Amerikai Magyar Népszava, 1956. június (58. évfolyam, 129-154. szám)

1956-06-02 / 130. szám

A jövő század regénye Három California! tudós biztatónak látja az emberiség gazdasági jövőjét PASADENA, Cal. — Mi­óta a második világháború és az utána következő gazdasá­gi fellendülés alaposan meg­­gyérítette a világ nyersanyag készletét, számos tudós fog­lalkozott azzal a kérdéssel, milyen lesz az emberiség gaz­dasági jövője, mivel fogjuk pótolni a rohamosan kimerü­lő nyersanyagokat. A jelen­tések többnyire borúlátók. A szakemberek úgy látják, hogy tekintettel az emberi­ség rohamos szaporodására, az élelmiszer és nyersanya­gok termelése egyre jobban elégtelen lesz, és egy évszá­zadon belül válság fenyegeti az emberiséget. De most elő­áll három californiai tudós, a híres California Institute of Technology tagjai, akik en­nek épen az ellenkezőjét ál­lítják. Neveik: Harrison Brown biológus, James F. Bonner pszichológus és Ja­mes R. Weir geológus. Jelen­tésük komoly figyelmet érde­mel, mert új irányba tereli a közgondolkodást ezen a té­ren. A FÖLD NÉPÉNEK , SZAPORODÁSA A három tudós egyetért társaival abban, hogy egy év­századon belül a föld mai lé­lekszáma 2,6 billióról 6,5 bil­lióra fog szaporodni. A me­zőgazdaságra jelent legna­gyobb veszélyt ez a szaporo­dás. A tudósoknak nem sok bizalmuk van a szintetikus élelmiszerekben, amelyek “ellenkeznek az ember bio­lógiai felépítésével.” Ellen­ben azt állítják, hogy a föl­dön 7,6 billió lélek táplálásá­ra van potenciálisan művel­hető terület. Ennek megmű­velése óriási erőfeszítéssel fog járni, de ha szükség lesz rá, megteszik. Amerika fog­ja legkésőbben érezni az élel­­miszerhiányt, mert még­­a­­mai művelési módok mellett is 400 millió embert tud táp­lálni. A valószínűség az, hogy a föld sivatagjait vegyileg meg­tisztított tengervízzel fogják öntözni, és azok az országok, amelyeknek egy része ma si­vatag, idővel előtérbe fognak lépni. A mikroszkopikus ten­geri növények nem fognak sohasem komoly élelmiszer­­forrást jelenteni, mert álla­­­­­­guk túl híg, semhogy “aratá­suk” kifizetődjék. Ellenben lehetséges egy-egy állatot ki­­tenyészteni, amely ilyen ten­geri növénnyel táplálkozik. (Tengeri sertésének nevelik a tudósok a leendő háziálla­tot.) A POTENCIÁLIS ÉLELMISZER Egy másik szempont, amire a mai mezőgazdák sohasem gondoltak, hogy az élelmi­szertermelés legnagyobb ré­sze veszendőbe megy. A vi­lág ma 16 billió tonna car­­bont termel különféle formá­ban. Ha ezt mind felhasznál­nák, 46-szor annyi embert le­hetne táplálni vele, mint ma. De ennek a növényzet formá­jában termelt carbonnak leg­nagyobb részét nem tekint­­jük ehetőnek, mint levelek, növények szárai, gumók, gyö­kerek, stb. Részben konyha­­művészeti, részben vegyésze­ti kérdés, hogy ezeket is ehe­tővé tegyük. A tudósok sze­rint egyáltalán nem lehetet­len. A tudósok egy kis labora­tóriumi konyhát tartanak fenn, ahol “agglegény mód­szerekkel” főznek, éspedig a “jövő ételeit”. Például ízle­tes eledelt tudnak csinálni a kukorica csutkájából, a bur­gonya leveléből, olyan virá­gokból mint kankalin és ró­zsa. A tölgyfa makkjából, amelyet csak sertések esznek ma, ők állítólag ízletes főze­léket tudnak készíteni. De ennek a mai hulladék élel­miszernek felhasználása kü­lön tudományt fog igényelni, mondják. BŐVEN VAN NYERSANYAG A tudósok szerint alaptalan kollégáiknak az az aggodal­ma, hogy kimerülőben van­nak a világ fontos nyersanya­gai, mint vas, szén, alumí­nium, kén, olaj, stb. Szerin­tük, akik ezt állítják “nem a tudós, hanem az üzletember fejével gondolkoznak.” Min­den elképzelhető nyersanyag­ból bőven van, csak a mai bányászati és feldolgozási módszerek mellett termelé­sük nem fizetődik ki. Minél inkább beérjük gyenge minő­ségű ércekkel és fémekkel, annál nagyobb lerakatokat találunk. A belőlük készült­­anyag nem lesz semmivel se silányabb, csupán nagyobb mennyiségű kőzetből kell ki­olvasztani ugyanazt a meny­­nyiséget. Például — mondják a tudó­sok — az agyag, amely bő­ségben található mindenütt, alapjában véve egy alacsony­­értékű aluminiumérc. Még a közönséges szikla is kimerít­hetetlen, bár alacsony értékű ércforrás. Például 100 tonna sziklában van 8 tonna alumi­nium, 5 tonna vas, 1200 font titanium, 180 font mangán és 70 font króm. Nagyon kevés, ha arra gondolunk, hogy a kommerciális ipar hozzá van szokva 50—60 százalékos érc­­tartalmi kőzetek bányászásá­­hoz. De csupán a kiaknázás módszereit kell megváltoztat­ni, mert maga a nyersanyag kimeríthetetlen a földön. A HAJTÓERŐ PROBLÉMÁJA A világ" hajtóerejének zö­me ma “élő” jellegű — értve alatta, hogy a szén és olaj ősállatok és ősnövények sok­millió év alatt átváltozott ma­radványai. Ezt a ma ismert mennyiséget a föld 3 tbillió­­nyi lakossága, ha “amerikai színvonalon” élne, 23 év alatt kimerítené. Az atomenergia azonban kimeríthetetlen. A gazdag uránium tartalmú kő­zetek hamar ki fognak ugyan merülni, de ugyanaz a szik­la, ami vasat, alumíniumot és érceket ad, egyben urániumot és thoriumot is tartalmaz. Igen keveset, de az energia ott van. Minden tonna sziklá­ban annyi atomenergia van, ami 50 tonna szénnek megfe­lelő energiát tud termelni. Nem szabad elfelejteni — mondják — hogy a múlt em­bere sem ismerte a­ természe­ti nyersanyagok kihasználási módját. A szenet már régen ismerték, amikor rájöttek, hogy fűteni is lehet vele. A vasról sokáig nem tudták, hogy keményebb a réznél. A felfedezéseket követő évszá­zadokban az ember mindent abból a szempontból ítélt meg, hogy érdemes-e ezt vagy azt termelni. Ha rá vagyunk szorítva, egyszerűen nincs határa annak, hogy miből mit tudunk termelni. A TUDÁS SZEREPE Nem fogja-e ez a helyzet fejlett népe erejét, tekinté­lyét, jólétét aláásni más né­pekkel szemben? Ha például Amerika mai nagy szén- vas- és olajforrásai kimerülnek, nem fogja-e az abba a gazda­sági helyzetbe hozni, mint például a nyersanyagban sze­gély Mexicót? Ez a veszély fennáll, de csak a­bban az esetben, ha elvesztjük magas­­fokú technikai fölényünket. Minél szegényesebb nyers­anyagokkal kell dolgoznunk, annál nagyobb szerephez jut a technikai tudás. Sokkal ne­hezebb a közönséges gránit sziklából vasat bányászni, mint a Mesabi vasérc meden­cében, ahol csak “fel kell ka­nalazni a földről.” Az emberiség jövője szem­pontjából fontos a béke és tudományos nemzetközi együttműködés — mondják a tudósok. Hatalmas erőfeszí­tésre lesz szükség, amelyre egyetlen nemzet sem képes önmagában. A világ összes tudósainak ki kell cserélniök egymással információkat, sőt valószínűleg idővel szükséges lesz egy nemzetközi tudomá­nyos központ felállítása. A jelentés, amint láthatjuk, nagyjából biztató. De a tudó­sok kijelentik, ha az erőfe­szítések nem történnek meg kellő időben, az ember nem “a teremtés koronája” lesz ezen a földön, hanem a ter­­mészet nyomorult rabszolgá­ja. SZÁZEZER DOLLÁROS CSALÁS GYÚJTOGATÁS ÚTJÁN KENOSHA, Wis. — Robert Earl Jones, egy 29 éves el­adó háza leégett, és a bizto­sító 16,800 dollár biztosítási díjat fizetett ki neki. Néhány héten belül a városban még egy tűz támadt, majd közeli városokban is elszórt tüzek, amelyekért a biztosító közel 100,000 dollárt fizetett ki. Mint ilyenkor szokás na­gyobb összegű kárnál, a biz­­tott. Kiderült, hogy Jones há­­t itt. Kiderült, hogy Jones há­za múlt évben is leégett Mo­hamed, 111.-ban és akkor 25 ezer dollárt kollektált. To­vábbá kiderült, hogy azok az emberek, akiknek háza le­égett, ismerték Jonest. Ez elég gyan­ok volt arra, hogy a biztosító a rendőrség tudomására adja megfigyelé­­­seit. Néhány heti megfigyelés­­ után Jones ellen elég terhelő­­ bizonyíték merült fel,­­hogy letartóztassák. Néhány ke­resztkérdés után bevallotta, hogy valamennyi tüzet ő okozta,­­biztosítási csalásból. Négy másik személyt letar­tóztattak, akik Jonessal meg­osztották a biztosítási csalás hasznát. Jones, — avagy a “tűzbo­­gár”, ahogy a helyi sajtó ne­vezi — azt mondja, hogy ala­posan tanulmányozta a gyúj­togatás technikáját. A “régi módszer” — tudnillik a gazo­linban mártott rongyok — könnyen felfedezhetők. Futó­lag gondolt arra, hogy film­­szalag celuloid hulladékot használt, aminek igen magas a hőfoka és nem hagy nyo­mot, de azután lemondott ar­ról, mert a celuloid néha túl gyorsan sistereg el és nem okoz gyulladást. A villany­kályha ötletét egy régi angol dete­ktívregényben olvasta. A kályhát begyújtotta, közelé­be egy kanna petróleumot he­lyezett el, azután elhagyta a házat. Egy-két óra­ múlva a kályha drótjai izzani kezd­tek, felgyújtották a petróleu­mot, amely szétfolyt az egész házban. Csak egyetlen dolgot felej­tett el. A nyomozóknak épen az tűnt fel, hogy minek a kis melegítő kályhácska olyan otthonban, ahol van fűtés. Ilyen kis melegítő kályhákat Californiában vagy Floridá­ban használnak, ahol a laká­sokban nincs fűtés. A körül­mény, hogy valamennyi ki­gyulladt házban találtak egy villanykályhát, elég volt, hogy a felkeltse a nyomozók gyanúját. amerikai magyar népszava “Szeretnék a lupulin­ról röviden szólni” mondja Carl Williams, Willamette Valley, Wash.-ból A "SÖRFŐZŐK" ARANYA" EZ, AMIT KEZEMBEN TARTOK E­Z egy komló kalász ... az arany sárga komló kalász, melyet itt, a Pacific Northwest-en . .. . a világ leg­nagyobb komló termelő vidékén termelünk. Innen kapja a P.O.C. gyár a speciális 51 késői komló kaláso­kat, melyből a keleten annyira népszerű valódi 51 zamatot nyerik. Ezek a késői 51 komló kalászok különösen gazda­gok a sörfőzésnél fontos alkatrészének, az u. n. lupulin­­ban. Ez a gazdag pollen szerű lupulin alpha és beta resin­­gazdag és a humulon és lupulon elnevezésű szüksé­ges savakat tartalmazzák. Ez a két sav a lupulinban nélkülözhetetlen a sörfő­zésnél. Ezek adják a nagyon ízletesen keserű izt és a kitűnő aromát, melyet mindenki nagyon szeret a P.O.C. Pilsener Sörben. És ezek segítik elő a P.O.C. sör pezsgő, üdítő minőségét. A lupulin is nagyon fontos a P.O.C. Pilsener sör jóságának megtartásában. Elő­mozdítja a gyönyörű “éppen helyes” hab keletkezését, amely minden egyes pohár P.O.C. sört oly kívánatossá varázsol. Végül még valami nagyon fontos, amire emlékez­­­ni kell a lupulint illetően. A parányi lupulinmirigyecskéket a legnagyobb elővigyáza­tossággal kell kezelni minden időben, hogy megtarthassák jellegzetességüket. EZ AZ OKA ANNAK, AMIÉRT P.O.C. KÖLTSÉGES IDŐZÍTŐ ÉS ELECTRO­THERMAL ELLENŐRZŐ KÉSZÜLÉKKEL RENDELKEZIK, HOGY MEGVÉDJE MAGASABB HŐFOK ÉS TÚLSÁGOS TÜZELÉS ELLEN. TÚLSÁGOS MAGAS, 1600 HŐFOKON TÚLI FŐZÉS MEGSÉRTHETI VAGY MEGÉGETHETI A LULUPIN ÉRZÉKENY RÉSZEIT, AZ ÁRPÁT ÉS EGYÉB, A SÖRFŐZÉSNÉL FONTOS HOZ­ZÁVALÓKAT. P.O.C. sört lassan főzik, két eljárással érlelik a megfelelő hőfok mellett, hogy megtarthassanak mindent, ami annyira kiváló a finom sör készítésében. Mi, itt a nyugaton tudjuk, hogy a keleten gyártott P.O.C. sör valódi 51 zamata milyen csodálatosan jó! THE PILSENER BREWING TOMPAN!­, CLEVELAND, OHIO Nincs finomabb sör a P. O. C. Pilsener Sörnél... fajtára vagy árra való tekintet nélkül

Next