ornisz pontosabb rendszertani kutatását kívánta meg, számos állatföldrajzi munkáján kívül. Ugyanezen az úton haladt ENTZ is a Balaton vizsgálatának megindításásával. A madártan terén BERETZK szeged-fehértavi kutatása hozta meg a helyes további lét megtalálását azokkal az állattani eredményekkel, mint az ,,átnyaralás" tényének vagy az alföldi szikesek pontosabb ismeretének megállapítása stb. Ezekkel az új szempontokkal eddig fel nem ismert perspektívája nyílt meg a madárfaunisztikának. * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1976. december 3-án tartott 673. ülésén. 1* 3