Amerikai Magyar Népszava, 1939. július (40. évfolyam, 182-212. szám)
1939-07-28 / 209. szám
r% by GHZA D. BERRG, alapította 18M twa Amerikai liffp NépszM Caterrd as Second Class Matter Post Office, New York Published Dally Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. Main Office 880 Second Ave., corner 22nd Street New York, N. Y. Telephones: GRamercy 5-6780, 6781, 6782 SUBSCRIPTION RATES ELŐFIZETÉSI ÁRAK United States of America, As Egyesült Államokban, Canada, Mexico, So. Ame- Canadában, Mexicoban, Délrica, Cuba, one year $8.00, Amerikában és Cubában: 6 mp. $3.— Daily only. — egész évre $6., fél évre $3 - Foreign Countries & New Külföldre és New York York City, one year $9.00. City-ben egész évre $9.— • months $4.50. Daily only. fél évre $4.50 ~BRANCH OFFICES: FIÓK IRODÁK: Astoria, L. I., N. Y. — 81- L°s Angeles, Cal. >— 724 11—Both Avenue. „So* Anzona Avenue. Newark, N. J. 17 Williams Bethlehem, Pa. — 842 ■. Street., Maplewood, N. J. Fourth Street. Perth Amboy, N. 3. — 8o7 Bridgeport, Conn. — 278 „ Maple Street. Bostwlck Avenue. Passaic, N. J. — 167 -M -c- ... Jefferson Avenue. “ Philadelphia, Pa. r- 687 Dearborn Street. Morse Street. Chicago 111. — 817 B. 92ad Pittsburgh, Pa. 112 Street. Johnston Avenue. Detroit,Mich. — 7932 West Trenton, N. J. — 9o6 Bo. Jefferson Ave. Broad Street. Magyarországi Iroda — Office In Hungary: Dr. Andor Kun. Budapest, I. Horthy Miklós at tpB Hárman egy hajón VÉLETLENSÉG lehet, de sok találgatásra ad alkalmat ez a véletlen. Az Egyesült Államok hajóvonalaihoz tartozó Manhattan gőzösről van szó, illetőleg a hajó nevezetes utasairól. Kik ezek az urak? Az egyik James Aloysius Farley postaügyi miniszter, aki egyenesen Hyde Parkról, ahol Roosevelt elnökkel több órás konferenciát tartott, sietett a kikötőbe, hogy családjával együtt hajóra szálljon és hat hetes vakációt élvezzen Európában. A másik utas John Hamilton, Kansas városából, foglalkozása ügyvéd, most azonban országos elnöke a republikánus pártnak. Hamilton a republikánus politikai agitáció fáradalmaitól keres pihenést s szintén Európába utazik vakációra, ugyancsak pontosan hat hétre... Mit tesz tehát az a fránya véletlen? Azt teszi, hogy pontosan ugyanarra a hajóra ülteti a két korifeust... Mert azt talán mondani sem kell, hogy James A. Farley a demokrata párt országos elnöke s mint ilyen az ő hivatalos kötelessége lesz az 1940 évi elnökválasztási kampányt a demokraták oldaláról levezetni... Ugyanúgy, miként teljesen hasonló kötelességei vannak Hamiltonnak a republikánus oldalról. . . A véletlen tehát egy hajóra ülteti őket. . . Mind a kettő a Manhattan óceánjáróra vált jegyet... De hát ez nem lehet baj, hiszen a két ember nincsen valami jó viszonyban. Mint volt ellenfelek, hűvösek és kimértek egymáshoz. .. Igen ám, de mit nem tesz megint a véletlen?... Hát nem kibékülnek egymással pont a hajóindulás előtt?. . . De ki ám s ettől fogva Jimmy-nek és Jonny-nak titulálgatják egymást... Biztos tehát, hogy a hajón is egymás társaságában fogják űzni az unalmat, ha ugyan az ilyen elfoglalt urak képesek unatkozni egyáltalában. A fránya véletlen azonban még ezzel sem elégszik meg és a két politikus kabinját pontosan ugyanazon emeletre helyezi. . .Sőt egymás közelébe... Mindössze egy másik kabin van a lakosztályaik között... S mit gondolnak, ki is lakik ebben a kettejüket elválasztó szép kabinban?... Nem is gondolnák... Véletlenül persze, de mégis csak Roosevelt elnök fia, John és a felesége foglalták le a közbülső kabint. . . Ugyanekkor Roosevelt elnök kijelenti az újságíróknak, hogy szó sem lehet arról, mintha neki régi barátjával, Farley mesterrel ellentétei lennének, hogy a postaminiszter úgyis mint pártelnök s úgyis mint a kabinet tagja, osztatlan bizalmát élvezi. . . Három ember a hajón.. . Véletlenül vagy nem véletlenül, sok mindent megbeszélhet egymással. .. Idejük is van hozzá bőven és módjuk is van reá, hiszen egymás tőszomszédságában laknak... Ugyan mit számít, hogy kettő közülök voltaképpen két egymás ellen késhegyig menő harcot folytató politikai párt fővezére... Hiszen csak véletlenül kerültek össze... S nem is lenne furcsa, ha ez a véletlen esetleg bizonyos megértésre, hgoy ne is mondjuk, megegyezésre vezetne a kiváló utasok között... Hiszen a “véletlen” oly sok minden dolgot képes elintézni... A halálozás okai A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI hivatalok statisztikai irodái már évek óta olyan tervezet kidolgozásán fáradoznak, mely pontosabban és megfelelőbben tüntetné fel a halálozások okait. A New York Academy of Medicine és öt megyei orvosi szövetség kiküldött bizottságainak együttműködésével ki is dolgoztak egy megfelelő tervet, mely most van kipróbálás alatt New York város egyik kerületében. A tervezet elfogadása után 1939 január elsejétől fogva egy teljesen új szabályrendeletet léptettek életbe a halotti bizonyítványok kitöltése körül, mert a hivatalos űrlap kitöltésén kívül egy “bizalmas jellegű beszámolót” kérnek az orvostól, mely nem szerves része a halotti bizonyítványnak, bizalmasan kezelik, még bírósági beavatkozással sem tekinthető meg és semmi más célt nem szolgál, mint a halál okainak pontosabb megállapítását és körülírását. A tervezet elfogadása nem ment simán, harc nélkül, a biztosító társaságok késhegyig menő harcot folytattak ellene. A Board of Health előtt folytak az erre vonatkozó kihallgatások, de a Közegéségügyi Hivatal mindvégig megmaradt álláspontja mellett: ezek a bizalmas jellegű bizonyítványok nem használhatók fel csakis tudományos célokra és nem bocsáthatók a biztosító társaságok IKMERIKSI MAGYAR NÉPSZAVA " rendelkezésére ,abból a célból, hogy esetleg kifogásokat emeljenek a biztosítási összeg kifizetése ellen, az abban foglalt bizalmas értesítések alapján. Tudományos célokra azonban a biztosítási társulatok is megkaphatják a bizalmas bizonyítványok fénykép másolatait, de az orvos és az elhalt nevének feltüntetése nélkül. A számot, nevet, a halálozás időpontját és helyét óvatosan titokban tartják. A Metropolitan Life Insurance Company, mely szintén érdekelve volt ebben a kérdésben, írásbeli kötelezettséget vállalt ugyan arra, hogy ezeket a bizalmas jellegű értesüléseket ugyancsak csupán tudományos, statisztikai és forrásmunka célokra fogja felhasználni és ezért határozta el a Board, hogy a kellő óvatossági rendszabályok alkalmazásával és a beszámolók bizalmas jellegének teljes megóvásával, a biztosítási társulatoknak is rendelkezésére bocsátja az adatokat. Orvosi egyesületek és szövetségek ingyen kaphatják meg ezeknek a beszámolóknak másolatait, a biztosító társulatok pedig a szokásos másolati díjak ellenében. A new yorki Közegészségügyi Hivatal évente 200 és 300 ezer dollár közötti összegeket vesz be a halotti és születési bizonyítvány másolatokért, ez a jövedelem a városi ellenőr pontos felügyelete mellett a város pénztárát gazdagítja. A VILÁG LEGERŐSEBB NAGYÍTÓJA CHAMPETIER egy új műszert talált fel, amelyet “spectograph”-nak nevezett el és amely a molekulák lefotografálását teszi lehetővé. A nagyítást részben egy igen erős mikroszkóp végzi, amelybe azonban külön prizmákon megtört fény hatol be és ezen kettős berendezés segítségével sikerült, az Ultravörös sugarak felhasználásával készített fényképfelvételen, a vizsgált anyag “spektrum”-át megrögzíteni. A szemmel láthatatlan sugarak, ebben a horribilis nagyításban, mint harántsíkok jelentkeznek és elosztódásuk a vizsgált anyagban előforduló elemek megosztódása szerint csoportosul. A felfedezés elsősorban a csillagvizsgálatot fekteti precízebb alapokra. Lehetővé válik a csillagok anyagösszetételének pontosabb meghatározása. De Champetiernek sikerült a spektográfot az atomok mozgásának fényképezéséhez is alkalmazni, ami által a kémiának egészen új tere nyílik meg előttünk. A felvételek, amelyeket aFelfedezések Csarnokáéban láthatunk, frappánsan mutatják, hogy a molekulák hasonlítanak egy-egy naprendszerhez, amelyben az egyes atomok üstökösökként keringenek. Az atomok magja az elektronok uszályát hordja magával. Ezek az elektronok gyakran elsodródnak egy másik atomhoz és vagy bombaként belehatolnak, vagy odatapadnak az új atom pereméhez. Az előbbi esetben megzavart atom egy Röntgen-sugarat bocsájt ki, míg az utóbbi esetben csak gyengén fényesedik meg a megzavart atom pereme. Ha pedig “vándor” elektronok fúródtak két atom közé, ezek ultra-ibolya sugarakat bocsájtanak ki. Champetier spektographia, ez a 800 kilós műszer, a két 28 kilós fénytörő prizma segítségével, a ma létező legtenyeresebb nagyítókészülék. A két prizma kicsiszolása egyévi munkát vett igénybe, miután csak napi 1—2 órát lehetett azokon dolgozni, mert minden csiszolás után be kellett várni, hogy a prizmaüveg újból lehűljön. A műszer tökéletesen alkalmas az áttetsző anyagok összetételének vizsgálatára és új képet adott az atomok felépítéséről. A 93. ELEM A spektograph, a tudományt már eddig is egy új elem felfedezésével gazdagította. Ez a felfedezés Cauchois kisasszony érdeme, Champetier munkásnőjéé, aki a “Felfedezések Csarnokáénak ötödik díjnyertese. Cauchois kisasszony egy nap egy fém összetételét vizsgálta, amely urániumot és rheniumot tartalmazott. A vizsgált anyag “spektrum”-ában, a spektograph által készített felvételen olyan sugarakat figyelt meg, amelyek egyetlen ismert elem atomösszetételének sem feleltek meg. Tüzetes próbák után végül is az új elemet a Mendeléef kémikus által összeállított 92 létező elem listájához 93-ik elemként kellett hozzácsatolni. Ez a 93-as számú elem különösen érdekes, mert fajsúlya nagyobb az összes korábban ismert elemek fajsúlyánál. Cauchois kisasszony most célul tűzte ki magának, hogy az általa felfedezett elemet tisztán elkülönítve előállítja. Az ösztöndíj tehát aligha juthatott volna alkalmasabb kezekbe. Miként az hasonló alkalmakkor történni szokott, északamerikai kutatók is jelentik, hogy spektroszkopikus után sikerült három további elem létezését megállapítaniuk. Ez mindennél ékesebben mutatja, hogy a fizikai vizsgálatok fantasztikus fejlődése milyen hatalmas lökést adhat a kémiai tudomány haladásának is. Legelsősorban azonban a világegyetem végtelen titkainak kikutatására nyit beláthatatlan új perspektívát. Mióta a “Felfedezések Csarnoka” Párizs állandó nyilvános kiállításává vált, a közönség széles rétegeiben ébresztette fel az érdeklődést az exakt tudományok varázslatos birodalma iránt. Ezt bizonyítja nemcsak a látogatók nagy száma, hanem az, hogy a társadalom minden rétege érdeklődik az ott kiállított látványosságok iránt. Elsősorban természetesen a közönség maga is kísérletezhet és a “Csarnok” más és más részében neves tudósok előadásai óránként váltják fel egy-mást. Dr. Cs. J. [MHJÜBEMI JOHN D. HAMILTON a republikánus párt országos elnöke és James A. Farley, aki a postaügyi miniszterség mellett ugyanezt a tisztséget tölti be a demokraták oldalain, ma már gondtalanul pihennek a Manhattan óceánjáró fedélzetén. Vakációzni mennek Európába s bár személyileg nincsen valami forró barátság közöttük, a politikai udvariasság kedvéért mégis cleak kezet nyújtottak és együtt fényképeztették le magukat... Sőt még mosolyogtak is egymásra... ELUTAZÁSUK előtt, óvatos politikusok módjára, nem adtak jelentősebb nyilatkozatokat a lapoknak. Farley kijelentette, hogy az 1940 évi elnökválasztással kapcsolatban addig semmi határozottat sem lehet mondani, amíg Roosevelt nem nyilatkozik határozottan, hogy 1940-ben kíván-e harmadszor is futni. Hamilton pedig csak annyit ejtett el, hogy a republikánusok szempontjából szeretné, ha Roosevelt lenne ismét a jelölt, mert akkor legalább a nép előtt teljesen tisztán állanának a kérdések, hogy mi felett kell dönteni a választásokon .. . Lehet, hogy a politikai illem szabályaitól eltérve, Rooseveltnek esetleg kötelessége lesz vállalni a harmadik jelölést... EZZEL szemben azonban, John D. Hamilton az elutazás előtti napon Owego, N. Y.-ban, Tioga megye republikánusai előtt, ahol Bruce Barton ,s Kenneth F. Simpson tekintélyes pártpolitikusok kíséretében jelent meg, igen érdekes beszédet vágott ki s később interjú formájában is elismételte és kiegészítette, amit a gyűlésen közölni akart. Nem volt nagyfontosságú politikair megnyilatkozás ez a kijelentés, de olyan témára “hibázott reá”, amiről nem igen esik szó, pedig nem ártana gyakran szóvátenni a dolgot, mégpedig minél többször és minél nyomatékosabban, a republikánus párthívek irányába. HAMILTON száján ritka őszinteséggel csúszott most ki a szó, amikor kijelentette, hogy Európa nyugtalanságában igen nagy része van az amerikai gazdasági élet fordulatainak is. “Az Egyesült Államok gazdasági színpadán lejátszódó események a világnak mind a négy sarkába elhalnak, mert amit itt termelnek és amit itt fogyasztanak, más államok jólétéhez és virágzásához is szükségesek”. Majd pedig kiütközött belőle a pártpolitikus és ezt tette hozzá: “Hét évi folytonos depresszió az Egyesült Államok egykor virágzó piacain, lecsökkentette ennek az országnak gazdasági felszívó képességét, ez pedig fokozta Európa nyomorát és hozzájárult az európai politikai nyugtalansághoz. POLITIKAI pápaszem nélkül véve szemügyre ezt a kijelentést, az elfogulatlan polgárember egészen más következtetésekre fog jutni, mint Mr. Hamilton, de most ez nem nagyon fontos... Csak örülni kell a gondolat feltevésének, mert hivatkozhatunk végre arra, hogy Európát kritikus helyzetbe főleg az Egyesült Államok két-három rettenetesen fontos belső lépése sodorta... Ezeket a lépéseket azonban a Roosevelt érát megelőző republikánus kormányzatok tették... Ilyen döntő lépés volt elsősorban a bevándorlás csaknem teljes megszüntetése... Másodsorban az óriási mértékben felemelt behozatali vámok kiszabása... ,s végül az Egyesült Államok teljes hitelelvonása az európai piacoktól és szükségletektől... JÓL ÉRTSÜK meg, mindezek az intézkedések jóhiszemű lépések lehettek... De következményük Európa számára mégis katasztrófális kellett, hogy legyen... Megelőzőleg ugyanis az Egyesült Államok óriási népfeleslegeket tudott felszívni és a tágas amerikai térségeken termelők és fogyasztók formájában hasznosította ezeket a tömegeket. .. Mikor Ellis Island kapui lecsukódtak, csak évek kérdése volt, mikor telik meg Európa az addig ideküldött emberfeleslegekkel s mikor okoz ez erőszakos gátszakadást... Amikor az Egyesült Államok elzárta piacait, azonnal beütött a termelési krach s ettől lett általános a depresszió... Csak a meglevő kalamitást fokozta, hogy az az európai nemzetek is az elzárkózás politikájára tértek... Végül nem is kell beszélni a hitelmegvonás következményeiről, tudjuk jól, mily sokféle formában mutatkozott ennek végzetes hatása... Többek között még az erőszakos fegyverkezési lázban is... ŐSZINTÉN megvallva, az Egyesült Államokat, a régi republikánus kormányzatokat nem lehet okolni, vagy lelkiismeretlenséggel vádolni... De a tájékozatlanság vádját igenis reájuk lehet olvasni... S főleg azt a következetlenséget, hogy amikor a republikánus kormányzatok által teremtett helyzet csődje nyilvánvalóvá vált, ellenzékiségükkel még a demokratákat is megakasztották, hogy az ellenkező politikai elveket alkalmazásba vehessék... Nem hiába mondotta Hamilton, hogy Roosevelt harmadik jelölése tiszta láthatárt nyújtana a politikai vita eldöntésére... Ez a tiszta horizont lenne a legfontosabb elem az új választásokon... Ha a republikánusok már tudják, mi okozta a krízist, akkor végre akaratuk is kell a megoldást... Vagy ha nem akarhatják, engedniük kell, hogy a nép tisztult fejjel akarhasson és dönthessen... GÁSPÁR GÉZA. TARNÓCY ÁRPÁD: Búzavirág, kékszemű... Én. BIZONY, kedves olvasóm, az is a búzavirág bokrétához tartozik, aki — mint világlátott amerikai magyar, — huszonnégy óra alatt megállapítja Budapesten, hogy “Magyarországnak még mindig nincs rendben a szénája.” Igen, ez az amerikai magyar is a búzavirág bokrétához tartozik, hiszen a bokrétában, természetesen vannak virágtalan fűszálak is. Ezek az urak vagy hölgyek azok, akik minduntalan angolul szólalnak meg szegény jó “világnemlátott” pestiek előtt és akik mindig hajlandók arra, hogy a Dohány utcai kisboltos berendezkedését a new yorki Macy áruházéval hasonlítsák össze. Ezek az urak vagy hölgyek azok, akik a borbélynál a “csodálatos” amerikai Beauty Shoppokról, a villanyoson a brooklyni expressvonatokról, az újságbódék mellett pedig a Times Squarről beszélnek s nagyképűen megkérdik a falábú újságos embert, hogy: — Hol vesztette el a lábát, kedves Miszter ? A falábú miszter nagyon örül ennek a titulusnak és alázatosan meghajolva mondja: — Lábáénál, kérem, tisztelettel. — Na... és a magyar kormányosak igy becsüli meg a nemzet hőseit? Erre a falábú magyar szerényen igazít egyet az újságos tarisznyáján: — Rendesen meglkapom a segélt. Nem kódulunk mi úgy, mint a francia hősök Francuszországban. Ezek az urak vagy hölgyek azok, akik egészen hideg lélekkel és mozdulatlan szívvel utazzák be Magyarországot és, ha visszatérnek, bőszavu “magyarországi tapasztalatokat” írnak utjukról s természetesen az Egyesült Államok közállapotaival hasonlítják össze szegény kis Magyarországot és — akár hiszi az olvasó, akár nem, — az Egyesült Államok javára. * ( DE a búzavirág bokrétához tartozik az is, —szintén a fűszál alapon, —aki a boldogító nagyúri parolázás közben, tanácsokat ad a magyar kormánynak. És, aki beígéri a Magyar Világszövetség haladéktalan kiterjesztését az Egyesült Államoknak mind a 48 államára. És, aki mind az egymillió magyar nevében, kilátásba helyezi Nyilas Bandi képviselő úrnak az amerikai magyarság teljes felnyilazását. És, aki... — szintén füszáli alapon, — tényleg komolyan gondol arra Magyarhonban, hogy balatonparti fürdőhelyeket, hazalátogató amerikai magyar milliomosok pénzén, világfürdőkké fogják kiépíteni. Nono, nem egészen pontosan mutat ez az óra, de legfeljebb öt percet késik vagy siet. * Óh, milyen jól esik öreg Büki Gergővel elbeszélgetni a “sorsról”, aki asszongya a világra, hogy: — Egy marok bagót se adnék érte. Úgy összebogozták az emberek dagát a világ urai, hogy már nem is érdemes élni. Teszem föl: a jószágot immár nem hajthatom ki a Cinegés patakra, merhogy ammán cseh határ. A sógorom, mármint féleszű Bartók Peti — igy hittük mindig, mivelhogy sose vót az eszi rendjén, — Szibériában rekedt és megházasodott. A nagyobbik fiam Amerikában él, az apósom Csehországban. Én meg itt la, a határon, derékszakadtan tömögetem a pipámat. Mondja mán az úr, mi hir van Pesten? Gyün-e csakugyan a nimet? — Hova ? —Hát Magyarországba. — Minek? — Hát ez az, hogy minek? Hászeniszen van itten amúgy is elegendő belőlük. Az árendás urat Sheffernek hivják, a patikárusunk valami Vaknic, a képviselőnk naccságos Buhalter ur, a doktorunk meg Berger. Hát mifenének nekünk még több német? Na ugye? — Sebaj no,de mondom neki nevetve, — lehet még “Buhalter” naccságos urból miniszter is. Öreg Gerő óvatosan kiveri a pipáját és szól erre igen komolyan: — Lehet. * És aztán nézzük a hegyeknek szaladó magyar mezőséget. Leginkább tarló már minden. Csak egy-két zabtábla ácsorog még a lábán. A tarlón libák legelésznek, a frissen vágott lucernáson pedig juhok. — Milyen volt a termés? — kérdezem Büki Gergőt. — Jó. Igen jó, a fene egye meg. __ Mér mondja azt Gergő bátya, hogy a fene egye meg. __ Hát csak azé, mer úgyis a fene eszi meg. Mindent a fene esz meg mán, ami a magyaré. Igen nagy megértéssel búslakodom el ezen, de nem sokáig, mert ránk kiált a konyhaajtóból egy piros, pörge kis szolgálólány: — Tessen már gyórni, felhoztam a pincéba egy köcsög aluttejet. Már kanalzom is jókora nagykanállal a hűsítő, pompás magyar fagylaltot és arra gondolok, hogy micsoda “bizniszt” csinálna ebből az amerikánus! De később rájövök, hogy ez lehetetlen, mert a magyar pince is kéne hozzá. Meg magyar szolgáló. Meg némi Magyarország is. És, mihelyt benne volna Magyarország, — miként azt Büki Gergő mondta, — már az aludttejet is a “fene enné”, nem az amerikánus. DR. KUN ANDOR: BUDAPESTI POSTA AMERIKÁBA Ez az erőszakos magyarosítás? A román Curentul című lap részéről felhangzott a vád, hogy Magyarországon erőszakos magyarosítás folyt a múltban és nem érvényesülhetett az, aki nevét nem magyarosította meg. Cáfolatul ezért leközlöm az újonnan megválasztott, idegen nevű képviselők névsorát. Félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy ez éppenséggel nem akar rosszindulatú kipécézés lenni, hiszen (bár híve vagyok a névmagyarosításnak) igazán nem lehet jó magyar érzését kétségbe vonni az idegen nevű magyaroknak, ebben az országban, ahol idegen nevet viseltek például a magyar szabadságharc legnagyobb hősei, vértanúi közt Damjanich, Leiningen, Guyon, Schweidl, Aulich, Knézits, Schultz tábornok, olyan kuruc államférfiak, mint Justh Gyula, Herman Ottó, Hentaller, olyan ízig-vérig magyar miniszterek, mint Trefort, Klauzál, Wekerle, Baross Gábor, Klebelsberg, olyan pompás magyar tudósok, mint Semmelweisz, Henszelman, Dollinger, Kéthly, Lenhossek, a mai vezető politikusok közül olyanok, mint Eckhardt Tibor, Klein Antal, Jaross, Stranyavszky. Tehát idegennyelvű a kormánypártiak közt: Melczer Lilla, Brandt Jakab, Riesz Ádám, Bencs Zoltán, Zih Károly, Quirin Leo, Czermann Antal, Jurcsek Béla, Hóman Bálint, Witz Béla, Fricke Valér, Petró Kálmán, Beniczky Elemér, Plósz István, Spett Ernő, Hellenbach Gottfried, Kunder Antal, Triboli László, Forster György, Meixner Emil, Mayer János, Thuránszky Pál, Demel Aladár, Radák Lajos, Mühl Henrik, Wälder Gyula, Roszner István, Hoss József, Ilovszky János, Huszovszky Lajos, Piukovich József, Lénárt János, Sörösy Pál, Spur Kálmán, Müller Antal, Donáth György, Tömbör Dénes, Baross Endre, Hendrey József, Sasvay József. A nyilasok közül: Csia Sándor, Kovarcz Emil, Zimmer Ferenc, Wirth Károly, Pröhle Sándor, Lili János, Budinszky László, Bohn Ferenc, Csoór Lajos, Eitner Ákos, Eitner Sándor, Meizler Károly, Zsengellér József, Gruber László, Meskó Zoltán, Vajna Gábor, Jandl János, Keck Antal, Krantz József. A kisgazdák közül Eckhardt Tibor, Klein Antal. A demokraták közül: Grátz Gusztáv, Bródy Ernő, Rupert Rezső. A szociáldemokraták közül Peyer Károly, Kéthly Anna, Kabók Lajos, Malasits Géza. A pártonkívüliek közül Reibel Mihály. Ez csak eléggé ékes cáfolat a rágalmakkal szemben. Pláne, ha hozzávesszük, hogy például a most előléptetett 228 igazságügyi tisztviselő közül 89-nek volt magyar neve. Az angol parlamentben vagy franciában tíz idegennevü sincs, pedig ezek háromszorta nagyobbak s nem olvas az ember a német és olasz szereplők közt két-két idegen nevet sem, pedig Anglia alaposan keverék nép, a németek közé éppen elég lengyel és más szláv, az olaszok közé német, francia, horvát, szerb, albán, görög, a franciák közé normand, baszk, breton, német, olasz, spanyol keveredett. Más nemzeteknél, hát sokkal gyorsabb volt a beolvadás s a beolvadtak legnagyobb része nagyobb számban vette fel az örökfogadó nemzet nyelvét nevében is. Amerikában sokkal gyorsabban és nagyobb tömegekben lett a Weiszokból White, Braunokból Brown, a Fuchsokból Fox, a Grünökből Green, de a Szabókból is Taylor, a Kishekből Kish vagy más hangzatosabb nevű, mint nálunk a Petrovicsokból Petőfi, Liebekből Munkácsy, Zieglerekből Gárdonyi, Heinrichekből Imrédy, Rashokból Rassay, Szapucsekekből Serédi. Aligha van olyan nemzet, ahol annyi lenne az idegennevü, mint Magyarországon. Ami nem baj, mert nem névben áll a hazafiság, hanem a lélekben él, gondolkodásban — érzésben — cselekedetekben nyilvánul meg. Bár szebb lenne, ahol érthető érzelmi vagy felfogásbeli okok nem akadályozzák, ha mentél többen magyar névvel is kifejeznék a magyarsághoz való elszakíthatatlan tartozást. Különösen a frissen magyarra hasonultaknál, mert a magyar név az utódoknál elősegíti a tökéletes beolvadás tudatát. Válaszol a Szerkesztő Mrs. »I. V., Masury, O. — Az utasok névsora nekünk nincs meg, csak a hajók megérkezési rekordjával rendelkezünk, írja meg nekünk, hogy az az Antwerpenből indult hajó május 17-ike táján melyik amerikai kikötőbe érkezett. Más adatot ne küldjön, mert nincs szükség rá a hajó nevének kikeresésénél, amit szívesen megkísérlünk, ha tudatja, hogy a jelzett időben New Yorkban vagy Philadelphiában kötöttek ki. Válaszában hivatkozzék ennek az üzenetünknek dátumára.