Amerikai Magyar Népszava, 1936. március (37. évfolyam, 62-91. szám)

1936-03-02 / 62. szám

A magyarság francia barátai régen és most Folytatás a 4-ik oldalról ban, Victor Hugo volt az elnöke, aki, midőn a második császárság alatt száműzetésben angol földön élt, több magyar emigránssal került bizalmas ismeretségbe és aki azóta magyarbarátságának számos tanujelét adta. A magya­rok, mikor Párizsba megérkez­tek, legelőször is Hugónál tisz­telegtek, aki könnyenig meghat­va köszönte meg a “magyar test­vérek” üdvözlését, majd külön­böző fogadásokon és ünnepélye­ken vettek részt. A magyar írók és művészek látogatását francia barátaink 1885-ben a budapesti országos kiállítás alkalmával viszonozták. E kirándulás vezetője Ferdinand Lesseps volt, a sziezi csatorna tervezője, Magyarország régi barátja, akit Türr Istvánhoz és a magyar emigráció számos tag­jához benső baráti viszony fű­zött, részt vettek benne kiváló francia zenészek, mint Delibes, és Massenet, festőművészek, köl­tők, írók, tudósok, hírlapírók, könyvkiadók. Budapesten kívül az Alföldet és a Tátrát is meg­tekintették, mindenütt szíves fogadtatásban volt részük, sőt, magyar szokás szerint, minde­nütt agyonünnepelték, bankett­ről bankettre hurcolták őket, nem engedtek nekik időt arra, hogy körülnézhessék, megismer­hessék a magyar kultúrát, önál­ló fogalmat alkothassanak a ma­gyar­ népről s hogy hazatérve komolyabb formában beszámol­hassanak látogatásukról olva­sóiknak és ismerőseiknek. E francia küldöttségnek egyik legtekintélyesebb tagja volt a nálunk is költészete révén elég­gé ismert költő, Francois Coppée. Már magyarországi útja előtt találkozott Copée néhány ma­gyarral, akik felhívták figyel­mét Magyarországra és különö­sen Petőfi­ költészetére, jóval magyarországi útja előtt írt már egy magyar tárgyú elbeszélő köl­teményt, amely egy alföldi gaz­dag földesúr mulatásával kap­csolatban a magyar jellem né­hány vonását: a büszkeséget, a hatalomban való gyönyörködést, a megalázkodni nem tudást mu­tatja be. Szívesen jött tehát Bu­dapestre, minek bizonysága az a levél, melyben megköszönte a magyar írók és Művészek Tár­saságának meghívását s amely­ben ezt olvassuk: “Igen, elmegyek Önökhöz megszorítani rokonszenvesen felém nyújtott kezüket s úti­­ruhám zsebében elviszem leg­kedvesebb könyvemet az Önök drága Petőfijének műveit, ki elég nagy költő ahhoz, hogy még a fordítások szemüvegén át is szerettessék és csodál­­tassék.” A magyarok iránti rokonszen­­vét megnövelte magyarországi időzése, amelynek legkiemelke­dőbb mozzanata az volt, midőn a francia küldöttség nevében a budapesti Petőfi-szobrot megko­szorúzta és elszavalta Petőfihez intézett versét, melyet budapesti tartózkodása alatt írt. A “Jó palócok” Párizsban Néhány év múlva magyaror­szági kirándulása után egy elő­kelő francia folyóiratban kilenc Petőfi-költm­ény verses fordítá­sát közölte, melyek azután egyik költeménykötetében is megje­lentek. ő írta az előszót Mikszáth Kálmán Jó palócok című művé­nek francia fordításához. Ebben az előszóban lelkes hangon em­lékezik meg magyarországi út­járól; csak azt sajnálja, hogy csupán az ünnepi díszbe öltö­zött és nem az igazi, hétköznapi Magyarországot látta, el van azonban határozva, hogy még egyszer eljön hozzánk, megláto­gatni magyar barátait és az Al­földet. Meleg barátság fűzte egy nagytehetségű korán elhunyt magyar íróhoz, Justh Zsigmond­­hoz, akinek halálakor kegyele­­tes megemlékezést irt róla s aki­ben azt szerette, hogy általános és kozmopolita műveltsége mel­lett testestül-lelkestül magyar volt s az is akart lenni. Ugyan­csak Coppée irta az előszót egy másik magyarbarát francia író­nak, Melichor de Polignacnak művéhez, amely magyar költők válogatott műveinek Justh biz­tatására készült francia fordítá­­­­sát tartalmazta.­­ Rokonszenves és széleskörű­­ visszhangot keltett Franciaor­­­­szágban 1908-ban a pécsi fran­cia emlék felállítása és annak felavató ünnepélye. Ezt az emlé­ket, mely a város felett a Me­csek déli lejtőjén emelkedik, a Pécsett elhalt francia katonák emlékezetére állította Zsolnay Miklós, a pécsi világhírű porcel­lán- és majolikagyár tulajdono­sa. 1809-ben és 1810-ben ugyan­is a napóleoni háborúk alatt Ba­ranya megyébe is kerültek be­teg és sebesült francia katonák, kik közül mintegy 130-an Pé­csett haltak meg és a Mecsek­­hegységben lettek eltemetve. A felavató ünenpélyen a francia kormány több megbízottjával képviseltette magát. Részt vet­­tek rajta a Magyarországon élő franciák és több francia újság­író is, akik Párizsból külön ez alkalomra utaztak Magyaror­szágra. Az ünnepségre a magyar kor­mány és a parlament is kikül­dötte a maga képviselőit, úgy, hogy annak hivatalos és orszá­gos jellege nyilvánvaló volt. A felavatáson és az utána követő banketten magyar és francia szónokok lelkes beszédekben hangoztatták a magyar-francia barátságot és a pécsi esemé­nyekről a francia újságok és képeslapok is részletesen beszá­moltak, melegen méltatva a ma­gyar nemzet lovagiasságát,­­ amely a vitézséget még ellensé­geiben is meg tudja becsülni. A BRIDGEPORTI SZÖVETSÉG ROEBINGI ÚJ OSZTÁLYÁNAK ÜNNEPÉLYE Roebling, N. J.-ben az Amerikai Ma­gyar Segélyző Szövetség egy igen né­pes új osztályt létesített, amely meg­alakulását egy magyaros hangulatú, gyönyörű ünnepéllyel tette emlékeze­tessé. Esti 8 órára volt hirdetve az ünnep­ség kezdete, de már jóval 8 óra előtt az összes ülőhelyek el voltak foglalva, azonban a közönség csak egyre özön­lött és zsúfolásig, megtöltötte a Magyar Ház nagytermét. A “Bridgeporti Szövetség” roeblin­­gi osztályának műkedvelő gárdája a “Hajléktalan” című népszínművet adta elő óriási siker mellett és a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a kitűnő műkedvelők kifogástalan já­tékát. A darab szereplői a következők vol­tak: Csentei Gyula, Kocsis Lajosné, Rotter András, Kun Andrásné,, Hottin­­ger Rózsika, Csentei Géza, Csentei Mi­hály, Kollár János, Csik Rózsika, Halász József, Csik Margitka, ifjú Talpas Mi­hály, Vajda Ilonka és Csik József. Egy­től egyig mindegyik megállotta maga helyét és olyan szép összjátékot pro­dukáltak, ami mindenkit meglepett, ki­véve a derék Tamás Istvánt, a darab ügyes rendezőjét, akinek igen nagy ér­deme van abban, hogy a darabot oly szépen és gördülékenyen adták elő. Az új osztály tagjai nagy lelkesedés­sel készítették elő ezt a szép ünne­pélyt, amely várakozáson felüli erköl­csi és anyagi sikert hozott a rieblingi, 422 számú új osztálynak. Kisded Er­zsébet, Szatmáry Ilonka, Varga István, Gáli József, Bartus Andrásné, Gáli Jó­­zsefné, Varga Istvánná, Bojtos István­ná, Vajda István, Csentei Lajos és Csik Ferenc nevét kell külön megemlíte­nünk, akik az ünnepély előkészítése körül és magán az ünnepélyen is a leg­többet fáradoztak. A színelőadást megelőzően folyt le az ünnepély azon része, amely első­sor­ban az új osztály nagy számban jelen­lévő tagjait érdekelte. Először a roeb­­lingi osztály ifjúsági alosztályának tag­jait mutatták be a közönségnek, akik mind ajándékban részesültek. Utánna Damjanovich Mihály igazgatósági tag, aki Philadelphiából jött át az ünnepély­re, nagy beszédben üdvözölte az új osztály tagjait és részletes számadatok­kal mutatott rá azokra a rendkívüli előnyökre, amelyekben a “Bridgeporti Szövetség” tagjai részesülnek. Érdeke­sen mutatott rá arra is, hogy mi az oka annak, hogy a szövetség taglétszáma olyan nagymértékű növekedést mutat, aminek szép példája a roeblingi új osztály. Az ünnepség komoly részének le­zajlása után és, amikor a “Hajlékta­lan”­ című népszínmű szereplői már be­lefáradtak a hajlongásba, amellyel a közönség zugó tapsait megköszönték, kezdetét vette a táncvigalom, amelynél szilajabb, magyarosabb mulatságot ke­veset láttunk. Bojtos Dezső és zeneka­rinak kitűnő muzsikájára táncoltak a párok és oly nagyszerű hangulat kelet­kezett, hogy senki sem akart a haza­menésre gondolni. Jön a tavasz! Jön a kikelet A KÁLLAY TESTVÉREK-FÉLE gyönyörű képes és szakszerű felvilágosítással szolgáló 1936. évre szóló ÁRJEGYZÉKÜNK SZÉTKÜL­DÉSÉT MEGKEZDTÜK. Ingyen küldünk bárkinek egy példányt Ebben a gazdagon díszített ÁRJEGYZÉKBEn megtalálja az olvasó a GAZDASÁGI, KONY­HAKERTI és VIRÁGMAGVAK, VIRÁGOK, DÍSZBOKROK, RÓZSABOKROK, DÍSZFÁK, GYÜMÖLCSFÁK leírását, sok esetben KÉPET is, amelyek kaphatók kereskedelmi kertésze­tünkben. THE KALLAY BROS. CO. DEPT. A. PAINESVILLE, OHIO AMERIKAT MAGYAR NÉPSZAVA HIVATALOS ÉRTESÍTÉS A Clevelandi Szent István Király Római Katholikus Ifjúsági Férfi és Női Betegsegélyző Egylet fiókpénztárnokaihoz és az összes tagokhoz! Mint a Szent István Király Róm. Kath. Ifjúsági Férfi és Női Beteg­­segélyző Egylet tagsága már bizonyára tudja, Robert L. Bowen, Super­intendent of Insurance of the State of Ohio az alulírottat “deputy super­intendent of insurance”-nek (helyettes biztosítási felügyelőnek) nevezte ki, azzal a megbízatással, hogy a Szent István R. K. Ifjúsági Férfi és Női Bs. Egylet ügyeit a tagság teljes megelégedésére rendezzem. Ezirányú működésemet már megkezdtem. A fiókok tisztviselőinek és az össztagság­­nak a tájékoztatása végett szükségesnek tartom figyelmüket felhívni a következőkre: 1. Az összes fiókok továbbra is úgy fognak működni, mint eddig, azzal a különbséggel, hogy a tagok által befizetett pénzt ezután nem a főpénztárnokhoz, hanem az alulírotthoz utalják át. 2. A főtisztviselők hatáskörét és feladatát ezentúl az alul­írott látja el. A főtisztviselők továbbra is úgy működnek, mint a­z anyaosztály tisztviselői, azonban főtisztviselői funk­cióik megszűnnek. 3. A betegsegélyek és a haláleseti illetékekeket ezután az alulírott fizeti ki. Azok, akiknek betegsegély vagy halál­eseti illeték jár, pénzüket pár napon belül átvehetik. Naivon szeretném, ha a Szent István­­R. Kath. Ifjúsági Férfi és Női Betegsege­gyző Egylet tisztviselői és tagjai nem értenek félre küldetésemet. Az állam nem azzal bízott meg, hogy az egyeletet likvidáljam, hanem, hogy ügyeit az össztagság megelégedésére rendezzem és talp­raállítását siettessem. Minden törekvésem oda, fog irányulni, hogy a tagoknak az érdekeit megvédjem, úgy az eddig befizetett összegek, mint a kötvények érvényesítése tekintetében. LASKÓ J. JÁNOS Deputy Superintendent of Insurance (helyettes biztosítási felügyelő) 1162 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, O. Csupán egy bécsi újság, a Neue Freue Presse zavarta meg a francia-magyar barátkozás har­móniáját, amennyiben heves tá­madást intézett a szobor­bizott­ság tagjai ellen. Azzal vádolta őket, hogy tapintatlanul jártak el, midőn az osztrák-magyar monarchia elleni háborúban el­esett, tehát ellenséges francia katonák emlékét ünnepelték. Az ügyből majdnem diplomáciai bo­nyodalom lett, míg azután a francia külügyminisztérium egy félhivatalos nyilatkozattal el nem intézte, melyben a magya­roknak, franciánknak és osztrá­koknak egyaránt igazságot szol­gáltatott. HAJÓZÁSI HÍR­EKC ÉRKEZŐ HAJÓK: Hétfő, március 2. — Bremen, North Ger­man Lloyd. Ketld, március 3. — Berengaria, Cunard- White Star Line. / Csütörtök, március 5. — Washington, — United Stutes Lines. Péntek, március 6. — Deutschland, Ham­­burg-American Line. INDULÓ HAJÓK: Szerda, március 4.—Berengaria, Cunard- White Star Line; Bremen, North Ger­man Lloyd; Pres. Harding, United States Lines. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET - MOZI A ‘Budai cukrászda’ Linden, N. J.-ben A Danubia Pictures magyar film­vállalat presentálásában Lindenben, St. George színház március 3-án, ked­den mutatja be a legújabb magyar beszélő filmet, a Budai cukrászdát, s az előzetes érdeklődésből ítélve, har­sogó tapsok muzsikája mellett kerül majd színre ezen csodálatosan szép filmremek. Csupa verőfény, csupa poézis a da­rab, úgy hat a magyar telkekre, mint­ha májusi sugárzásban, a boldog ál­modozás önfeledt perceiben valahon­nan messziről hazai virágos kertek jó szagát hozná felénk a szél, öröm­mel merülünk bele a Budai cukrászda szépségeibe, jól esik odatárni a szí­vünket a muskátlis hangulatnak, ma­gával ragad a mese játékos, kedvű, enyelgő romantikája. S meghatottan, hol nevetve, hol szorongó érdeklődés­sel követjük nyomon egy szépséges budai liliomszál s egy szegény ifjú doktor viaskodását a boldogságért, a forró szivü vergődésüket az egymás csókjáért. A darab szerint a budai cukrász-kisasszonynak varázsosan szépnek kell lennie, a Szerepet tehát Perces Zitára, a legszebb magyar szí­nésznőre bízták. S ugyanígy az érde­kes, hatásos szerepek mindegyikére a legmegfelelőbb magyar művészeket szerződtették, így történt azután, hogy olyan híres három nagy magyar művész került össze a darabban, mint Somlay Arthur, Kabos Gyula és Gő­zön Gyula, a magyar színjátszás nagymesterei. A szegény ifjú doktor szerepében Perényi László hódítja meg nemcsak a budai kislányt, de a közönséget is. A darabot Zágon Ist­ván, a nagyszerű magyar elbeszélő­ire írta, a rendezéssel meg Gaal Béla remekelt. A Budai cukrászdát, amelynek elő­adási jogát a Danubia Pictures biz­tosította az amerikai magyarság szá­mára, Lindenben, a St. George szin­ház folytatólagos előadásban hozza színre s a nagy érdeklődésre való te­kintettel ajánlatos, hogy mindenki minél előbb igyekezzék megnézni. A FILMSZEZON SZENZÁCIÓJA! | LEHÁR FERENC | FRASQUITA, ( Cigányszerelem)­ című remek bécsi német operettje,­­ a világhírű zeneszerző személyes­ felléptével * Jarhila Novotna H. H. Bollman a főszerepekben , a Bécsi Filharmonikus Zenekar közreműködésével ! péntektől! február 28-tól naponta folytatólagos előadások­­ — 86th STREET —­­ CASINO THEATRE! (210 E. 86th St. 2-3 Ave. között)­­ Otthonának legkellemesebb, legér­tékesebb kényelme, ha bevezeti házához az Amerikai Magyar Nép­szavát. Jókedvet, napsugarat, sze­­retetet visz hajlékába s alig érzi a kis előfizetési díj terhét. SPORT MAHONEY SHIKAT VILÁGBAJNOKI MECCS VAN MA A MADISON SQUARE GARDENBEN Vary Sándor Scotty McDougall ellen szerepel az est programján Ma este a new yorki Madison Sq. Gardenben, a világ­ első arénájában újra versengésre gyűlnek össze min­den ország legjobb birkózói. A dön­tésig menő küzdelemben Németor­szág büszkesége, Dick Shikat volt vi­lágbajnok áll ki Danne O’Mahoney ír birkózó ellen, aki a világbajnok­ság jelenlegi tulajdonosa. Mahoney pénteken este Bostonban kétórás küz­delemben védte meg világbajnokságát Yvon Robert canadai francia ellen és Shikat reméli, hogy ez a nagy erőki­fejtés alaposan letörte az ír fiút. Shikat most hat éve, hogy megsze­rezte a világbajnokságot és azt állít­ja, hogy jelenleg jobb formában van, mint akkor volt A világbajnoki összecsapás másik nagy nemzetközi versengése Váry Sándor a jeles magyar birkózó mécs­ VÁRY SÁNDOR Egyleti • élet• Magyar-est a Szt. István r.­k. hitközség javára, a Pro Hun­gária rendezésében A Pro Hungária Nők Világszövet­sége new yorki osztálya a Szt. István róm. kath. hitközség javára rende­zendő nagyszabású kulturestélyét március 8-án este fél 9 órai kezdettel fogja megtartani a 414 East 82-ik utcai Fehér Teremben. Különösen nagy az érdeklődés a csodaszép műsor be­vezető számai után következő életkép­sorozat iránt, amely a magyar tör­ténelem kimagasló, dicső nőalakjait fogja bemutatni. Az 50 centes belépő­jegyek már­is erősen fogynak és csak korlátolt számban kaphatók még a Pro Hungária irodájában, 344 East 69-ik utca, a rectoryban, 414 East 82-ik utcai a Pro Hungária tagjai­nál, valamint az előadás napján a pénztárnál. A Pro Hungária március 3-án, ked­den este 8 órakor a 344 East 69-ik utca­i tanácsteremben tartja rendes havi gyűlését, amelyen a március 8- iki előadásra szóló és a tagok között eladásra szétosz­tott beléptijegyek el­számoltatnak. Új tagok felvétele. Gyűlés után tea. Érdeklődőket is szí­vesen látnak. A Pro Hungária vezetősége szere­tettel kéri a március 8-iki előadás összes szereplőit, hogy a 414 East 82- ik utcai Fehér Teremben tartandó fő­próbán, március 5-én, csütörtökön es­te 8 órakor pontosan megjelenni szí­veskedjenek. Si KATINKA ----- A VÉRTANÚ LEÁNYA ----­ (­122 folytatás) Maroni hideg borzongatást érzett végig futni a hátán. Rettenetes kétségek gyötör­ték és gyanakodva kérdezte: — Ki tudja, nem hazudik-e nekem? — Bebizonyítsam, hogy igazat mondok? — Igen. — Nos jó... keress egy kötelet. — Aztán? — Kötözz meg vele, ültess egy kocsiba és én odaviszlek, ahol Peroni élete ve­szélyben forog. Ez a csapda oly mesterien volt felállít­va, hogy a szegény Maroninak okvetlenül bele kellett esnie. Most már nem kételkedhetett abban, a­mit Rumia állított. Az ördögi ne rejtett, hátsó gondolatát természetesen nem talál­hatta ki. Most már elhitte, hogy Peroni valóban veszedelemben forog és ehez ké­pest cselekedett. Erélye és hidegvére visszatért a bizo­nyosnak gondolt veszedelemml­el szemben. Szilárdan, parancsoló hangon mondta: — Nincs szükségem arra, hogy megkö­tözzem. .. jöjjön. Rumia csodálkozva tekintett rá. Maro­ni látta ezt s magyarázóan tette hozzá: — Nevetséges volna, ha félnék öntől. Ha elmegyünk innen, akkor is megölhe­tem bármely percben és ez meg is fog tör­ténni, ha azt látom majd, hogy félreveze­tett vagy, ha nem sikerül megmentenünk Peronit. Rumia alig tudta visszafojtani a neveté­sét e szavakra. Magában ezt gondolta: — Majd meglátjuk, te szegény jámbor szamár... Fenhangon pedig ezt mondta:­­• — Így is jó. Ezzel belépett az egyik szobába. Maro­ni meglepetten kérdezte. Regény írta: F O R G Á C H TIHAMÉR — Mit keres ott? — Rendbehozom magam. Csak nem képzeled, hogy ilyen megtépázottan fo­gok mutatkozni az utcán. Valóban a tükör elé lépett és a lehető­séghez képest rendbehozta a haját és az öltözéket, amelyet alaposan megviselt a Maronival folytatott elkeseredett küzde­lem. Mikor elkészült, Maronira nézett és gú­nyos mosollyal mondta: — Csak nem akarsz így jönni?... hi­szen olyan vagy, mint egy mészáros. Ezt ugyan mondhatta volna akkor rög­tön, amikor ő maga rendbeszedte magát De Rumia taktikájához az is hozzátarto­zott, hogy minél tovább húzza az időt, a­mint azt látni is fogjuk majd. Maroni szintén végignézett magán és el kellett ismernie, hogy a külseje nem volt túlságosan alkalmas a sétálásra. Rumia az egyik karosszékre mutatott, amelyen egy köpönyeg hevert és így szólt: — Vedd fel azt! Az óriás felemelte a köpenyt és magára borította, hogy elrejtse ezzel a vért, amely a ruháját beszennyezte. Ekkor parancsoló hangon mondta: — Mehetünk. Elindult és Rumia látszólagos engedel­mességgel követte. Eközben ravaszul mo­solygott a pokoli asszony, mert most már egészen biztos volt abban, hogy az óriást tévútra vezette és a terve sikerülni fog. Járás közben Maroni érezte, hogy az ere­je lassan kint fogyni kezd. A sebek mégis csak elgyengítették. Magában így szólt: — Nem lehetetlen, hogy halálos sebe­ket kaptam ettől az átkozott asszonytól. esé Scotty McDougall hírneves skót bajnok ellen, aki eddig még csak vi­lágbajnokoktól kapott ki. “Scotty” elismerten ravasz és ügyes birkózó, aki dacára annak, hogy negyven felé tart, nemhogy gyengülne az évek so­rán, hanem még ravaszabb és takti­­kásabb lesz. Váry eddig veretlen, 35­­ meccse végződött győzelemmel és re­­m­­­éli, hogy a ma esti akadályon is keresztül esik a Szabó és Mahoney meccsek felé törően. Váry ereje és tu­dása napról napra gyarapszik és ha megszokja az amerikai stílust, akkor nyugodtan kiállhat akármelyik bajnok ellen. Ma este sok new yorki híve megy el a Madison Sq. Garden­­be, hogy ünnepelje őt. Emil Dusek, a vad család legva­dabb tagja Eddy Meske jóképű és jó­­alakú lengyel fiút választotta áldo­zatának. Mert nem kétséges, hogy Eirnie nem sokat teketóriázik és ala­posan kikészíti a szelid lengyel gye­reket. Sormenberg és Lewis volt vi­lágbajnokok is szerepelnek a progra­mon. Sonnenberg ellenfele Abe Cole­­man élsz, míg Lewis egy hasonló erős öreg birkózót kap ellenfeléül Strack személyében. Dean Detton a nagyon ügyes amerikai birkózó szintén ve­rekszik. Ellenfele Rusty Westcoatt, hawaii diák, aki sokoldalú és ügyes atléta.­­ Sergei Kalmikoff orosz szakállas medve is szerepel, nehogy a közönség humor nélkül töltse el az estét. Kalmikoff­­ellenfele a hozzá hasonló óriás, “Tex” Morgan­ lesz, ugyanaz a 280 fontos amerikai, akit Váry a napokban nagy küzdelem után győzött le. A helyszínen 3,000 darab egy dol­láros jegy áll a közönség rendelkez MAD!S0N sWare garden 8TH AVENUE—50-IK UCCA, N. Y. C. ................—^ Váry Sándor ÚJABB NAGY MECCSE A HÍRES SKÓT BAJNOK “scotty” McDougall ellen Mahoney - Shikat VILÁGBAJNOKI BIRKÓZÁS STRANGLER LEWIS—STRACK ERNIE DUSEK—MESKE SONNENBERG—COLEMAN KALMIKOFF—MORGAN DETTON—WESTCOATT HELYÁRAK: $1.15, $1.65, $2.30, $3.45. — ELŐVÉTEL: JACK CURLEY, BRyant 9-1600

Next