Amerikai Magyar Népszava, 1958. október (60. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

4-i­k OLDAL Menekült Magyarország Pfeiffer Zoltán Írja: A szabad világ lapjaiban egyre sűrűbben jelen­nek meg a Vasfüggöny mögötti utazásra csábító hir­detések. Az udvarias hangú invitálások, könnyű ví­­zumszerzéssel és kellemes időtöltéssel kecsegtetik a Magyarországra utazó­kat. Kétségtelenül nagy változás azok­hoz a viszonyokhoz képest, amelyek az 50-es években jellemezték a magyaror­szági viszonyokat. Pfeiffer Zoltán Akkor “Se be, se ki!” — hangzott a zord parancs, s valóban a legnagyobb ritkaságszámba ment, ha valaki érvé­nyes úti papírokkal lépte át a magyar, vagy az osz­trák határt. Akkor Magyarországon tombolt a szov­jet diktatúra, a börtönök, internálótáborok zsúfoltak voltak és mindenkit, még a kommunistákat is, eltöl­­tötte az Andrássy út 60-tól való félelem. Senkit se tévesszen meg azonban a vízumok megszerzésének könnyebb módja. Magyarország ma is a kommunista diktatúra járma alatt nyög. Még zsúfoltabbak a­ börtönök és internálótáborok és riad­­tabbak a tekintetek, mint a sztálinista terror tobzó­dása idején. Az Andrássy út 60. utódja, a Munkásőr­ség százszámra tartóztatja le a gyanúsakat és titkos tárgyalásokon likvidálják mindazokat, akiknek pusz­ta léte gondot okoz a rendszernek. A terror még fo­kozottabb, alig akad család, amelyiknek akár elme­nekült, akár börtönbe került tagja miatt nem kell ag­gódnia a politikai rendőrség kopogtatásától. A terrornak az a természetrajza, hogy megmér­gezi a légkört. A gyanútlan és ártatlan emberek szá­mára is fojtogatóvá teszi a levegőt, azoknak az ide­geiben is tanyát ver a rémület, akikkel nincs elszá­molni valója a rendszernek. A kommunista diktatúra olyan börtön, amelyben a látogatók is raboknak ér­zik magukat. És ez az oka annak, hogy nem akadt még közömbös látogató, aki az élmények hatása alatt nem riadtan számolt volna be a Vasfüggöny mögötti tartózkodás óráiról. Azoknak viszont, akik ismerősek a viszonyokkal, valósággal tortúra a hazai látogatás. Rokonokkal, barátokkal való együttlét a látogatókra járványként átplántálja a rettegés bacilusait. A tervbe vett tartóz­kodást megrövidítik, mert a szabad világból a Vas­függöny mögé lépve mindenki veszít emberi mivol­tából. Szabad polgárból gyanúsítottá, megfigyeltté süllyed és ezt a változást épp úgy nem lehet elviselni, mint egy idegen planétán való tartózkodást. FACTS ABOUT HUNGARY Értékes könyv a magyar forradalom tényei­­­­ről és hátteréről A Magyar Bizottság kia­dásában megjelnt egy gyűjte­ményes kötet, ’’Facts about Hungary’ címmel, amely Ma­gyarországra és a magyar forradalomra vonatkozó leg­jobb dokumentációs és infor­mációs anyagot tartalmazza. A történelmi események is­mertetése után a könyv rész­letesen analizálja a forrada­lom programját és leveré­sének visszhangját. A könyv­nek egy külön része a ma­gyar­­ügynek a M­-ben való tárgyalását ismerteti. Drá­mai összefoglalót ad arról az 58 óráról, ami Nagy Imrének az ország semlegesítésére vo­natkozó­­ bejelentésétől az orosz beavatkozásig rendel­kezésre állott és ami alatt ki­elégítő intézkedés nem tör­tént. A könyv felsorolja mind a 14 magyar ügyben hozott NN határozatot, amelyek egyikét sem hajtották végre mindezideig. A Facts about Hungary cí­mű könyv részletesen foglal­kozik a Nagy Imre perrel és annak viszhangjával. Ismer­teti a szovjet beavatkozás ka­tonai mozzanatait, egyik ta­nulmánya a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi vonatkozásait taglalja, kimutatván,­­hogy nem visit jo­guk ottartózkodni és­­beavat­kozni. Egy másik tanulmány a Kádár rezsim bíráskodási rendszerét ismerteti és bírál­ja. Külön cikk foglalkozik a kommunizmus alatt élő ma­gyar kisebbségekkel és a for­radalomnak reáj­uk gyako­rolt hatásával. A függelék részletes statisztikai anyagot tartalmaz Magyarországra vonatkozólag és a háború óta időrendben felsorolja a leg­fontosabb eseményeket. A 200 oldalas könyv, me­lyet Kovács Imre szerkesz­tett, egy dollárért megrendel­hető a Magyar Bizottság newyorki (125 E. 72 Str.) irodájában. IGAZSÁG A HUMORBAN Pesti Pistát a párttitkár ma­ga elé idézi. — Elvtárs, tulajdon­képpen ,hány éves a fia? A kérdőíve­iken a legkülömböző­b­b születé­si évszámok szerepelnek. — Meg van ennek a maga oka — mondja Pesti. —■ Ha idősebbnek mondom szegény fiamat, azonnal beviszik kato­nának. Ha viszont fiatalítom, akkor még nem nősülhet meg. — De elvtárs, hát miért nem írja az igazat? — kérdi megrökönyödve a párttitkár. — őszintén szólva — vá­laszol Pesti — erre a megol­dásra a mi népi demokráciánk­ban egyáltalán nem is gon­doltam. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA ­Rabnemzetek gyűlése­­ A MAGYAR ÜGY JEGYÉBEN ZAJLOTT LE AZ EURÓPAI RABNEMZETEK SZÖVETSÉGÉ­NEK KÖZGYŰLÉSE Az Európai Rabnemzetek Szövetsége (Assembly of Captive European Nations) kilenc vasfüggöny mögötti ország népeinek szabad föl­dön lévő szószólóit — Albá­nia, Bulgária, Csehszlovákia, Észtország, Lettország, Len­gyelország, Litvánia, Ma­gyarország és Románia — nemzeti emigrációinak kép­viselőit fogja össze egy szer­vezetbe. Feladata, az elnyo­mott nemzetek emigrációs munkájának a koordinálása, a világ közvéleményének tá­jékoztatása a szovjet meg­szállás alatt álló országok sorsáról és a Duna-völgyi és egyéb keleteurópai népek közötti megértés előmozdí­tása egy később kialakítandó konföderáció­­érdekében. [Ez a szervezet objektív kiadvá­nyaival, színvonalas vitáival méltán vívta ki a szabad­ vi­lág hivatalos politikát formá­ló szervezeteinek elismerését Kővágó megválasztása A Rabnemzetek Szövetsége szeptember 23-án és 24-én tartotta 57-ik teljes ülését a Carnegie Endowment helyisé­geiben, amely jelentőségével messze kiemelkedett az eddig megtartott ülések közül. Ezt az ülést a­­magyar emigráció képviselőinek nagy aktivitá­sa jellemezte. A fennáló nem­zetközi helyzet miatt (a ma­gyar ügy az Egyesült Nem­zetek Szövetségében éppen a Közgyűlés tartama alatt ke­rült elsöprő többséggel a na­pirendre) természetesen a megbeszélések és vitáknak a középpontjában a magyar kérdés állott. Ez nyilvánult meg a szeptember 23-án meg­tartott választásoknál is. A Szövetség fennállása óta Dr. Willis Masens volt lett diplo­mata képviselte mint elnök az Európai Rabnemzeteket. A most megtartott választások­nál a Központi Bizottság sza­vazatai ezt a tisztséget Ste­­­fan Korbowskinak, a lengyel delegáció elnökének, a német megszállás alatti lengyel el­lenállás egyik volt vezetőjé­nek juttatta. Az alelnöki tisztségre Kővágó József­et, Budapest forradalmi pol­gármesterét, a Magyar Bi­zottság alelnö­két választották meg egyhangúan. A nagyobb­részt volt miniszterekből és diplomatákból álló delegátu­sok előtt Kővágó József an­gol és francia nyelvű beszéd­ben köszönte meg a bizal­mat. Beszédében kidomborítot­ta, hogy megválasztását a magyar forradalom és az ott­hon tovább küzdő és szenvedő magyar nép érdemének tart­ja. “El kell követnünk min­dent ebben a testületben, amely közelebb hoz bennün­ket közös céljaink megvalósu­lásához. Félre kell tennünk minden nemzeti vagy egyéb érzékenységet, mert ennek hiányában munkánk parali­­zálódik. A magyar forrada­lomban — mondotta Kővágó József — a magyar nemzet egy csodálatos egységben for­rott össze, vallási, politikai és osztálykülönbségek e fe­le­­dhetetlen napok alatt nem léteztek. "Ebből a levegőből szeretnék hozni magammal ide a Rabnemzetek Szövetsé­gébe és tisztségemet ennek a szellemnek a megvalósulására fogom szentelni.” A célhoz vezető út.. . A másnapi általános vitá­ban ismert nemzetközi szer­vezeteknek a vezetői és UN delegátusok szólaltak fel a Rabnemzetek képviselői mel­lett. Kiemelkedő jelentőségű volt az Emberi Jogok Ligája elnökének, valamint Karl Bogholm dán képviselőnek felszólalása. A felszólalók a keleteurópai országok közül elsősorban a magyar ügyet domborították ki, mint azon­nal megoldandó feladatot. A vitában Constatin Vi­­soianu, volt román külügy­miniszter a propaganda ha­tásáról és fontosságáról be­­szél, míg Vaciulas Sidzikaus­­kas volt litván miniszter a ke­leteurópai államok helyzetét jelemezte a jelenlegi nemzet­közi helyzetben. Általános nagy figyelem között került sor Király Béla tábornok felszólalására, aki a magyar ügy előadója volt. Király Béla a forradalom Nemzetőrségének főparancs­noka, beszédében kifejtette, hogy a magyar ügy megoldása egy erélyes és félre nem ért­hető politikai vonalvezetés alapján lehetséges csak. Üd­vözölte Eisenhower elnöknek a kínai partszigetek ügyében tett nagyjelentőségű nyilat­kozatát és kijelentette, hogy csak ilyen hang és hasonló erély az,­ amit a Szovjetunió megért. Kihangsúlyozta azon­ban azt is, hogy ugyanakkor örömmel kell üdvözölni a po­litikai gradualitás minden lépcsőfokát. “Mi, akik börtön­ben voltunk” — mondotta Király Béla — “tudjuk leg­jobban lemérni, mit jelent a legkisebb könnyítés, a jo­goknak a részleges visszaál­­lítása, a pillanatnyi lelki és testi szenvedések enyhítése. Politikánkban ki kell alakí­tanunk a célt, amely világo­san áll előttünk és amely nem lehet más, mint országaink felszabadulása, de ugyanak­kor nem szabad és nem lehet elfeledkeznünk a célhoz ve­zető útról sem. A politikai taktika kialakítása és megér­tése döntő a magyar ügy és minden elnyomott nép ügye szempontjából.” A fordulópont “A ‘Keleteurópai országok és a nemzetközi helyzet” c. vitában kerül sor Jónás Pál­nak, a Petőfi Kör elnökének a felszólalására. Jónás Pál hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom fordulópontot jelentett a Nyugati hatalmak politikájá­ban a keleteurópai országok­kal szemben. Ezeknek az or­szágoknak az ügyét a legvé­resebb sztálinista terror alatt sem hozták a nemzetek nyil­­vánosság elé. M­egelégedtek azzal, hogy ünnepi üzenetek­ben nyugtassák meg ezeket a népeket, hogy sorsukat nem engedik alku tárgyává tenni. Az örökké emlékezetes 1956 októberi és novemberi esemé­nyek óta szinte állandóan na­pirenden van ez a kérdés. Azonban egyik legfontosabb feladat a tíz tartózkodó na­gyobbrészt ázsiai és afrikai állam szimpátiájának és tá­mogatásának a megnyerése, akiket a­ Közelkeleti krízis nyilván megzavart. “Világo­san ki kell mondanunk” — mondotta Jónás Pál — “hogy Közelkeleten az idegen csa­patok jelenléte, bármennyi­re jogszerűnek látszik e kor­mányok előtt, a nép szemé­ben nem kívánatos. Az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió egyformán használják Közelkelet felé az ‘önrendel­kezés’, ‘nemzeti függetlenség’ jelszavait. A Közelkeletnek nem kell az egyik nagyhata­lomnak ideo­lógiai segítsége sem. Az arab és ázsiai álla­mok sajnos, csak a kommu­nista irodalomban találnak bátorítást függetlenségük számára. Visszataszító fogalmak A “Rule Britania” és a “Presence Francaise”, vala­mint a szörnyű “fehér em­ber fennsőbbsége’ a legvisz­­szataszítóbb fogalmak. Azon­ban Nagy Imre kivégzése fel­nyitotta ezeknek láz orszá­goknak a szemét is, és reali­zálták, hogy ez az eset azzal lenne egyértelmű, mintha az amerikai csapatok elfogták és kivégezték volna Nasser elnököt kormányának több tagjával együtt, “követve az egész egyiptomi nép kíván­­ságát.” Politikánk egyik alap­ja kell hogy legyen bemutat­ni, mi a Szovjetunió teóriája és a tényleges gyakorlata a nemzeti önrendelkezésről.” Az Európai Rabnemzetek Szövetségének közgyűlése nagy elismeréssel emlékezett meg a magyar szónokokról, akik új szint és friss leve­gőt hoztak ennek a szervezet­nek az életébe. A Magyar Bizottság egyik legutóbbi ülésén elhatározta, hogy jövőben nagyobb figyel­met szentel ennek a fontos nemzetközi szövetségnek a munkájára és megtesz min­dent, hogy a magyar ügy itt is a jelentőségéhez mérten szerepeljen. KÉSZÜLŐDÉS A FORRADALOM MÁSODIK ÉVFORDULÓJÁRA New Yorkban a forradalmi szervezetek, az Amerikai-Ma­gyar­­Szövetség és az ameri­kai magyar egyházak egysé­ges összefogással készülnek megülni a magyar forradalom második évfordulóját. Öt tagú rendezői bizottságot alakítot­tak, amelyben a forradalmi alakulatokat Tóth Csabád László, az Amerikai-Magyar Szövetséget Török Lajos, az egyházakat Killián Csaba és Csordás Gábor, a cserkésze­ket Bodnár­­Gábor képviselik. Az ünnepséget október 20- án hétfőn a new yorki Car­nergie Hallban este fél hét órai kezdettel tartják meg. Ünnepi szónokul Tollas Tibor kötőt, az Európában megje­lenő Nemzetőr szerkesztőjét kérték fel. Tollas Tibor a kom­munista elnyomatás alatt ki­fejlődött börtönirodalomnak és költészetnek legj­ellegzete­­se­bb alakja. A váci fegyház­ban írt híres költeményét — Bebádogoztak minden abla­kot — több nyelvre lefordítot­ták és sok külföldi folyóirat­ban megjelentették. A new yorki ünnepélyen ad­ják át első ízben az “Október MENEKÜLT GYERMEK LELKE Az osztrák kormány infor­mációs bulletinjében egy ér­dekes híradás jelent meg a magyar menekült gyermekek mentális állapotáról. A bulle­tin ismertette a szellemi és testi egészség világszerveze­tének 11-ik évfordulója alkal­mából a bécsi egyetemen tar­tott közgyűlését. Az ülést Helmer osztrák bel­ügyminiszter nyitotta meg és felhívta a figyelmet az Ausztriában tartózkodó me­nekültek sanyarú helyzetére, s különösen a magyar gyer­mekek támogatását sürgette, akik még mindég magukban hordozzák annak az elnyoma­tásnak az emlékeit,amelyek Magyarországon vésődtek idegeikbe. A kongresszus kiállításain egy menekült magyar gyer­mek rajza hívta magára a delegátusok figyelmét. Arra a kérdésre, hogy mit kíván? — egy békés szobát rajzolt le, amelyben szüleivel együtt a kályha szomszédságában ülik körül az asztalt. A mitől félek ? kérdésre már riasztóbb volt a gyermek raj­za. Kezeket fel! — felírással egy fegyveres férfi, nyilván ÁVO-s pisztolyt emel édes­anyjára, akinek a kötényébe kapaszkodva önmagát ábrá­zolta a menekült magyar kis­lány. Humor a Vasfüggöny mögött Kovács lakásán éjjel ket­tőkor megzörgetik az ajtót. Kovács kiugrik az ágyból, odarohan az ajtóhoz és rémü­lettől eltorzult hangon kiszól. — Ki az? Az ÁVO? — Ne ijedjen meg Kovács szaktárs — hangzik kintről a házmester hangja — nincs.,, semmi baj, csak azt akarom mondani, hogy ég a ház. Mórickát megkérdezi a sze­mináriumi előadó: — Mondja elvtárs ismeri maga Marx, Engels tanait. Móricka rövid habozás után válaszol. — Tanairól hallottam, ket­tővel járt felettem, — a má­sik két úrhoz még nem volt szerencsém. Magyar miniszterelnök Kállay Miklós v. miniszter­­elnök a new yorki Columbia egyetem által kiadott Hunga­rian Premier című történelmi művének kiegészítésén dolgo­zik. Egy új kötetben szándé­kozik összefoglalni Magyar­­országnak az első világháború utáni politikai történetét. 23.” díjat, annak a külföldij­g­nek, aki az elmúlt évben leg­sikeresebben szolgálta a ma­gyar ügyet. A díjat a Névte­len Magyar Édesanya képvi­seletében egyik hétgyermekes menekült magyar anya nyújt­ja majd át az otthonélő mai­a­gyarság képviseletében. Az Amerikai szónokok te­kintetében még nem történt döntés, mert Harriman kor­mányzó és­­Rockefeller kor­mányzójelölt együttes fellé­pésének terve, elfoglaltságuk­­folytán meghiúsult. A new yorki példa nyomán Amerika, Délamerika és Európa váro­saiban és egyetemein a régi és új menekültek egysége­sen rendezik meg az októberi forradalom második évfordu­lójának ünnepségeit. HOSSZÚ KOVÁCS JÓZSEF ÉLETE ÉS HALÁLA Hosszú Kovács József szil­­vásszentmártoni kisgazda már a háború előtti években is nagy szerepet játszott So­mogy megye politikai életé­ben. A kisgazdapártnak volt egyik vezető tagja és élénken vett részt a nyilasok elleni po­litikai küzdelemben. 1945- ben a somogy megyei lajtstro­­mon képviselőnek választot­ták és­­ugyancsak mandátu­mot nyert az 1947 évi válasz­tásokon. Intranzigens maga­tartása miatt 1948-ban le­mondásra kényszerítették és ezt követőleg börtönbe és internálótáborba került. A forradalomban a megyei for­­radalmi tanács alelnökének választották meg és a Ka­posváron felállított rádió ál­lomás létesítése körül nagy érdemeket szerzett. Erélyes magatartásának köszönhető, hogy a forrada­lom alatt Somogy megye te­rületén senkinek sem esett bántódása, mert Hosszú Ko­vács József következetesen keresztülvitte azt a szándé­kát, hogy a bűnösök fölött a nemzeti törvényszékek ítél­kezzenek. A forradalom leverése után egy évig bujdosott, majd ab­ban a hiszemben hogy fele­lősségre nem vonják, haza­ment. A kaposvári ÁVO azon­ban letartóztatta és 3 hónapi fogság alatt valósággal agyonveték. Az ÁVSO épü­letéből haldokolva szállítot­ták haza és 24 óra alatt bele­halt sérüléseibe. Somogy me­­gye népszerű paraszt-politi­kusa, aki a Parasztszövetség megyei elnöke is volt. SZABADSÁGHARCOSOK MONTEVIDEOBAN A montevideoi szabadság­­harcos szervezet Kis Béla ve­zetésével iszejpitem­ber elején a köznevets­ég tárgyává tette az Urugauayban tartózkodó szovjet küldöttséget A sza­badságharcosok a szovjet de­legáció által megkoszorúzott Artigas szabadsághős szobrá­ról közvetlen a koszorúzás után eltávolították az oroszok koszorúját. Ezt követőleg uruguayi és magyar fiata­lok szobor talapzatát lemos­,-,­ták, fertőtlenítették és a ma­gyar szabadságharcosok ko­­szorúját helyezték el. A ko- J szőrű szalagján­­ Artigas nem tűri a zsarnokságot — szólt a felírás és az uruguayi sajtó meleg hangon emléke­zett meg a magyar forradal­márok és az montevideoi fia­talság akciójáról.

Next