Bakonyi Gábor (szerk.): Állattani Közlemények 84. (1999)

SZENTESI ÁRPÁD-JERMY TIBOR: A preferencia értékelésének problémái

Tudományterületi áttekintés (Review) ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1999) 84: 3-19. A preferencia értékelésének problémái* SZENTESI ÁRPÁD­ és JERMY TIBOR.­ ­ ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, H-1088 Budapest, Puskin u. 3. "MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, H-1022 Budapest, Herman u. u. 15. Összefoglalás. A szerzők áttekintik a két és többszörös választási lehetőséget adó, a preferencia mé­résére alkalmas tesztek kivitelezésének és statisztikai értékelésének problémakörét. Megállapítják, hogy a klasszikus paraméteres statisztikai eljárások, nagyon kevés kivételtől eltekintve, nem alkal­masak és nem alkalmazhatók ilyen kísérletek értékelésére a kezelések függetlensége hiányának prob­lémája következtében. Néhány preferencia-index, azok közül is a CHESSON-MANLY-féle, bizonyos feltételek teljesülése mellett, jól alkalmazható, azonban változatlanul megoldatlan az indexek hasz­nálata által kapott adatok összehasonlítása. További, sajátos szempontokat figyelembe vevő, eljárások is elérhetők. Kulcsszavak: preferencia, kettős és többszörös választási tesztek, függetlenségi probléma, prefe­rencia-indexek Bevezetés Irodalmi tájékozódás és tapasztalat alapján egyaránt az a kép alakult ki bennünk, hogy a viszonylag gyakran használt két- vagy többválasztásos preferencia tesztek esetében az ada­tok értékelése a kísérleti szituációra nem alkalmazható statisztikai eljárásokkal történik. A választási lehetőséget felkínáló kísérletek speciális körülményeket teremtenek, melyek egyik legfőbb vonása a kezelések függetlenségi problémája. A cikk review-szerűen megkísérli áttekinteni az ilyen kísérletek körülményeit, értelme­zési problémáit és a rendelkezésre álló értékelési eljárásokat. Ennek során azonban nem tö­rekedhet teljességre, elsősorban a módszertan biometriai hátterében rejlő nehézségek kö­vetkeztében. Előre kell bocsátanunk, hogy a preferencia kifejezésére többféle helyzet is al­kalmas. Például, táplálkozási preferenciát úgy is mérhetünk, hogy az egyes anyagok vagy táplálékok elfogadhatóságát egymástól térben elkülönülten és más-más állategyed felhasz­nálásával vizsgáljuk, majd az abszolút fogyasztások mennyiségeit összehasonlítjuk. Ekkor a fajra jellemző, öröklött (innate) preferenciát határoznánk meg. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az alábbiakban nem ilyen kísérleti szituációkat tárgyalunk, hanem csak azok prob­lémáira összpontosítunk, amelyek során a választható anyagok, táplálékok stb. azonos tér­ben (dobozban, ketrecben, Petri-csészében stb.) kerülnek elhelyezésre és ugyanaz a kísér­leti állat szabadon közlekedhet és választhat a kísérleti objektumok között. Reméljük, hogy a szerzők rovartani részrehajlása nem fogja zavarni a téma iránt érdeklődő, de más diszcip­línák irányába elkötelezett kutatókat. Előadták a szerzők az Állattani Szakosztály 893. ülésén (1999. május 5.)

Next