Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1997. január-június (107. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-02 / 18. szám

1997. május 2., péntek Liberális barátaim Estére meghívásom van egy megbeszélésre, hol a magukat „liberálisnak" nevező, többségükben zsidó származású barátaimmal fogunk a Magyarok Világszö­vetségének jövőjéről elbeszélgetni. Hálás vagyok a há­zigazdának, hogy összehozta a megbeszélést, mert fon­tosnak tartom, hogy az MVSZ kinője a jelenlegi „kon­zervatív és keresztény" kereteit és idővel majd toleráns, demokratikus és az összmagyarságot felölelő szervezetté váljon. Magas mennyezetű, szép dunaparti lakás. Féltucat­­nyian ülik körül a teásasztalt, melynél Mérai Tibor viszi a szót. Mikor belépek, hozzám fordul: „Hallom Te lemondtál az MVSZ amerikai társelnökségéről, mert nem voltak hajlandóak tiltakozni a Szálasi megdi­csőülését hirdető emléktábla ellen." „Igen." - válaszolom, s folytatnám is, de ő közbevág és az érkezésem által megszakított monológját folytatja. Mérai útszéli hangon szidja Csoóri Sándort: „mega­lomániás cigány, a pluralizmus és demokrácia esküdt ellensége, olyan ember akinek az MVSZ-szel együtt el kell tűnnie a magyar közéletből." Én ámultan hallgatok, nézem a jelenlévők arcát, mert nem értem, hogy egy magát liberálisnak nevező ember miként beszélhet így? Mit számít az, hogy kinek kik voltak a szülei (Csoórié tudtommal besenyők.) No és miért éppen a koreai „imperialisták" baktérium­háborújáról tudósító Mérai Tibor hívatott másokat kioktatni a kommunista vagy antidemokratikus gondolkodás hátrányairól? Egy darabig csak döbbent-szomorúan hallgatom az Irodalmi Újság volt szerkesztőjét, az írót, aki 1989-ben oly szépen búcsúztatta Nagy Imrét, aztán mikor látom, hogy senki sem tiltakozik ez ellen a gyűlölettől átitatott uszítás ellen, végül magam mondom el, hogy én ide nem rombolni jöttem! Én semmilyen magyar intézmény tönk­retételében részt nem veszek! Én közéjük azért jöttem, hogy együtt keressük az MVSZ kiszélesítésének az útját, nem azért, hogy felrobbantsuk azt. Én hajlandó lettem volna egy olyan elnökjelöltért dolgozni, mint Kosáry Domokos, vagy Kincses Előd, tehát olyanért akit mindkét tábor elfogad, de rombolni nem vagyok hajlandó. Konzervatív barátaim Másnap reggel, a Kaffka Margit gimnáziumban leregisztrálok, mint az MVSZ magyarországi részlegének a tagja (mivel az amerikai részlegből a Szálasi tábla miatt kiléptem), és kitűzöm a mellemre a névreszóló tagkártyát amit ott adnak. Éppen baktatok felfelé a lépcsőn, mikor szembejön velem Somogyi Balázs és felesége, Csilla. Örömmel köszöntjük egymást, aztán a jó szemű Csilla megkérdezi: „Miért van sárga csík a te kártyádon?" „Nem tudom, talán azt jelenti, hogy én a magyarországi részleg tagja vagyok!" - válaszolom. Pár perc múlva aztán kiderül, hogy mit jelent az én sárga csíkom, ugyanis alig lépek be a tárgyalóterembe, odajön egy hölgy és kiküld, mondván: „Ide egyszerű MVSZ tagok nem jöhetnek be, csak delegátusok!" A folyosón éppen ott beszélget Csoóri Sanyi és Tőkés László. Mondom Sanyinak, hogy mi történt. „Igen Bélám" - válaszolja - „ezek azt a hülye szabályt hozták, hogy az egyszerű MVSZ tagok nem vehetnek részt a mostani gyűlésen!" „Hogyan lehetnek egy szervezetnek titkai a saját tagjaik előtt? No meg, ha nem vehetek részt, akkor miért hívtatok meg?" - kérdezem. „Bélám, nekem ebbe nincs beleszólásom!" - tárja szét karjait Sanyi. A kínos csendet Tőkés László töri meg azzal, hogy megkér egy távirat megfogalmazására. A táviratot az MVSZ kongresszus küldené Clinton és Dole elnökjelölt­nek, és abban arra kérné őket, hogy támogassák a kollektív emberi jogok alapelvét. Én persze megígérem, hogy másnap behozom a szöveget, aztán ahogy somfordálok kifelé az épületből, Tollas Tibor sorait mormolom magam elé: „Partunkat mossa mindkét tenger, Magyarnak úgy marad az ember, Ha nem tartozik sehova!" Folytatás a következő számban Az 1992 előtti táj (felső kép), ugyanez a táj ma (alsó kép) AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA/SZABADSÁG MAGYAR TV - HUNGARY '97 Az International Channel az east-coaston minden hétfőn déli 12:00 látható. Az ország különböző részein a mellékelt kábelcsatornákon látható. További felvilágosításért hívja: 1-800-818-3026 HUNGARIAN CINEMA SHOWCASE Vasárnap 9:00 pm (P. Time) az INTERNATIONAL CHANNEL-en egy 2 órás magyar játékfilm lesz bemutatva, angol felirattal: Vígjáték, Operett, Dráma, stb. További felvilágosításért, hívja a saját kábelcsatornáját, hogy hogyan tudja az INTERNATIONAL CHANNEL- t nézni. Vagy hívja: 1-800-818-3026 Város Állam Csatorna Los Angeles CA 72 San Diego CA 39 Boston MA 31A Baltimore MD 62 New Brunswick NJ 47 Brooklyn/Queens NY 65 Manhattan NY VAR. Philadelphia PA 67 Dallas TX 52 Seattle WA 33 Kábelcsatorna cég Century Southwest Cox Cable Cablevision TC1 Comcast Cable Time Warner Liberty Cable Comcast Op-Tel TCI 15. OLDAL RENTOUL FERENC: Újítások? Az angolok időről-időre bevezetnek bizonyos újí­tásokat, melyekről a maguk elszigetelt világnézetében szentül meg vannak győződve, hogy a zseniális ötlet az ő fejükben vetődött fel - noha az igazság az, hogy más országokban az elgondolás már évtizedekkel korábban meghonosodott, így például a második világháború idején, mikor más közhivatalokkal együtt az adóhivatalok beosztottjai is bevonultak katonának, tengerésznek, vagy repülőnek és így a személyzet erősen megritkult, az angol pénzügyminisztérium egyik államtitkárának az a korszakalkotó ötlete támadt, hogy a kereseti adót a munkaadónak kellene levonni közvetlenül az alkalma­zottak fizetéséből, persze csak a háború idejére, aztán majd visszaállítják a régi rendszert. De nem állították vissza, mert az egymást követő kormányoknak nagyon is jól jött, hogy így kisebb tisztviselői kart kell alkal­­mazniok és ezzel jelentős összegeket takaríthatnak meg , arról nem is beszélve, hogy így a munkaadó a törvény értelmében készfizetői kezességet volt kénytelen vállalni a munkavállaló kereseti adójáért - úgyhogy ha bármi okból nem vonta le, ő tartozik megfizetni a kincstárnak az így támadt kiesést. Emlékszem rá, hogy ezt a hatóságok olyan büszkén hirdették meg annak idején, mintha ők találták volna fel a puskaport, vagy a gyalogutat... Ugyan­csak az angol munkáspárti kormány találta fel az államvasutakat - addig ugyanis Angliában magánkézen voltak a vasúttársaságok. Mindez azért jutott most eszembe, mert az angolok most feltalálták, milyen üdvös dolog volna tantervet bevezetni az iskolákban és milyen óriási vívmány volna, ha csökkenteni lehetne a gomba­­módra elharapódzott iskolakerülést. Ennek a megérté­séhez tudni kell, hogy Angliában nincs kötelező vizsga, az a fogalom, hogy „felsőbb osztályba léphet" teljesen ismeretlen és ha egy iskolaköteles suhanc tekereg az utcán, senkinek nincs joga kérdőre vonni, hogy mi a neve és mért lóg az iskolából. Most tehát be akarják vezetni, hogy az iskolákban a gyerekek tanuljanak is valamit, például helyesírást, nyelvtant, olvasást és szám­tant és hogy a tehetségesebbek kompjuter és számológép nélkül is fejből ki tudják legalább számítani, hogy kétszer kettő négy. Sajnos ma már nem titok, hogy a legtöbb gyerek hajmeresztően tudatlan, mikor a tankö­telezettség beteltével, 16 éves korában kikerül az isko­lából. Ez tehát egetverő, szenzációs reform. Aztán ugyancsak rájöttek a zseniális angolok, hogy jó volna valamiféle törvényt hozni a magánlakások vagy birtokok védelmére. Mert bármilyen furcsán hangzik is, az angol törvény még kihágás formájában sem ismeri a magánlaksértés intézményét. Néhai anyósom, rendkívül finom angol lady, szenvedélyesen érdeklődött szép vidéki házak iránt - és így habozás nélkül besétált szépen gondozott kertekbe - éppencsak gyönyörködni, vagy kertészeti tippeket tanulmányozni. És mikor én szinte a hajamat tépve rimánkodtam neki, hogy nem lehet csak úgy besétálni mások házába-kertjébe, mindig azt felelte, hogy ezzel nem okoz senkinek semmiféle kárt­­ és kimondhatatlan meglepetésemre, a ház és a kert Folytatás a következő oldalon

Next