Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2010. január-június (120. évfolyam, 1-30. szám)

2010-05-07 / 23. szám

14 I NÉPSZAVA SZABADSÁG Lőwy Dániel Opera librettója lehetne vagy akár „volt egyszer, hol nem volt”-tal is kezdődhet­ne e történet, amelyben a bécsi főherceg beleszeret a kies helyen levő kastélyban nevelkedő szépséges grófkissasszonyba; a zord apa azonban elutasítja a kérőt, ezért a szerelmes fiataloknak hét évig kell vá­rakozniuk egymásra. Szirupos történet - mondhatnék, csakhogy komoly folyo­mánya van, hiszen általa szüremkedett be a magyar eredet az angol uralkodóházba. Károly walesi herceg, 2010 tavaszán a bu­dapesti látogatásakor kijelentette, hogy különleges kapcsolat fűzi Magyarország­hoz, mivel ük-ük-ük nagyanyja révén egy­­harminceketted részben büszkén magyar­nak vallhatja magát.­ A romantikus történet kezdete, a Ma­rosvásárhelytől mintegy harminchét kilo­méterre, a Keleti Kárpátok tövében a Kis Küküllő partján fekvő Erdőszentgyörgyhöz kötődik, ami a mai napig apró település; a fekvése festői, az időjárása zord. A városi rangot nyert helység központjában találha­tó a késő barokk stílusú, szakértők által jel­legtelennek tartott kastély. Vele szemközt középkori csúcsíves református templom, a templomhajó középső részén, az akan­­tusz levelekkel díszített faragott kő­ szószék mögötti falra fekete márványból készült emléktáblát helyeztek az alábbi angol és magyar nyelvű szöveggel:2 In memory of / CLAUDINE countess RHÉDEY/ countess HOHENSTEIN/ wife of H.R.H. ALEXANDER Duke of Württemberg / died 1841. /Erected by her granddaughter / Victoria Mary Princess of Wales RHÉDEY CLAUDINA grófnő / Hohenstein grófnő, / SÁNDOR würtembergi herceg / ő királyi fensége hitvesének em­lékére, / meghalt 1841. évben. / Emel­tette unokája VIKTÓRIA MÁRIA / walesi hercegnő. Miután jócskán elébe vág­tunk a történetnek, hadd rendezzük az eseményeket időrendi sorrendbe. Elmon­dásomat a helybéli szóha­gyományra alapozom, amit később egybevetek a törté­neti adatokkal. Ez a közelítés egyféle betekintést nyújt a le­gendák keletkezésének folya­matába, és azt is szemlélteti, hogy a nemzedékről nemze­dékre tovább adott történetek­nek van némi valóság alapja. A Rhédey család annyira gazdag volt, hogy valahányszor Erdőszentgyörgyről Bécsbe utaztak, útközben a saját lovaikat váltot­ták, és minden éjszakai pihenőkor a saját házaikban­ udvarházaikban szálltak meg. Württemberg Sándor főherceg bécsi bálon látta meg Klaudiát, és lángoló szerelemre lobbant iránta. „Betáblázta” az összes táncát, három héttel később pedig, a kor elvárása szerint, Erdőszentgyörgyre ment, és meg­kérte a kezét. Csakhogy az apa kijelentette: rangon alulinak tekinti e frigyet, mivel Sán­dor főherceg ugyan, de a Rhédey családból erdélyi fejedelem is kikerült.­ Rhédey László csökönyösen ellenszegült a házasságnak, és egyesek még azt is tudni vélik, hogy a fia­talok ausztriai tájakon titokban találkozgat­­tak.­ Szülői beleegyezés híján nem kelhettek egybe, de nem adták fel a szerelmüket,­ hanem (mint a mesében) hét évig vártak egymásra, ameddig az apa elhunyt, majd a gyász­évet is kivárták, és csak azután háza­sodtak össze. Mivel a mindent elsöprő szere­lem nem lehet hosszú távon boldog, három gyermekük megszületése után Klaudia lova megbokrosodott, levetette magáról a gyö­nyörű asszonyt, aki estében szörnyethalt. A vigasztalan herceg lovas fogaton­, érc­koporsóban vitte haza Erdőszentgyörgyre az asszonyának földi maradványait. Sándor maga hajtotta a fogatot, és egész úton sen­kinek nem adta át a gyeplőt, mivel ígéretet tett Klaudiának, hogy maga viszi haza a szü­lőfalujába. Sándor a fogat mellett gyalogo­san haladt Bécstől a Keleti Kárpátok tövéig. Klaudia szívét bebalzsamoztatta, és azt egy életen át arany szelencében magával hord­ta. A két lányuk és egyetlen fiuk a nyarat Erdőszentgyörgyön töltötték, ahol bizonyá­ra magyarul is megtanultak. A valóság A Rhédey család Erdély történetében há­rom évszázadon át jelentős szerepet játszott; a címeres nemeslevelüket Mátyás királytól kapták 1466- ban; a család erdélyi ága pedig I* * 1744-ben nyert grófi rangot.­ A Rhédeyek vagyona viszont legfennebb a helyi viszonylat­ban lehetett jelentős. Imreh István gazdaságtörténésztől tudjuk, hogy Erdélyben a föld szűkén terem; egyet­len elvetett mag mindössze hármat eredményez. Ebből egyet újra elvetettek, egyet elfogyasztottak, és mindösz­­sze egy maradt eladásra; csak az utóbbiból épülhettek kasté-Württembergi Sándor osztrák kirá­lyi herceg lyek, udvarházak, házak, templomok. Ezért Erdélyben minden épület mérete viszony­lag szerény. Erdőszentgyörgyön és a kör­nyékén a Rhédeyek birtoka főként erdőkből és kaszálókból állt.­ Klaudia és Sándor legendáját a tények­kel egybevetve, Gaal György elmondása nyomán, Württembergi Sándor királyi her­ceg, II. Frigyes király unokaöccse, valóban Bécsben tartott udvari bálon ismerte meg Klaudiát.­ Rhédey László fenntartásai a ké­rővel szemben onnan adódhattak, hogy a württembergi királyság törvényei nem en­gedélyezték a hercegek rangon aluli házas­ságát. Klaudia apja ezen felháborodott, és maga is ellenezte az egybekelést. Úgy vélte, a családjuk őse, Aba Sámuel király aligha tekinthető „rangon aluli”-nak egy osztrák herceghez képest.­ A fiataloknak azonban nem kellett évekig várniuk egymásra. Sán­dor még Rhédey László életében oltár elé vezette Klaudiát; az esküvőt Bécsben tartot­ták, 1835. június 16-án.10 Az apát öt hónap­pal később érte a halál; a kolozsvári házában kapott „ín­elgyengülést” akkor, amikor a sze­retett lányát készült Bécsben meglátogatni, és a Kincses Városban rövid pihenőt tartott a Főtér délnyugati szegletén levő házában.11 Gróf Rhédey László „véletlen haláláról” a kolozsvári levéltárban felkutatott gyászje­lentése tesz tanúbizonyságot: „Szívszakadva siete az idvezűlt Gróf, kedves Hitvessével, Városunkon által, egygyetlen egy kedves Leányának Gróf RHÉDEY CLAUDIÁNAK Würtembergi Királlyi Fő Herczeg SÁN­DOR’ [... ] ő Fennsége’ szeretett Hitvessének ölelésére Stájer Országba”.12 Rhédey Klaudia történetét a legtö­mörebben Mikó Imre író foglalta össze: „Claudia a württembergi herceg felesége lett. Fiuk elnyerte a Teck hercege címet, ennek lányát, Maryt pedig György angol trónörökös vette feleségül. Rhédei Claudia (sic!) nem érhette meg, hogy unokája angol királynő legyen, mert 1841-ben egy katonai parádé alkalmával a lovak patája alá került, és meghalt.”13 Klaudia tragikus halálának ugyanezt a változatát írta meg a Tolnai Vi­láglapja az első világháború vége felé közölt egyik cikkében: „Házasságuk 6-ik évében, 1841-ben történt, hogy egy hadgyakorlat alkalmával maga Claudina hercegnő is lóra ült. A ló megbokrosodott, levetette lovasát s a gyönyörű hölgy szörnyethalt.” Másfe­lől, valószínűbbnek látszik, hogy Klaudia, aki a negyedik gyermekével volt várandós, a Grazban hadgyakorlatozó férjét készült meglátogatni. Útközben azonban elvetélt, és orvosi ellátás híján, nyolc nap után belehalt a vérveszteségbe.14 Az utóbbi változatot tá­masztja alá a Klaudiát szállító fogatot hajtó Sándornak tulajdonított mondás, hogy: „Ő engem kért, hogy vigyem haza”. A családtörténetet kissé pontosítva, Klaudia és Sándor egyetlen fiúgyermeke Württemberg Ferenc (1837-1900) huszon­kilenc éves korában, 1866-ban feleségül vette Mary Adelaide Cambridge-i herceg­nőt, III. György angol király egyik unokáját. Kettőjük 1867-ben született lánya, Viktória, V. György angol király felesége lett. Az ő fiuk, VI. György (1895-1952) II. Erzsébet angol királynő édesapja. Ez hát az eredete az angol trón örököseiben csörgedező magyar vérnek.15 A szépséges Rhédey Klaudia romantikus története Az angol királyi ház erdélyi magyar gyökerei A kiszínezett történet Gróf Rhédey Klaudia, Erdély szépe CLAUDINE touNftv. RHÉDEY kultúra Az angol királyi ház erdélyi kapcsolatai A magyar ágat az angol királyi ház számon tartja. Két erdélyi Fráter fiát, a Rhédey család rokonait, 1910-ben meghívták Londonba, V. György koronázási ünnepségére. Klaudia unokája, Mary anyakirálynő adományt tett, hogy az erdőszentgyörgyi református temp­lom belterében elhelyezzék a bevezető rész­ben idézett angol és magyar nyelvű emlék­táblát. Az emléktábla állítás kezdeményezője Vámbéry Ármin, a neves orientalista volt.16 1935-ben támogatták a templom helyreállí­tását. Károly walesi herceg­­ személyes ér­veket felsorakoztatva, és Erdőszentgyörgyöt megnevezve­­ elítélte a Ceaușescu rezsim faluromboló politikáját.1. Károly herceg az 1990-es évek végén látogatott először Er­délybe, 2006-ban incognito látogatást tett a székelyföldi Miklósváron, két évvel később pedig már hivatalosan is visszatért oda. Az MTI szerint Károly trónörökös 2006-ban kijelentette, arra a következtetésre jutott, hogy Erdély a vérében van.18 • 7 *** Károly hercegnek magyar ősei vannak Lásd: Amerikai Magyar Népszava Szabadság, 2010. április 2. 1. old. * 2: Gaal György Ház a Főtér sarkán. A kolozsvári Rhédey-palota. I Kolozsvár: Polis Könyvkiadó, 2004.­ 152. old. • 3: Ill. Rhédey Ferenc 1­611-1667) csupán két hónapig mondhatta magát Erdély fejedelmének (1657. novemberétől - 1658. január 9-ig), másfelől, Klaudia apai ágú dédnagyapja, Kemény János, szintén erdélyi fejedelem volt; ő 1661. január 1. - 1662. január 22. között, több mint egy évig uralkodott. 1 4. Peter Leb Printesa de la Sangeorgia - Regina Angiiei are stramosi ardeleni [Al. erdőszentgyörgyi királykisasszony - az angol királynőnek erdélyi ősei vannak). Lásd: Acasa (Otthon), 2001, 479. szám. • 5. Nevezik még a párt „er­délyi Rómeó és Júliának". Lásd: Peter Leb, Uo. És Klaudia alakja regényt is ihletett Dánielné Lengyel Laura Rhédey Claudina. Regény (Budapest: Singer és Wolfner, 1939). • 6. Kozsdi Tamás Rhédey Claudia grófnő emlékezete. Az angol és a magyar rokoni kapcsolatok hátteréről. 2009. tavasz. Lásd:­­http://www.kozsditamas­terhirado.eoldal.hu/cikkek/tortenelem/rhédey-claudia-grofno-emlékezetek (2010. április 8.) • 7: Csősz Irma Rhédeyek és Fráterek. (Kolozsvár: Tinivár Kiadó, 2000.) 41. old. • 8: Gaal György, i.m. 47-50. old. • 9: Kozsdi Tamás, Uo. • 10: Más források szerint az esküvőt másfél hónappal korábban, 1835 május 2-án tartották. Lásd: Claudina, countess Rhédey von Kis Rhéde.­­http://www.geneal.net­ (2010. április 10.) és Kozsdi Tamás, Uo. • 11: Gaal György, Uo. • 12: Gaal György, i.m. 151. old. A szöveget az eredeti helyesírással közlöm. • 13: Mikó Imre A csendes Petőfi utca. (Kolozsvár-Napoca: Dacia Könyvkiadó, 1978)82. old. • 14: Kozsdi Tamás, Uo. • 15: Kozsdi Tamás, Uo. • 16: Hungary 1906. február 15.3-4. old. Idézi: Jeszenszky Géza A „Hungary”, az első angol nyelvű magyar újság. Lásd: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1976-1977 (Budapest, 1979), 475-497. old. • 17: A speech by HRH The Prince of Wales at the opening of the Build A Better Britain Exhibition (A walesi herceg beszéde az Építs egy jobb Britanniát kiállítás megnyitóján). The Business Design Centre. Islington, London, 1989. április 27. • 18: Kozsdi Tamás, Uo.

Next