Állatorvosi Kamarai Hírek, 2000 (11. évfolyam, 1-5. szám)

2000-10-18 / 4. szám

32 hírek 2000. OKTÓBER 18. /Állatorvosok arcképcsarnoka Rovatvezető: dr. Bartalis Imre nyugalmazott főállatorvos Cselédsorból a bitófa árnyékába Dr. Fehér Miklós nyugalmazott élelmiszer-higiénikus állator­vosról nem mondható el, hogy a sors kegyeltje volt hosszú éle­te folyamán. A cselédsorban született jófejű gyereket a falu plébánosa emelte ki a fűtetlen kis szoba lakói közül. Az édes­apja korán meghalt, és csak az édesanyja leleményességének és munkabírásának köszönhe­tő, hogy testvéreivel együtt életben maradtak. A falu plébánosának könyörgését az égiek meghallgatták, és súlyos betegségéből felgyógyul­va, Istennek hálát adva jó cselekedete jeléül beajánlotta a tehetséges fiút a szolnoki gimnáziumba. A pléhgombos, cajgszövet ruhát koptató kis gimnazista a diáktársainak állandó gúnytárgyává vált, ugyanakkor irigykedtek rá ta­nulmányi sikerei miatt. Tanárai szerették, ezért lehetősé­get kapott arra, hogy jómódú gyenge tanulógyerekeket korrepetáljon. Fennmaradása érdekében azonban takarí­tott, mosott, és minden olyan munkát elvállalt, amelyből saját és szegénységben élő testvéreinek sorsán javítani tudott. A sok munka és nehézség ellenére kitűnően érett­ségizett, meghálálva a plébános úr és tanárai bizalmát. Honvéd állatorvosi ösztöndíjjal került az egyetemre. Ott is csak tanulni és túlélni akart. A diploma megszer­zése után a Szövettanon lett tanársegéd. Zsák Olivérrel ketten vezették a gyakorlatokat. Sályi professzor úr di­cséretben részesítette őket, mert a hallgatók végre tud­ták a szövettant. Sokat dolgozott a hiányos szövettani metszetek kiváló minőségű pótlásán. Különösen az agy­velő és az idegrendszer bemutatásához készített sok metszetet, amelyhez 99,99%-os alkohol kellett. Kovács Jenő professzor úr megdicsérte, mivel sikeresen állította elő ehhez a munkához a magas koncentrációjú alkoholt. A munka közben elhatározta, hogy szövettani könyvet készít az addigi jegyzet helyett. Az általános rész elké­szült, amiért Kovács Gyula anatómus professzor úr megdicsérte. A folytatáshoz azonban már nem kapott lehetőséget. A kommunista rendszernek szüksége volt állatorvos bűnbakra. Szabotázs! - született meg ez idő tájt a nem túl eredeti ötlet. Vészesen közeledett a ragadó száj- és kö­römfájásjárvány, ezért úgy döntöttek, hogy Fehér Miklós tanársegédet vidékre küldik állatorvosnak. A nagyig­­mándi Állami Gazdaságban már előkészített terep várta. A düledező istállókban pusztított a baromfikolera, a ló­influenza, a tehenek áztak, fáztak a jeges esőben, és ta­karmány sem volt elegendő. Itt kellett neki dolgoznia, ól­­mozatlan istállókban, megfélemlített munkatársakkal. Az ÁVH megkérdezte a megyei „szovjet mezőgazdasági szakértőt", hogy mit tesznek a nagy testvérek, ha kitör a ragadós száj- és körömfájás? A válasz az volt, hogy „agyonlövünk három állatorvost, és a betegség magától megszűnik." A szándékos fertőzések körüli kisstílű csel­szövések az '50-es évek megdöbbentően groteszk karika­túrái. Az állatorvos-társadalom megfélemlítéséért nem sajnáltak feláldozni pár tucat tehenet, s persze egy álla­torvost sem. Később az ÁVH vádirata szerint Fehér Miklós - mint katonaszökevény - 1944-ben egy vagonban utazott a Hu­nyadi Páncélgránátosokkal, ezért bizonyíthatóan fasiszta. 1945-ben két pár bakancsot elcserélt két­ süldőmalacra, ezért­­ feketéző. 1947-ben nem átallotta jegyzőkönyvbe venni, választási biztosként, hogy gyanúsan sok kék cé­­dulás szavazólapot talált, ami miatt­­ népi ellenálló lett. Ez azonban kevés volt a bitóhoz, ezért kellett rábizonyí­tani a szabotázst is. A származása a jegyzőkönyv szerint már nem agrárproletár, hanem kispolgári. A bírósági tárgyalásra Sztálin halála után került sor, és így az akasztófa helyett mint szabotőr és nép ellensége ti­zenöt év börtön várta, és hivatásától örökre eltiltották. Tollas Tibor rabtársa így írt emlékeiben erről az időről: „Itt nincs remény, egy csille szén / Is többet ér, mint te vagy én / S Dante mély pokla zúg alul." Fehér Miklós 1956-ban kegyelemmel szabadult, majd 1990-ben rehabilitálták. Származásának, élni akarásának, önmagába vetett erős hitének köszönheti, hogy most 79 éves korában is aktívan alkot és dolgozik. 1999-ben a Püski Kiadó megjelentette az életéről és szenvedéseiről írt könyvét Szabad nép? címmel. (Ez nem a reklám he­lye.) Érdemes a kollégáknak elolvasni ezt a visszatekin­tést, hogy tisztában legyenek egy­kor állatorvosokat is érintő, sötét világával. A könyvével 1200 pályázó közül elnyerte a Magyar Rádió tetszését, és a beküldött kézira­tot Csodák és csudák címmel folytatásokban fogják kö­zölni neves színészek tolmácsolásában. Mindemellett Fe­hér Miklós nagy eszperantista. Ebben az évben jelenik meg a Magyarországi Eszperantista Szövetség egy köte­te, melyben az ő versfordításai is szerepelnek, Petőfitől 170 vers és a János vitéz, Aranytól a Toldi és több balla­da, Adytól 70 vers és József Attilától 60 vers, valamint egy nemzetközi válogatás 13 nem magyar nyelvből for­dított, összesen több mint 100 olyan költeménnyel, ame­lyek az európai költészet krémjének számítanak. A János vitéz és a Toldi fordításának illusztrálására a MESZ elnö-

Next