Amerikai Magyar Népszava, 1957. május (56. évfolyam, 103-128. szám)

1957-05-11 / 112. szám

PETŐFI VERS A M­­RfISZERE Petőfi szedte először versbe lusta barátját: Pato urat! A bu se bántja, csak vállát rántja, vig­nózaszóval egyre mulat! A gond se nyomja, egyre azt mondja: Bor a pincében legyen elég! Pipára gyújtva, a szót is húzza: Ráérünk arra ejnye, no meg: A szélvész bömböl vihar dörömböl, szuette régi vakablakán: Kitátva szája, a poklok szája, mégis vígan van: Húzd rá cigány! Kik várnak tétlen a nagy veszélyben? Már a szomszédban a porta ég: Sikoly az éjben Oltani kéne . . . Ráérnek arra ejnye, no még? A szél, míg várnak felét a háznak tépi, cibálja, és lángra gyűl: Nem baj a ház még csak odaát ég . . . S vár csak nyugodtan Pató Pál úr. Mig tétlen várják, a nagy világnak létét döngeti pokoli szél . . .. Nincs helye szónak, halogatónak, iszonyú véget Halált ígér! A régi ének alakja éled — Petőfi verse most rámutat! Mért néznek széjjel. . .? Hát ismerjék fel MNO álarcban Pató urat! Andrássy Izabella JCttSKfcAI Menekült Magyarország M­agyarországi helyzetkép.. . A felszín alatt a nép elszántabban várja a felszabadulást, mint valaha A közelmúltban a nemzet­közi sajtóban több cikk jelent meg, amelyek a magyaror­szági, és főleg a budapesti helyzetet világítják meg. E cikkek némelyike abba a hi­bába esik, hogy a magyar vi­szonyokat a külső látszat alap­ján ítéli meg. A felületes szemlélő a budapesti zsúfolt nyilvános helyek és forgalmas utcák alapján azt hiheti, hogy a magyar nép élete rendezett viszonyok közé tért vissza. Aki azonban a dolgok mélyébe­ is bele­lát, megállapíthatja, hogy a magyar nép óriási többsége kétségbeesetten és elkeseredetten vergődik a gyilkos terror karmaiban és a magyarság még fokozottabb izgalommal várja a felszaba­dulás óráját, mint 1956 októ­ber 23-án. Romok eltakarítása A kommunista kormányzat, mivel a lelkek békéjét képte­len helyreállítani, minden igyekezetével a szovjet rom­bolás nyomait igyekszik eltün­tetni, a sokat szenvedett Bu­dapest utcáiról. Friss István, a Rákosi éra újból aktivált gazdasági szakembere dolgoz­ta ki az újjáépítési “sofőrt” programot. Friss István ter­vei nyomán Budapest utcáiról eltakarították a nyomokat. A főútvonalakon alig látni már romos házat és a főváros egyéb részein is serényen folyik a lakóházak és középü­letek újjá­építése. Kapóra jött a nagy munkanélküliség. Ra­cionalizálás címén több mint 70.000 dolgozót bocsátottak el eddig munka­helyeikről, akik más megélhetés hiányában vállalták a romeltakarítás napszámos munkáját. ki olcsó narkotikum Ami lakóházak újjáépítését illeti, tény, hogy a Nagykör­úton, a Kossuth Lajos utcán meg a Rákóczi uton frissen felhúzott és újonnan festett homlokzatok takarják el a ro­mos, beszakadt épületeket. A tetszetős homlokzatok mögött egyedül a Nagykörután 27 olyan négy-öt emeletes bérház található, melyek nagyobb­részt lakhatatlanok. Ezeknek a bérházaknak a kapuja min­dig zárva van idegenek előtt és ha egy-két lakás használ­ható is, lakói külön kapukulc­­­csal közlekedhetnek és köte­lesek az idegeneket távol tar­tani. A lakás­őnságet a mene­kültek elhagyott lakásai eny­hítik és mint a Kádár kor­­­mány eddigi intézkedései mu­tatják, várható, hogy újra megkezdik a kitelepítést, az­az a deportálást legfőképpen Budapesten. Az újjáépítési programot elsősorban a szórakozóhelyek tekintetében hajtották végre. Nyilván azért, hogy Budapest a megelégedett város képét nyújtsa. A felületes szemlélő csupán azt látja, hogy az es­­pressok zsúfoltak, holott az 1,40 forintos fekete, a meg­gyötört pestieknek egyetlen olcsó narkotikuma. A narko­tikumra pedig nagy szükség van mert a terror elviselhe­tetlenebb, mint a Rákosi éra alatt. Terror a faluban Az égési országban folyik Biszku belügyminiszter által elrendelt “átfésülés.” Nehéz eldönteni, hogy a terror hol tombol féktelenebből vidéken­­­, vagy a fővárosban. Vidéken általában oly­ módon folyik, az “átfésülés”, hogy éjnek ide­jén szovjet csapatokkal támo­gatott karhatalmi alakulatok körül fogják az átfésülendő községet. Házról-házra rátör­nek az alvókra, és fegyverek és “ellenforradalmárok” után kutatnak. Annyi fiatalt hur­colnak el magukkal, ahány főt kivettek az illető községre. A szabadságharcban erőtel­jes forradalmi magatartást tanúsító Gyón községből 600 embert hurcoltak el a karha­­talmisták és nyolcat végeztek ki. Kiskunmajsáról 30 embert hurcoltak el, akik közül hatot végeztek ki,­­ közöttük két fiatal leányt. Az elhurcolta­­kat a községházára, vagy a rendőrségi fogdákba viszik, ahol kihallgatás címén napo­kon keresztül megkínozzák őket. . . – Dolgozik a hóhér A kivégzéseket éjszaka hajtják végre. A kivégzettek hozzátartozói másnap írógép­pel sokszorosított cédulát kap­nak, amelyre a kivégzett ne­vét tintával írják be... Ezzel a cédulával közlik a szeren­csétlen hozzátartozókkal, hogy gyermeküket, házastársukat, vagy testvérüket a rögtöníté­­lő bíróság ellenforradalmi te­vékenység miatt halálra ítél­te és az ítéletet azonnal vég­rehajtották. Budapesten az “átfésülés” utcánként, lakóházakként és üzemekként történik. Az ÁVÓ-sokból átvedlett karha­­talmisták az előre elkészített listák alapján működnek. A Vörös Csillag traktorgyárból március 20-án és 21-én tizen­két munkást hurcoltak el, akik közül hárommal statáriális uton végeztek. A­ szabadság­­harc egyik gócát képező Mó­ricz Zsigmond, a volt Horthy körtér egyik bérházából ki­lenc lakót hurcoltak, el, akik­nek hozzátartozóik közül ket­ten kapták­­meg másnap a sta­táriális ítélet végrehajtásáról értesítő cédulát.­Az egyik ki­végzett a forradalom alatt a kórházban feküdt, mégis sta­­táriális eljárás alá vonták, mert védekezett az éjszaka reá törő karhatalmisták bru­talitása ellé.­.: “M­i­r NAPIRENDEN TARTJUK A SZOVJET BARBÁRSÁGAIT Az amerikai magyarság in­tézményeinek, egyházainak és a menekült szervezetek se­­­­gítségével állandóan napiren­den kívánja tartani a magyar­­országi szovjet uralom bar­bárságait és az emberi jogok megcsúfolását. Ennek a tö­rekvésnek egyik leghatható­­­sabb megnyilvánulása a szov­jet MN delegáció new yorki palotája előtt rendszeresített tüntetések lesznek. E tünte­tések során élő újságként magyar leányok kezében tar­tott táblákon hozzák nyilvá­nosságra a Szovjet és a Ká­dár kormány atrocitásait, a magyarság elleni visszaélé­seit. Az első tüntetést április 27-én déli 12 órakor tartják meg az orosz delegáció new yorki Park ave­-i palotája előtt. A szervező bizottság a moz­galom kiszélesítését vette tervbe. Clevelandban, Chica­góban, Los Angelesben, New Brunswickban és más ma­gyar településeken hasonló tüntetéseket rendeznek. Eu­rópai fővárosok magyarsága is készülődik. Páris után a londoni, római, bécsi, szájci magyarok bejelentették csak­ Várják a felszabadulást Nagyon veszélyessé vált a nyugati követségek látogatá­sa. Egy négygyermekes csa­ládanya március 29-én az egyik európai követségtől elő­­vízumot kért, hogy Nyugatra menekült férjéhez kivándorol­hasson családjával. A követ­ségről kijövet igazoltatták, de elengedték. Éjszaka azonban rátörtek és bevitték a hír­hedt Fő utcai nyomozóintézet­be. Három napon át kínozták és afelől faggatták, hogy mi­lyen illegális útón tart fenn érintkezést férjével. A szeren­csétlen asszony hiába mutat­ta fel a legális utón váltott le­velezést, bordáját a nyomozók eltörték és úgy összeverték, hogy kórházba került. A kor­mány a menekülteket minden áron hazatérésre akarja kény­szeríteni és ezért arra erő­szakolják a hozzátartozókat, hogy kétségbeesett levelek­ben követeljék a disszidáltak hazatérését. A sajtó napról-napra ismer­teti a forradalom résztvevői elleni büntető pereket és a vi­déki újságokban nyílt uszí­tás folyik mindenki ellen, aki a kritikus napokban nem rej­tette véka alá véleményét. A megújult kommunista propa­ganda azonban erőtlen és a közönség körében nem támad visszhangja. Olyan tökélete­sen omlott össze­­Októberben a kommunista rendzser,hogy hiába hirdetik a-i párttagság növekedését, a magyarság milliói még ma is a forrada­lom bűvöletében élnek és vál­tozatlanul várják a felszaba­dulást­. PANNONIUS .­­ ■ _l­a Vita — jctffcs sfi ■ .avitvií sisräpn jurr­á.v — A habozó UA bírálata Bakách-Bessenyey György értékes beszéde az Európa Tanács ülésén tv A Christian Science Moni­tor május 2. száma nagy tu­dósításban számolt be az Európa Tanács Strassbourg­­ban április végén tartott ta­nácskozásairól. A Európa Ta­nács üléseinek keretében a Rab Nemzetek képviselőit lát­ta vendégül, akik a szovjet csapatoknak a Vasfüggöny országaiból való kivonását és a szabad választásokat köve­telték. A több napig tartó közgyűlés a magyar forrada­lom jegyében pergett le és az európai népek képviselői Európa egysége és jövője ér­dekében álltak ki Magyaror­szág igazáért. Bessenyey beszéde A Christian Science Mon­­takozásukat a mozgalomhoz. Az angol lapok különösen a londoni Sunday Times és az Observer az utóbbi napokban komoly cikkekben hívták fel a figyelmet a magyarországi deportálásokra és a Kádár kormány folyton fokozódó terror uralmára. Az amerikai sajtóban is egyre bővebben foglalkoznak a magyarországi helyzettel. Az amerikai ma­gyar sajtó a forradalom óta nem szűnt meg figyelmeztet­ni az illetékeseket arra, hogy Magyarországon börtönök és szuronyok uralma követke­zett be újból. A világsajtóban nagy ér­deklődés mutatkozik az élő újság akció iránt. A magyar­­országi hírek, fényképek, pla­kátok a nyugati világ sajtója útján megsokszorozva fogják hirdetni a magyarság szenve­déseit és felszabadításának emberi kötelezettségét. Már a nagyszámú európai po­litikus közül csupán a Bizott­mány külügyi vezetőjének, Bakách Bessenyey György­nek beszédét említette meg. Kiemelte, hogy erőteljes sza­vai tisztán és minden részlet­re kiterjedően vázolták Euró­pa, a Vasfüggöny és a nem­zetközi világ problémáit. Bes­senyey és a többi felszólalók kitértek a Szovjet Unió gaz­dasági és politikai fiaskóira. Nem mulasztották el meg­említeni, hogy a Nyugat nem használta ki a magyar for­radalom által nyújtott elő­nyöket. Bessenyey György nyomatékkal jelentette ki, a magyar forradalomról gyúj­tott igen érdekes visszapil­lantásában, hogy a USA kri­tikus időpontban hatásosan befolyásolhatta volna a Szov­jet magyarországi magatar­tását, mint ahogy ugyancsak megfelelő időpontban ered­ményesen figyelmeztette az­­ egyiptomi önkéntesek és a s syriai közbelépés következ­ményeire. A harmadik világháború esélyei Bessenyey szerint nem fokozódtak, hanem csök­kentek volna egy erőteljes nyugati magatartás­­ esetén. Különösen kifogásolta, az NN habozó gesztusát. Az alatt a 12 nap alatt — mon­dotta Bessenyey — míg a forradalom a helyzet ura volt, bőven lett volna alkalom ar­ra, hogy a NN megfigyelő­ket és főtitkárát Budapestre küldje. A kedvező alkalmak elmulasztása ellenére, a NN- nek még mindig vart lehető­sége pótolni a mulasztottakat és a közgyűlés tagjainak tün­tető helyeslése mellett­-Utalt arra, hogy Magyarország ügyében kiküldött ötös bizott­ság jelentésének tárgyalása során lehet korrigálni az el­követett hibákat. Kockázat mindig van... Nagy érdeklődéssel hallga­tott beszédében Bessenyey fi­noman utalt arra, hogy az európai népek képviselői tisz­tában vann­ak azzal, hogy szembe kell nézni a kockázat­tal, annál is inkább, mert az utóbbi évek eseményei igazol­ják, hogy nincsen politika, kü­lönösen külpolitika, veszély nélkül. A második világhábo­rú óta az emberiség nem élt veszély nélkül. Elegendő e te­kintetben a görög polgárhá­borúra, a berlini balkádra, a koreai és az indokinai hábo­rúra, a cyprusi eseményekre és a Suez esetére hivatkozni. Bakách Bessenyey a magyar forradalom példájára hivat­kozással fejezte be beszédét mondván, hogy két nélkülöz­hetetlen eleme van a szabad­ság és függetlenség megtar­tásának, a bátorság és az ál­dozat szelleme belülről és az energikus és eredményes tá­mogatás kívülről. Az európai leigázott népek hajlandók az emberiség drámájában a ma­guk szerepét vállani, abban a reményben, hogy a szabad világ sem habozik a sors ál­tal reá kiszabott feladatokat vállani. A magyar bizottság A Christian Science riport­ja nagy elismeréssel emléke­zett meg Bakách Bessenyey György felszólalásáról és el- HE ÖI& Egy szabadságharcos , aki kényszerűségből visszament Még sok kívánnivalót hagy maga után a menekültek gondozása külföldön A strassbourghi emigrációs értekezleten nagy feltűnést keltett egy budapesti iparos. Harminc szilánkkal a testében érkezett meg külföldre. A jó­­lelkű svájciak addig nem en­gedték tovább, míg gondos operáció után teljesen helyre nem állt egészsége a józsefvá­rosi asztalos­mesternek, Nagy Jánosnak. Strassburghban, mint a fegyveres erők három tagú vezetőségének egyik tag­ja jelent meg. Nem törte ma­gát a pozícióért, a sebes és jó­zsefvárosi helytállása alapján került az élre. Munkát kere­sett. Ez az igénye nem telje­sült, miért is egy pár­ heti franciaországi ténfergés és munkanélküliség után haza­tért. A budapesti rádió április 27-i adásában mondta el él­ményeit Nagy János a strass­bourghi találkozóról és az emigrációról. Megszólaltatásá­nak az volt a célja, hogy az emigrációban dúló ellentétek­ről tegyen említést és megerő­sítse azt a kommunista vádat, hogy a forradalom alatt Nyu­gatról fegyveres alakulatok érkeztek Magyarországra. Nagy János esete arra jó, hogy figyelmeztesse az illeté­keseket, hogy a menekültek eu­rópai gondozása még sok kí­vánnivalót hagy maga után. Különösen Franciaországban okoz sok gondot a menekül­tek elhelyezése. Nyugat-Németországban a menekültügyi szervezetek ki­fogástalanul működnek. Nem­csak lakásról, elhelyezkedésről és iskoláztatásról gondoskod­nak, hanem valósággal tudo­mányos, psichológiai módsze­rekkel segítik elő az új kör­nyezetbe való beilleszkedést. A göttingeni Brockhuisen professzor az Europa Bil­­dungs Aktion keretében kész programot dolgozott ki a me­nekülteknek a nyugateurópai országok életébe minél zavar­talanabb bekapcsolásáról. UTASSY OPERA ÉNEKES MENEKÜLÉSÉNEK TÖRTÉNETE A­ bécsi Operaház közönsé­ge nagy ovációval fogadta U­­­tassy György menekült ope­raénekes első fellépését. Az osztrák lapok nagy elismerés­sel emlékeztek meg művészi képességeiből és kiváló hang­járól. Egyúttal megírták menekü­lésének nem­ mindenapi tör­ténetét. Litassy feleségével és 7 kisgyermekével együtt zimankos téli időben vágott neki az osztrák határnak. Ve­zető nélkül vándoroltak, s el­tévedtek, öt napig bolyong­­tak még végül is kiéhezetten, félig összefagyva akadtak rájuk a határőrök a Sopron melletti erdőben. Elfogták őket és az apró gyermekek is fogdába kerültek. Kihallgatás után csak a nagyszámú gyer­mekcsapat mentette meg őket a börtöntől. Litassy­éket el­engedték és vonatra tették azzal, hogy térjenek vissza Budapestre. Az operaénekes családja azonban mindenáron szabad­földre akart kijutni. A leg­közelebbi állomáson kiszáll­tak a vonatból és újból meg­kísérelték az át­jutást. Bár na­gyon viszontagságos volt a vándorlás, a kicsik hősiesen kitartottak, míg végre elérték az első osztrák falut. A jószívű osztrák gazdák gondozásba vették a menekü­lő családot és pár napi párt­fogás és jó ellátás után talp­ra állították Litassyékat. Húsz nap múlva már a bécsi Operaházban a Varázsfuvo­lában mutatkozott be a nagy családi­ művész. Litassy a Voice of America­ban számolt be menekülésé­nek viszontagságairól és meg­említette, hogy azért vállalta a nagy kockázatot, mert Nyu­gaton a tehetség és a tudás érvényesül és nem a pártön­kény, mint a pesti Operában. Litassy, mint oratórium énekes is kiváló és avval a tervvel foglalkozik, hogy ven­dégszereplései során Ameri­kában is fellép. ismerésének legszebb bizonyí­téka, hogy a Európa Tanács üléséről nyújtott beszámoló­jában az európai és rabnem­zetek álláspontját nagyszabá­sú beszédének egyes passzu­saival, tükröztette vissza. A Captive Nations statútu­mai szerint a Rabnemzetek delegációit az illető nemzeti szervezet vezetője jelöli ki. A Nemzeti Bizottmány a ma­gyar bizottság tagjaiul Bes­senyey Györgyöt, Auer Pált, Apor Gábor, Hennyey Gusz­távot, és Cserenyei Gézát je­lölte meg. A magyar delegá­ció vezetője Bessenyey volt. MENEKÜLT ÚJSÁGOK A Neue Zürcher Zeitung az európai hírű svájci napilap egy kitűnően szerkesztett ma­gyar nyelvű heti­lapot ad ki és küld ingyen minden Svájc­ban tartózkodó magyar me­nekült címére. Bécsben két magyar emi­gráns lap jelenik meg: A Bé­csi Magyar Híradó és a Ma­gyarok Világlapja. A Híradót dr. Szölösi Pál volt kisgazda­­párti veszprémi ügyvéd szer­keszti. A Magyarok Világlap­jának szerkesztője, Kiss Dá­­niel a politikai üldözöttek szö­vetségének elnöke. Münchenben új emigráns lap indult: A Nemzetőr. A fiatalokból álló szerkesztőség nesztora Vidovics Ferenc, az ismert kisgazdapárti politi­kus. ÍRÓK TÖMÖRÜLÉSE Bécsben áprilisban megala­kult az Ausztriai Magyar Írók és Hírlapírók Szövetsége. Az intézőbizottság tagjai: Krajnai Iván, Matolcsi An­dor, Pásztor Tamás, Szabó Miklós, Szöllösi Pál és Vajda István. Az egyesületnek ed­dig 55 tagja van, köztük Kiss Ferenc a Daily Mail volt mun­katársa, Vidovics Ferenc, Rodrigez Endre, továbbá Tol­las Tibor és Kocsis Gábor ifjú költők. Terjessze lapunkat!

Next