Állatorvosi Kamarai Hírek, 2000 (11. évfolyam, 1-5. szám)
2000-10-18 / 4. szám
32 hírek 2000. OKTÓBER 18. /Állatorvosok arcképcsarnoka Rovatvezető: dr. Bartalis Imre nyugalmazott főállatorvos Cselédsorból a bitófa árnyékába Dr. Fehér Miklós nyugalmazott élelmiszer-higiénikus állatorvosról nem mondható el, hogy a sors kegyeltje volt hosszú élete folyamán. A cselédsorban született jófejű gyereket a falu plébánosa emelte ki a fűtetlen kis szoba lakói közül. Az édesapja korán meghalt, és csak az édesanyja leleményességének és munkabírásának köszönhető, hogy testvéreivel együtt életben maradtak. A falu plébánosának könyörgését az égiek meghallgatták, és súlyos betegségéből felgyógyulva, Istennek hálát adva jó cselekedete jeléül beajánlotta a tehetséges fiút a szolnoki gimnáziumba. A pléhgombos, cajgszövet ruhát koptató kis gimnazista a diáktársainak állandó gúnytárgyává vált, ugyanakkor irigykedtek rá tanulmányi sikerei miatt. Tanárai szerették, ezért lehetőséget kapott arra, hogy jómódú gyenge tanulógyerekeket korrepetáljon. Fennmaradása érdekében azonban takarított, mosott, és minden olyan munkát elvállalt, amelyből saját és szegénységben élő testvéreinek sorsán javítani tudott. A sok munka és nehézség ellenére kitűnően érettségizett, meghálálva a plébános úr és tanárai bizalmát. Honvéd állatorvosi ösztöndíjjal került az egyetemre. Ott is csak tanulni és túlélni akart. A diploma megszerzése után a Szövettanon lett tanársegéd. Zsák Olivérrel ketten vezették a gyakorlatokat. Sályi professzor úr dicséretben részesítette őket, mert a hallgatók végre tudták a szövettant. Sokat dolgozott a hiányos szövettani metszetek kiváló minőségű pótlásán. Különösen az agyvelő és az idegrendszer bemutatásához készített sok metszetet, amelyhez 99,99%-os alkohol kellett. Kovács Jenő professzor úr megdicsérte, mivel sikeresen állította elő ehhez a munkához a magas koncentrációjú alkoholt. A munka közben elhatározta, hogy szövettani könyvet készít az addigi jegyzet helyett. Az általános rész elkészült, amiért Kovács Gyula anatómus professzor úr megdicsérte. A folytatáshoz azonban már nem kapott lehetőséget. A kommunista rendszernek szüksége volt állatorvos bűnbakra. Szabotázs! - született meg ez idő tájt a nem túl eredeti ötlet. Vészesen közeledett a ragadó száj- és körömfájásjárvány, ezért úgy döntöttek, hogy Fehér Miklós tanársegédet vidékre küldik állatorvosnak. A nagyigmándi Állami Gazdaságban már előkészített terep várta. A düledező istállókban pusztított a baromfikolera, a lóinfluenza, a tehenek áztak, fáztak a jeges esőben, és takarmány sem volt elegendő. Itt kellett neki dolgoznia, ólmozatlan istállókban, megfélemlített munkatársakkal. Az ÁVH megkérdezte a megyei „szovjet mezőgazdasági szakértőt", hogy mit tesznek a nagy testvérek, ha kitör a ragadós száj- és körömfájás? A válasz az volt, hogy „agyonlövünk három állatorvost, és a betegség magától megszűnik." A szándékos fertőzések körüli kisstílű cselszövések az '50-es évek megdöbbentően groteszk karikatúrái. Az állatorvos-társadalom megfélemlítéséért nem sajnáltak feláldozni pár tucat tehenet, s persze egy állatorvost sem. Később az ÁVH vádirata szerint Fehér Miklós - mint katonaszökevény - 1944-ben egy vagonban utazott a Hunyadi Páncélgránátosokkal, ezért bizonyíthatóan fasiszta. 1945-ben két pár bakancsot elcserélt két süldőmalacra, ezért feketéző. 1947-ben nem átallotta jegyzőkönyvbe venni, választási biztosként, hogy gyanúsan sok kék cédulás szavazólapot talált, ami miatt népi ellenálló lett. Ez azonban kevés volt a bitóhoz, ezért kellett rábizonyítani a szabotázst is. A származása a jegyzőkönyv szerint már nem agrárproletár, hanem kispolgári. A bírósági tárgyalásra Sztálin halála után került sor, és így az akasztófa helyett mint szabotőr és nép ellensége tizenöt év börtön várta, és hivatásától örökre eltiltották. Tollas Tibor rabtársa így írt emlékeiben erről az időről: „Itt nincs remény, egy csille szén / Is többet ér, mint te vagy én / S Dante mély pokla zúg alul." Fehér Miklós 1956-ban kegyelemmel szabadult, majd 1990-ben rehabilitálták. Származásának, élni akarásának, önmagába vetett erős hitének köszönheti, hogy most 79 éves korában is aktívan alkot és dolgozik. 1999-ben a Püski Kiadó megjelentette az életéről és szenvedéseiről írt könyvét Szabad nép? címmel. (Ez nem a reklám helye.) Érdemes a kollégáknak elolvasni ezt a visszatekintést, hogy tisztában legyenek egykor állatorvosokat is érintő, sötét világával. A könyvével 1200 pályázó közül elnyerte a Magyar Rádió tetszését, és a beküldött kéziratot Csodák és csudák címmel folytatásokban fogják közölni neves színészek tolmácsolásában. Mindemellett Fehér Miklós nagy eszperantista. Ebben az évben jelenik meg a Magyarországi Eszperantista Szövetség egy kötete, melyben az ő versfordításai is szerepelnek, Petőfitől 170 vers és a János vitéz, Aranytól a Toldi és több ballada, Adytól 70 vers és József Attilától 60 vers, valamint egy nemzetközi válogatás 13 nem magyar nyelvből fordított, összesen több mint 100 olyan költeménnyel, amelyek az európai költészet krémjének számítanak. A János vitéz és a Toldi fordításának illusztrálására a MESZ elnö-