Amerikai Magyar Népszava, 1958. október (60. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
4-ik OLDAL Menekült Magyarország Pfeiffer Zoltán Írja: A szabad világ lapjaiban egyre sűrűbben jelennek meg a Vasfüggöny mögötti utazásra csábító hirdetések. Az udvarias hangú invitálások, könnyű vízumszerzéssel és kellemes időtöltéssel kecsegtetik a Magyarországra utazókat. Kétségtelenül nagy változás azokhoz a viszonyokhoz képest, amelyek az 50-es években jellemezték a magyarországi viszonyokat. Pfeiffer Zoltán Akkor “Se be, se ki!” — hangzott a zord parancs, s valóban a legnagyobb ritkaságszámba ment, ha valaki érvényes úti papírokkal lépte át a magyar, vagy az osztrák határt. Akkor Magyarországon tombolt a szovjet diktatúra, a börtönök, internálótáborok zsúfoltak voltak és mindenkit, még a kommunistákat is, eltöltötte az Andrássy út 60-tól való félelem. Senkit se tévesszen meg azonban a vízumok megszerzésének könnyebb módja. Magyarország ma is a kommunista diktatúra járma alatt nyög. Még zsúfoltabbak a börtönök és internálótáborok és riadtabbak a tekintetek, mint a sztálinista terror tobzódása idején. Az Andrássy út 60. utódja, a Munkásőrség százszámra tartóztatja le a gyanúsakat és titkos tárgyalásokon likvidálják mindazokat, akiknek puszta léte gondot okoz a rendszernek. A terror még fokozottabb, alig akad család, amelyiknek akár elmenekült, akár börtönbe került tagja miatt nem kell aggódnia a politikai rendőrség kopogtatásától. A terrornak az a természetrajza, hogy megmérgezi a légkört. A gyanútlan és ártatlan emberek számára is fojtogatóvá teszi a levegőt, azoknak az idegeiben is tanyát ver a rémület, akikkel nincs elszámolni valója a rendszernek. A kommunista diktatúra olyan börtön, amelyben a látogatók is raboknak érzik magukat. És ez az oka annak, hogy nem akadt még közömbös látogató, aki az élmények hatása alatt nem riadtan számolt volna be a Vasfüggöny mögötti tartózkodás óráiról. Azoknak viszont, akik ismerősek a viszonyokkal, valósággal tortúra a hazai látogatás. Rokonokkal, barátokkal való együttlét a látogatókra járványként átplántálja a rettegés bacilusait. A tervbe vett tartózkodást megrövidítik, mert a szabad világból a Vasfüggöny mögé lépve mindenki veszít emberi mivoltából. Szabad polgárból gyanúsítottá, megfigyeltté süllyed és ezt a változást épp úgy nem lehet elviselni, mint egy idegen planétán való tartózkodást. FACTS ABOUT HUNGARY Értékes könyv a magyar forradalom tényeiről és hátteréről A Magyar Bizottság kiadásában megjelnt egy gyűjteményes kötet, ’’Facts about Hungary’ címmel, amely Magyarországra és a magyar forradalomra vonatkozó legjobb dokumentációs és információs anyagot tartalmazza. A történelmi események ismertetése után a könyv részletesen analizálja a forradalom programját és leverésének visszhangját. A könyvnek egy külön része a magyarügynek a M-ben való tárgyalását ismerteti. Drámai összefoglalót ad arról az 58 óráról, ami Nagy Imrének az ország semlegesítésére vonatkozó bejelentésétől az orosz beavatkozásig rendelkezésre állott és ami alatt kielégítő intézkedés nem történt. A könyv felsorolja mind a 14 magyar ügyben hozott NN határozatot, amelyek egyikét sem hajtották végre mindezideig. A Facts about Hungary című könyv részletesen foglalkozik a Nagy Imre perrel és annak viszhangjával. Ismerteti a szovjet beavatkozás katonai mozzanatait, egyik tanulmánya a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi vonatkozásait taglalja, kimutatván,hogy nem visit joguk ottartózkodni ésbeavatkozni. Egy másik tanulmány a Kádár rezsim bíráskodási rendszerét ismerteti és bírálja. Külön cikk foglalkozik a kommunizmus alatt élő magyar kisebbségekkel és a forradalomnak reájuk gyakorolt hatásával. A függelék részletes statisztikai anyagot tartalmaz Magyarországra vonatkozólag és a háború óta időrendben felsorolja a legfontosabb eseményeket. A 200 oldalas könyv, melyet Kovács Imre szerkesztett, egy dollárért megrendelhető a Magyar Bizottság newyorki (125 E. 72 Str.) irodájában. IGAZSÁG A HUMORBAN Pesti Pistát a párttitkár maga elé idézi. — Elvtárs, tulajdonképpen ,hány éves a fia? A kérdőíveiken a legkülömbözőbb születési évszámok szerepelnek. — Meg van ennek a maga oka — mondja Pesti. —■ Ha idősebbnek mondom szegény fiamat, azonnal beviszik katonának. Ha viszont fiatalítom, akkor még nem nősülhet meg. — De elvtárs, hát miért nem írja az igazat? — kérdi megrökönyödve a párttitkár. — őszintén szólva — válaszol Pesti — erre a megoldásra a mi népi demokráciánkban egyáltalán nem is gondoltam. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Rabnemzetek gyűlése A MAGYAR ÜGY JEGYÉBEN ZAJLOTT LE AZ EURÓPAI RABNEMZETEK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZGYŰLÉSE Az Európai Rabnemzetek Szövetsége (Assembly of Captive European Nations) kilenc vasfüggöny mögötti ország népeinek szabad földön lévő szószólóit — Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország és Románia — nemzeti emigrációinak képviselőit fogja össze egy szervezetbe. Feladata, az elnyomott nemzetek emigrációs munkájának a koordinálása, a világ közvéleményének tájékoztatása a szovjet megszállás alatt álló országok sorsáról és a Duna-völgyi és egyéb keleteurópai népek közötti megértés előmozdítása egy később kialakítandó konföderációérdekében. [Ez a szervezet objektív kiadványaival, színvonalas vitáival méltán vívta ki a szabad világ hivatalos politikát formáló szervezeteinek elismerését Kővágó megválasztása A Rabnemzetek Szövetsége szeptember 23-án és 24-én tartotta 57-ik teljes ülését a Carnegie Endowment helyiségeiben, amely jelentőségével messze kiemelkedett az eddig megtartott ülések közül. Ezt az ülést amagyar emigráció képviselőinek nagy aktivitása jellemezte. A fennáló nemzetközi helyzet miatt (a magyar ügy az Egyesült Nemzetek Szövetségében éppen a Közgyűlés tartama alatt került elsöprő többséggel a napirendre) természetesen a megbeszélések és vitáknak a középpontjában a magyar kérdés állott. Ez nyilvánult meg a szeptember 23-án megtartott választásoknál is. A Szövetség fennállása óta Dr. Willis Masens volt lett diplomata képviselte mint elnök az Európai Rabnemzeteket. A most megtartott választásoknál a Központi Bizottság szavazatai ezt a tisztséget Stefan Korbowskinak, a lengyel delegáció elnökének, a német megszállás alatti lengyel ellenállás egyik volt vezetőjének juttatta. Az alelnöki tisztségre Kővágó Józsefet, Budapest forradalmi polgármesterét, a Magyar Bizottság alelnökét választották meg egyhangúan. A nagyobbrészt volt miniszterekből és diplomatákból álló delegátusok előtt Kővágó József angol és francia nyelvű beszédben köszönte meg a bizalmat. Beszédében kidomborította, hogy megválasztását a magyar forradalom és az otthon tovább küzdő és szenvedő magyar nép érdemének tartja. “El kell követnünk mindent ebben a testületben, amely közelebb hoz bennünket közös céljaink megvalósulásához. Félre kell tennünk minden nemzeti vagy egyéb érzékenységet, mert ennek hiányában munkánk paralizálódik. A magyar forradalomban — mondotta Kővágó József — a magyar nemzet egy csodálatos egységben forrott össze, vallási, politikai és osztálykülönbségek e feledhetetlen napok alatt nem léteztek. "Ebből a levegőből szeretnék hozni magammal ide a Rabnemzetek Szövetségébe és tisztségemet ennek a szellemnek a megvalósulására fogom szentelni.” A célhoz vezető út.. . A másnapi általános vitában ismert nemzetközi szervezeteknek a vezetői és UN delegátusok szólaltak fel a Rabnemzetek képviselői mellett. Kiemelkedő jelentőségű volt az Emberi Jogok Ligája elnökének, valamint Karl Bogholm dán képviselőnek felszólalása. A felszólalók a keleteurópai országok közül elsősorban a magyar ügyet domborították ki, mint azonnal megoldandó feladatot. A vitában Constatin Visoianu, volt román külügyminiszter a propaganda hatásáról és fontosságáról beszél, míg Vaciulas Sidzikauskas volt litván miniszter a keleteurópai államok helyzetét jelemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Általános nagy figyelem között került sor Király Béla tábornok felszólalására, aki a magyar ügy előadója volt. Király Béla a forradalom Nemzetőrségének főparancsnoka, beszédében kifejtette, hogy a magyar ügy megoldása egy erélyes és félre nem érthető politikai vonalvezetés alapján lehetséges csak. Üdvözölte Eisenhower elnöknek a kínai partszigetek ügyében tett nagyjelentőségű nyilatkozatát és kijelentette, hogy csak ilyen hang és hasonló erély az, amit a Szovjetunió megért. Kihangsúlyozta azonban azt is, hogy ugyanakkor örömmel kell üdvözölni a politikai gradualitás minden lépcsőfokát. “Mi, akik börtönben voltunk” — mondotta Király Béla — “tudjuk legjobban lemérni, mit jelent a legkisebb könnyítés, a jogoknak a részleges visszaállítása, a pillanatnyi lelki és testi szenvedések enyhítése. Politikánkban ki kell alakítanunk a célt, amely világosan áll előttünk és amely nem lehet más, mint országaink felszabadulása, de ugyanakkor nem szabad és nem lehet elfeledkeznünk a célhoz vezető útról sem. A politikai taktika kialakítása és megértése döntő a magyar ügy és minden elnyomott nép ügye szempontjából.” A fordulópont “A ‘Keleteurópai országok és a nemzetközi helyzet” c. vitában kerül sor Jónás Pálnak, a Petőfi Kör elnökének a felszólalására. Jónás Pál hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom fordulópontot jelentett a Nyugati hatalmak politikájában a keleteurópai országokkal szemben. Ezeknek az országoknak az ügyét a legvéresebb sztálinista terror alatt sem hozták a nemzetek nyilvánosság elé. Megelégedtek azzal, hogy ünnepi üzenetekben nyugtassák meg ezeket a népeket, hogy sorsukat nem engedik alku tárgyává tenni. Az örökké emlékezetes 1956 októberi és novemberi események óta szinte állandóan napirenden van ez a kérdés. Azonban egyik legfontosabb feladat a tíz tartózkodó nagyobbrészt ázsiai és afrikai állam szimpátiájának és támogatásának a megnyerése, akiket a Közelkeleti krízis nyilván megzavart. “Világosan ki kell mondanunk” — mondotta Jónás Pál — “hogy Közelkeleten az idegen csapatok jelenléte, bármennyire jogszerűnek látszik e kormányok előtt, a nép szemében nem kívánatos. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyformán használják Közelkelet felé az ‘önrendelkezés’, ‘nemzeti függetlenség’ jelszavait. A Közelkeletnek nem kell az egyik nagyhatalomnak ideológiai segítsége sem. Az arab és ázsiai államok sajnos, csak a kommunista irodalomban találnak bátorítást függetlenségük számára. Visszataszító fogalmak A “Rule Britania” és a “Presence Francaise”, valamint a szörnyű “fehér ember fennsőbbsége’ a legviszszataszítóbb fogalmak. Azonban Nagy Imre kivégzése felnyitotta ezeknek láz országoknak a szemét is, és realizálták, hogy ez az eset azzal lenne egyértelmű, mintha az amerikai csapatok elfogták és kivégezték volna Nasser elnököt kormányának több tagjával együtt, “követve az egész egyiptomi nép kívánságát.” Politikánk egyik alapja kell hogy legyen bemutatni, mi a Szovjetunió teóriája és a tényleges gyakorlata a nemzeti önrendelkezésről.” Az Európai Rabnemzetek Szövetségének közgyűlése nagy elismeréssel emlékezett meg a magyar szónokokról, akik új szint és friss levegőt hoztak ennek a szervezetnek az életébe. A Magyar Bizottság egyik legutóbbi ülésén elhatározta, hogy jövőben nagyobb figyelmet szentel ennek a fontos nemzetközi szövetségnek a munkájára és megtesz mindent, hogy a magyar ügy itt is a jelentőségéhez mérten szerepeljen. KÉSZÜLŐDÉS A FORRADALOM MÁSODIK ÉVFORDULÓJÁRA New Yorkban a forradalmi szervezetek, az Amerikai-MagyarSzövetség és az amerikai magyar egyházak egységes összefogással készülnek megülni a magyar forradalom második évfordulóját. Öt tagú rendezői bizottságot alakítottak, amelyben a forradalmi alakulatokat Tóth Csabád László, az Amerikai-Magyar Szövetséget Török Lajos, az egyházakat Killián Csaba és Csordás Gábor, a cserkészeket BodnárGábor képviselik. Az ünnepséget október 20- án hétfőn a new yorki Carnergie Hallban este fél hét órai kezdettel tartják meg. Ünnepi szónokul Tollas Tibor kötőt, az Európában megjelenő Nemzetőr szerkesztőjét kérték fel. Tollas Tibor a kommunista elnyomatás alatt kifejlődött börtönirodalomnak és költészetnek legjellegzetesebb alakja. A váci fegyházban írt híres költeményét — Bebádogoztak minden ablakot — több nyelvre lefordították és sok külföldi folyóiratban megjelentették. A new yorki ünnepélyen adják át első ízben az “Október MENEKÜLT GYERMEK LELKE Az osztrák kormány információs bulletinjében egy érdekes híradás jelent meg a magyar menekült gyermekek mentális állapotáról. A bulletin ismertette a szellemi és testi egészség világszervezetének 11-ik évfordulója alkalmából a bécsi egyetemen tartott közgyűlését. Az ülést Helmer osztrák belügyminiszter nyitotta meg és felhívta a figyelmet az Ausztriában tartózkodó menekültek sanyarú helyzetére, s különösen a magyar gyermekek támogatását sürgette, akik még mindég magukban hordozzák annak az elnyomatásnak az emlékeit,amelyek Magyarországon vésődtek idegeikbe. A kongresszus kiállításain egy menekült magyar gyermek rajza hívta magára a delegátusok figyelmét. Arra a kérdésre, hogy mit kíván? — egy békés szobát rajzolt le, amelyben szüleivel együtt a kályha szomszédságában ülik körül az asztalt. A mitől félek ? kérdésre már riasztóbb volt a gyermek rajza. Kezeket fel! — felírással egy fegyveres férfi, nyilván ÁVO-s pisztolyt emel édesanyjára, akinek a kötényébe kapaszkodva önmagát ábrázolta a menekült magyar kislány. Humor a Vasfüggöny mögött Kovács lakásán éjjel kettőkor megzörgetik az ajtót. Kovács kiugrik az ágyból, odarohan az ajtóhoz és rémülettől eltorzult hangon kiszól. — Ki az? Az ÁVO? — Ne ijedjen meg Kovács szaktárs — hangzik kintről a házmester hangja — nincs.,, semmi baj, csak azt akarom mondani, hogy ég a ház. Mórickát megkérdezi a szemináriumi előadó: — Mondja elvtárs ismeri maga Marx, Engels tanait. Móricka rövid habozás után válaszol. — Tanairól hallottam, kettővel járt felettem, — a másik két úrhoz még nem volt szerencsém. Magyar miniszterelnök Kállay Miklós v. miniszterelnök a new yorki Columbia egyetem által kiadott Hungarian Premier című történelmi művének kiegészítésén dolgozik. Egy új kötetben szándékozik összefoglalni Magyarországnak az első világháború utáni politikai történetét. 23.” díjat, annak a külföldijgnek, aki az elmúlt évben legsikeresebben szolgálta a magyar ügyet. A díjat a Névtelen Magyar Édesanya képviseletében egyik hétgyermekes menekült magyar anya nyújtja majd át az otthonélő maiagyarság képviseletében. Az Amerikai szónokok tekintetében még nem történt döntés, mert Harriman kormányzó ésRockefeller kormányzójelölt együttes fellépésének terve, elfoglaltságukfolytán meghiúsult. A new yorki példa nyomán Amerika, Délamerika és Európa városaiban és egyetemein a régi és új menekültek egységesen rendezik meg az októberi forradalom második évfordulójának ünnepségeit. HOSSZÚ KOVÁCS JÓZSEF ÉLETE ÉS HALÁLA Hosszú Kovács József szilvásszentmártoni kisgazda már a háború előtti években is nagy szerepet játszott Somogy megye politikai életében. A kisgazdapártnak volt egyik vezető tagja és élénken vett részt a nyilasok elleni politikai küzdelemben. 1945- ben a somogy megyei lajtstromon képviselőnek választották ésugyancsak mandátumot nyert az 1947 évi választásokon. Intranzigens magatartása miatt 1948-ban lemondásra kényszerítették és ezt követőleg börtönbe és internálótáborba került. A forradalomban a megyei forradalmi tanács alelnökének választották meg és a Kaposváron felállított rádió állomás létesítése körül nagy érdemeket szerzett. Erélyes magatartásának köszönhető, hogy a forradalom alatt Somogy megye területén senkinek sem esett bántódása, mert Hosszú Kovács József következetesen keresztülvitte azt a szándékát, hogy a bűnösök fölött a nemzeti törvényszékek ítélkezzenek. A forradalom leverése után egy évig bujdosott, majd abban a hiszemben hogy felelősségre nem vonják, hazament. A kaposvári ÁVO azonban letartóztatta és 3 hónapi fogság alatt valósággal agyonveték. Az ÁVSO épületéből haldokolva szállították haza és 24 óra alatt belehalt sérüléseibe. Somogy megye népszerű paraszt-politikusa, aki a Parasztszövetség megyei elnöke is volt. SZABADSÁGHARCOSOK MONTEVIDEOBAN A montevideoi szabadságharcos szervezet Kis Béla vezetésével iszejpitember elején a köznevetség tárgyává tette az Urugauayban tartózkodó szovjet küldöttséget A szabadságharcosok a szovjet delegáció által megkoszorúzott Artigas szabadsághős szobráról közvetlen a koszorúzás után eltávolították az oroszok koszorúját. Ezt követőleg uruguayi és magyar fiatalok szobor talapzatát lemos,-,ták, fertőtlenítették és a magyar szabadságharcosok koszorúját helyezték el. A ko- J szőrű szalagján Artigas nem tűri a zsarnokságot — szólt a felírás és az uruguayi sajtó meleg hangon emlékezett meg a magyar forradalmárok és az montevideoi fiatalság akciójáról.