Korsós Zoltán (szerk.): Állattani Közlemények 94. (2009)
2009 / 1. füzet - BAKONYI G.-SERES A.-RÉPÁSI V.-JURÍKOVÁ T.-SZEKERES L.-BALLA I.: Új irányok a talajállatok ökotoxikológiájában
Tudományterületi áttekintés (Review) ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2009) 94(1): 317. Új irányok a talajállatok ökotoxikológiájában BAKONYI GÁBOR1, SERES ANIKÓ1, RÉPÁSI VIKTÓRIA1, JURÍKOVÁ TÜNDE2, SZEKERES LÁSZLÓ2 és BALLA ISTVÁN2 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék, H 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Email: bakonyi.gabor(a),mkk.szie.hu "Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Természettudományi és Informatikai Intézet, Drazovská 4, 949 01 Nyitra Bevezetés A talajállatok jelentős szerepet játszanak a talajok fizikai, kémia tulajdonságainak kialakításában, a talajszerkezet javításában, a dekompozícióban, a mineralizációban, a különböző elemek biogeokémiai ciklusaiban (ANDERSON 1988, VERHOEF & BRUSSAARD 1990, KULHAM 1994, COLEMAN et al. 2004, BARDGETT 2005, BRUSSAARD et al. 2007, COLEMAN 2008). Vannak közöttük növényevők, amelyek élő növényi részekkel táplálkoznak, vegyes táplálkozásúak, paraziták, ragadozók, de a legtöbb dekomponáló, amely valamilyen módon az elhalt szerves anyag lebontásában vesz részt. A talajállatok diverzitása igen nagy (LEE 1994, GILLER 1996). Minden törzsnek van közöttük képviselője. A környezetszennyező anyagoknak a talajállatokra gyakorolt hatásai rendszerint sokrétűek, a közvetlen hatásokon kívül, jelentős közvetett hatásokkal is számolnunk kell. A talajokkal kapcsolatos problémák (erózió, szerves anyag csökkenés, savasodás, talajtömörödés, szennyezés stb.) sokasodásával párhuzamosan természetes, hogy a talajállatok ökotoxikológiájával kapcsolatos ismereteink iránt egyre nagyobb az igény. A szakterület ezért rohamléptékkel fejlődik és gyarapodik. Ebben a dolgozatban sorra veszünk olyan fontos területeket, amelyek kutatása mostanában kezdődött el, illetve érintünk olyanokat is, amelyek a közeljövőben várhatóan kiterjednek, kutatásuk éppen csak elkezdődött. Az egyes témakörökről csak rövid bevezetést adunk és lehetőség szerint egy-egy példával is szemléltetjük az elmondottakat. A viszonylag bő irodalomjegyzék és az azokban idézett munkák a szakterületen való további tájékozódást segítik. Akiket pedig az Európában elfogadott, illetve bevezetés alatt álló tesztek érdekelnek, az a következő honlapon kaphatnak naprakész információkat: http://www.oeed.org/departmentyo,3355.en 2649 34377 1111 000.html (lementve: 2010.01.04.) A környezetszennyező vegyületek talajállatokra gyakorolt hatásairól viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk (BAKONYI 2006). A talaj minden más élőhelynél összetettebb struktúrájú és ezért az egyszerű laboratóriumi feltételek között végzett kísérletek eredményei ritkán vetíthetők közvetlenül a szabadföldre (VAN GESTEL 1997). A szennyezések várható hatásainak előrejelzéséhez a jelenlegi ismereteinknél lényegesen többre van szükség. Erőfeszítések történnek az ökotoxikológia ökológiai alapjainak megerősítésére (FILSER et al. 2008). A szennyező anyagok hatásai a talajban másképpen érvényesülnek, mint a föld feletti és a vízi élőhelyeken, hiszen a talaj fizikai és kémiai struktúrája is jelentősen eltér az említett