Amerikai Magyar Népszava, 1959. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1959-03-16 / 63. szám

4, OLDAL NEM ÉLHETNEK PROPAGANDA NÉLKÜL Néhány héttel ezelőtt érdekes magyarországi ri­portot közöltek: Túrkevén kilenc fiatal pár együttes esküvőn mondta ki a boldogító igent. Hetedhét határ­ra szóló muri volt, vigasság, falatozás és iddogálás es­tétől reggelig és reggeltől estig, és a megszámlálhatat­lan két vagy három ezer vendég közt ott volt Dr. Mün­­nich Ferenc miniszterelnök is, aki mind a kilenc párt megajándékozta és egyben megintette őket: ne felejt­sék el, hogy a boldogságot, amelynek révébe eljutot­tak, a kommunizmusnak, a népi demokráciának köszön­hetik, ízléstelen ünneprontás volt ez a politikai beto­lakodás, írtuk akkor. Azóta nagy késéssel befutottak szerkesztőségünk­be újabb budapesti lapok és az egyikből megtudtuk, hogy Münnich elvtárs nem az örömszülők vagy a je­gyespárok meghívására ment el a turkevei nagy mu­rira, hanem­­ a turkevei kolhoz vezető elvtársainak meghívására. Eszerint jóelőre kitervezett politikai tün­tetéssé degradálták a turkevei kilences lakodalmat. Nem élhetnek propaganda nélkül. Budapesten, a külső Kerepesi úton, a múlt év ok­tóberében súlyos autóbaleset érte Malcev szovjet ez­redest. Bevitték az Országos Traumatológiai Intézetbe, ahol súlyos koponyasérülést állapítottak meg és úgy látták, hogy életbenmaradásához alig van remény. Mégis mindent megtettek, a legmodernebb eszközök­kel és gyógymódokkal kezelték, idegsebész megoperál­ta, a két héten át eszméletlenül fekvő beteget elektro­mos géppel lélegeztették, mélyhűtést alkalmaztak és így tovább, végül felgyógyult. Érdekes hír, nem mindennapi eset, hogy két hétig koponyatöréssel eszméletlen állapotban levő beteg életét sikerült megmenteni. De miért csinálnak ebből az orvosi hírből propagandapecsenyét? Mert nem tud­nak propaganda nélkül élni. A Traumatológiai Intézet­ben a pesti lapok jelentése szerint bensőséges ünnep­ség zajlott le. Bojcov orosz ezredes, a szovjet parancs­nokság képviselője köszönetet mondott Malcev ezre­des életének megmentéséért az orvosoknak és ápolónők­nek, akiknek fáradozása egyben a magyar-orosz ba­rátság példája . . . MIT TANULJUNK? Csak saját benyomásainkat láttuk a minap meg­erősítve, mikor Adlai Stevenson, a kétszeres demokrata elnökjelölt megjegyezte, hogy “a sputnik hatása alatt most pedagógusaink azt hiszik, hogy a természettudo­mány az egyetlen fontos tantárgy a világon”. A termé­szettudomány csakugyan fontos, és soha fontosabb nem volt, mint a mai technikai időkben, de “ha a világot iga­zán meg akarjuk érteni, nyelveket, történelmet, irodal­mat, filozófiát, szociológiát egyaránt behatóan kell ta­nulmányozni”. Örülünk, hogy ez a figyelmeztetés elhangzott. Csakugyan, hogyan érthetnénk meg más népeket, ha nem ismerjük történelmüket vagy nyelvüket? Hogyan tudnánk következtetni akár barátaink, akár ellensé­geink karakterére, ha nem tanulmányozzuk irodalmu­kat? Hogyan tudhatnék, milyen erők kormányozzák a világot, ha nem tudunk szociológiát, közgazdaságot? A következő évek fontosak, ha ugyan nem döntő­ek, lesznek a világ sorsának alakulásában. Soha az át­alakulás oly gyors nem volt, mint napjainkban, amikor népek úgyszólván a kőkorszakból lépnek át az atom­korszakba. Az a generáció, amely most iskoláinkban nevelődik, lesz hivatva, hogy vezesse az országot, sőt az egész szabad világot. És ahhoz, hogy vezessen, nem­csak technikai ismeretekre lesz szüksége, hanem egy tágabb látókörre , az egész világ ismeretére, amelyet vezetni akar. SUHANCOK ALMA Az úgynevezett régi jó időkben is szerettek “be­tyárt és pandúrt” játszani a gyerekek. Amerikában pe­dig­ cowboyt, indiánt játszottak, amíg a TV, a rádió és a mozi nem hozták divatba a gangsztereket. A játékot annyira komolyan vették a fiatalok, hogy a végén a nagyvárosokban komoly utcai harcokat vív­nak egymással a különféle bandákba tömörült suhan­­cok. Nem múlik el hét, hogy New York, Chicago, Los Angeles utcáin ne vernének félholtra valakit. Ráadásul rabolnak is és a fiatalkorú utcai gyerekekből szabályos gonosztevők lesznek. A Dodger volt baseball játékosának, Campanellá­­nak 15 éves fia David is így lett gonosztevő. Előbb csak verekedett az utcákon, aztán, mint bandavezér, üzle­tekbe tört be, pénzt és árut lopott. Most, hogy rendőrkézre került és az egész ameri­kai sajtót foglalkoztatja a botrány, a szülők egy percre talán rádöbbennek, hogy miféle veszélynek teszik ki gyermekeiket, amikor elhanyagolják nevelésüket és nem törődnek azzal, hogy fiaik és leányaik éjfélutánig csavarognak házon kívül. A bíró nem érti, mint lehetséges, hogy úgynevezett “jó házból való”, minden földi jóval ellátott gyerekek betöréssel szórakoznak. Dehát éppen ez az: otthon unat­koznak, izgalomra vágynak. A veszély érzete kielégü­lést nyújt nekik. A javítóintézetben majd elmélkedhet­nek afölött, hogy az izgalom megértő-e, amit most fizet­nek érte. • AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Amerika arany csillaga PIONEER IV ÖRÖKKÉ KERINGENI FOG A NAP KÖRÜL Az apró, aranybevonatú, kúpformájú amerikai mo­­molygó Pioneer IV — a ne­gyedik úttörő a mindenség is­meretlen régióiba — elérte úticélját: messze túl a Hold tájékán elkezdett keringeni a Nap körül és a csillagászat tu­dósainak véleménye szerint időtlen időkig keringeni fog, akárcsak a Föld, a Hold és az orosz Lunik, amelyet január 2-án röpítettek ki a világ­űrbe. Az amerikai arany csillag valamivel több mint 13 font súlyú, eltörpül súly és a ben­ne levő műszerek tekinteté­ben, a szovjet csillag mellett, melynek súlya csaknem 800 font, de az amerikai Pioneer rádiója hosszabb ideig­ adott le jelzéseket, mint a szovjet műbolygó és így tudományos szempontból — amely a fő szempont — túltett orosz ver­senytársán. Már a harmadik napon Pioneer IV rádiója je­lentette, hogy nem találko­zott olyan új kisugárzási öv­vel, amilyent eddig feltéte­leztünk. Pioneer IV-től szár­mazik az első ilyen üzenet a Hold és a Nap tájékáról. Helyénvaló tehát, hogy kö­zelebbről megismerkedjünk a Pioneer valóban úttörő légüri útjának közelebbi részletei­vel. A hadsereg Juno görög is­tennőről elnevezett rakétája röpítette ki­­a világűrbe Pio­­neert 4500 mérföldes órán­­kénti sebességgel. Ez a nagy sebesség tette lehetővé Pio­­neernak, hogy kiszabaduljon a Föld légköréből és áttörve annak ellenálló erejét, kilen­düljön a mindenség szabad térségébe, a Hold irányában. "Gyerekjáték . . " Pioneer, mint bevezető­ben mondtuk, örökkön-örökké keringeni fog a Nap körül. Óriási teljesítmény? Nem, mondják a tudósok. Amikor egy tárgy, kicsiny vagy nagy, aranybevonatú vagy csupasz, eljut a Nap vonzó körébe, on­nan többé nem szabadul és örökös keringésre van kárhoz­tatva. Inkább az lenne óriási teljesítmény, ha sikerülne Pioneert, vagy orosz vetély­­társát, a Nap bűvköréből ki­szabadítani és visszahívni a Földre! Pioneer naptára Pioneer elképzelhetetlenül nagy ovális pályán kering, a Nap körüli akárcsak a Föld. Az ovális (tojásdad) pályán robogva, Pioneer legközelebbi állása több mint 9­1 millió (pontosan 91,744,000) mér­­földnyire lesz a Naptól, leg­nagyobb távolsága pedig több mint 105 millió mérföld, pon­tosan 105,829,000 mérföld. A csillagászok pontosan meg tudják mondani, hogy Pioneer mikor lesz legközelebb és mi­kor lesz legmesszebb. Márci­us 17-én lesz a legközelebbi ponton, 91 millió mérföldnyi­­re a Naptól, és szeptember 29-én lesz legmesszebbre a Naptól, 105 millió mérföldnyi­­re. Ezek naptári dátumok és ezzel kapcsolatban tudni kell a következőt: Pioneer széle­sebb ovális ívben kering a Nap körül, mint a Föld, en­nélfogva hosszabb ideig tart, míg teljesen körülkeringi a Napot. A Földnek erre a kör­utazásra 365 napra van szük­sége, amely időnek egy év a neve. Pioneer a hosszabb kör­utat 392 nap alatt futja be. Ha tehát Pioneernak utasa lenne, ennek 27 nappal to­vább kellene várnia Szilvesz­ter éjszakájára. (Ivánnak még tovább kellene várnia a januári görögkeleti kará­csonyra, mert az orosz Lunik a Naptól még távolabb kering és annak egy éve 15 hónap). Fényesen csillog az arany­bevonatú amerikai csillag az éjjeli égboltozaton? Nem. Olyan messze került el a Föld­től, hogy valószínűleg soha­sem lesz látható. Talán, ta­lán, mégis, mondja Dr. Ste­wart, a National Aeronautics and Space Administration igazgatója, talán, ha legkö­zelebb jut a Földhöz, a világ leghatalmasabb csillagvizsgá­lói meglátják, de ennek nem (Folytatás az 1-ső oldalról) sok a valószínűsége. Csak rá­dió jelzései útján vagyunk ve­le összeköttetésben — 90 Elkerülte a Holdat A terv az volt, hogy Pio­neer röptében annyira meg fogja­­közelíteni a Holdat, hogy annak kisugárzásáról rádió jelzést tud adni és pho­toelectric sensor­ja kikémleli a Holdat. (Ez a technikai ki­fejezés ne ijessze meg, mint érthetetlen, az olvasót. Az ol­vasó nagyon jól tudja, hogy mit jelent a photoelectric sen­sor. Amikor megáll a super­market ajtajában és az ajtó magától kinyílik, ennek az a magyarázata, hogy egy pho­toelectric sensor megérezte a vevő közeledését és kinyitot­ta az ajtót.­ Szóval az volt az elgondolás, hogy Pioneer 20,­ 000 vagy kevesebb mérföld­nyire meg fogja közelíteni a Holdat és ekkor a Holdról ki­sugárzó fény olyképpen fogja működésbe hozni a photoelect­ric sensort, mint a vevő meg­jelenése a supermarket ajta­jában. De Pioneernak nem si­került oly közel kerülni a Holdhoz, 37,000 mérföld volt a távolság és így elmaradt az érintkezés a Holddal. Valami kis hiba csúszott bele a számításba — a sebes­ség, a beállítás, az irányadás nem volt egészen pontos. Mi­ért oly nehéz a pontos célba­­vevése­ a célpontnak, ebben az esetben a Holdnak? Azért, mert Cape Canaveralban a felröpítő rakéta nem egy helyben van, hanem örökös mozgásban, hiszen Cape Ca­naveral óránkint 900 mér­­földnyi sebességgel kering, mint a Földnek minden más, pontja. És nemcsak a Föld és Cape Canaveral kering, hanem a célpont, a Hold is kering, mégpedig 2390 mér­föld óránkénti sebességgel. Csoda, hogy ily körülmények közt egyáltalán lehet célozni, műbolygót a Hold felé irányí­tani! Szt Genezius római pogány szülők gyermeke volt, iskolá­it Rómában végezte és már fiatal korában a császári ud­vari színháznak tehetséges és ünnepelt tagja volt; mikor fel kellett lépnie valamelyik szín­darabban, a város népe töme­gesen tódult a színházba. A keresztény hitre való té­rése csodálatos és valóban drámai körülmények között történt. A kereszténység el­ső korszakában általános szín­házi szokássá vált a keresz­tény hittitkokat és szertartá­sokat a színpadon gúny és ne­vetés tárgyává tenni és a po­­gányok minden otromba jele­netet és tréfát, mely a keresz­tény hitet sértette, nagy rö­­högéssel és tapssal jutalmaz­tak. Mikor egyszer a véreskezű keresztényüldöző Dioklecián császár is jelen volt egy elő­adáson, a színészek egy olyan darab lejátszásába kezdtek, amelyben a keresztség és a keresztelés szertartást kelett gúny tárgyává tenni és a fő­szerep lejátszása Genezius­­nak volt a feladata. Az elő­adás annak módja és rendje szerint megindult és a színé­szek a császár kegyének el­nyerésére igyekeztek túlten­­ni egymáson a durva és a ke­reszténységet mélyen sértő tréfákban és a nép a császár­ral együtt valóságos tapsvi­harral jutalmazta a játékot. Mikor a vad tobzódás ja­vában folyt, egyszerre csak a színpadi peremjére lép Gene­zius és erős hangon kiáltja a nép felé: “Rómaiak! Ti semmit sem tudtok, de én érzem közelgő vesztemet és mint keresztény akarok meghalni”. A nézőközönség és maguk a játszók is azt hitték, hogy Genezius csak tréfál és a ki­jelentés, amit tett, a szere­péhez­ tartozik és egy másik színész, mit sem sejtve, hogy az előadás folytatva legyen, kérdi tőle: “Ugyan miért akarsz ke­resztény le­nni ?” Genezius azonban nem tré­faként mondta azokat a sza­vakat, akkor már nem a szí­nész szólalt meg benne, de a legvadabb élcelődés között az Isten kegyelme hirtelen meg­szállotta, átjárta elméjét és egész lelkét és színésztársá­­nak visszafelelt: “Azért akarok keresztény lenni, hogy halálom után az Úr Jézus országában lehes­sek!” A színészek, hogy a játék meg ne szakadjon, tovább akartak játszani és kérték Geneziust, hogy folytassa to­vább a játékot, de a császár tisztába akart jönni Genezi­­ussal, és szigorú hangon kér­dezte : “Igazán keresztény vagy? Felelj, parancsolom!” És Genezius bátran vissza­felelt: “Úgy van, császár, én ke­resztény vagyok már, e perc­ben lettem azzá és jobb lesz, ha te is népeddel együtt Krisztushoz térsz, mert Ő igaz Isten és világosság, nála van az igazság és csakis álta­la üdvözülhetünk. A mellett és azzal a Krisztussal kívánok maradni és csak azt sajnálom, hogy oly sokszor megbántot­tam őt és hogy előbb nem is­mertem meg.” Genezius sorsa ezzel meg lett pecsételve, a császár lefejeztette. Genezius, a római császár és a színházlátogatók kedvenc játékosa, a színpad hervadó koszorúit 286-ban felcserélte a vértanuk hervadhatatlan koszorújával, csak azt az előnyt, illetőleg fölényt jegyezhetjük fel, hogy Pioneer rádió battériája 90 óráig volt működésben,­az orosz battéria csak 60 óráig, és ennélfogva Pioneer távo­labbról tudott jelzéseket lead­ni, mint orosz vetélytársa. Ami Pioneer arany vérte­­zetét illeti, tudnunk kell, arannyal nem azért vonták be, hogy kikürtölje a világmin­­ségbe Amerika gazdaságát, hanem azért, mert az arany az antenna szerepét tölti be. Aranyat éri Aranyat ér Pioneer, mond­ják a csillagászat tudósai, mert rendkívül fontos ada­tokkal gazdagította a világ­­űri tudományos kutatást. Pioneer rádió jelentéseiből megtudtuk, hogy belsejében a hőmérséklet 105 fok körül van, tehát az ember részére elviselhető hőség uralkodik azokban a magasságokban. Pioneer megüzente, hogy a magasságokban húzódó köze­lebbi két halálos kisugárzási övezeten kívül nincsen több távolabbi halálveszélyes öve­zet. Ennek a felismerésnek óriási jelentősége van, mert megnyitja a lehetőséget an­nak, hogy élőlények bemerész­kedhessenek a távolabbi vi­lágűrbe. Tudósok most már ki tudják számítani, hogy milyen védőöltözékkel kell el­látni azt a merész pioneert, aki utat tör magának az év­milliók óta kifürkészhetetlen­­nek hitt mindenségbe. Az angliai óriási rádió messz­elá­­tó igazgatója, Bernard Lo­vell professzor, azt mondja, hogy ezek után már nincs messze az idő, amikor az em­ber veszély nélkül elhagyhat­ja a Földet és körülnéz a csil­lagok világában. Az első uta­sok persze nem emberek lesz­nek, hanem egerek és maj­mok — az emberi haladás mártírjai vagy hősei . . . További nagy jelentősége Pioneer IV felfedező útjának az, hogy megmutatta a leg­kedvezőbb útvonalat, amelyen haladva a jövő világűri utasa elkerülheti a halálos kisugár­zásokat. Ez az útvonal való­színűleg az északi vagy a déli sarkon át vezet. Kering a Felfedező is Két nappal Pioneer IV fel­­röppentése előtt február 28-án a légierő felbocsátott egy műbolygót, amelynek az volt a rendeltetése, hogy észak-dé­­­li irányban keringjen a Föld körül, nem úgy, mint az eddi­gi orosz és amerikai műboly­­gók, amelyek szélességben keringtek, illetőleg még most is keringenek a Föld körül. En­nek a műbolygónak a Discove­rer I (Felfedező) nevet ad­ták. Discoverer pár napig titok­zatosan viselkedett: éltünk, úgy hogy sokáig nem is le­hetett megállapítani, vájjon sikerült-e kijutnia a Föld lég­köréből. Végre azonban, öt nappal később,, sikerült fel­fogni Discoverer rádió üzene­teit és megállapították, hogy csakugyan kering a Föld kö­rül, előírt pályáján. Az első napok nehézségének, Discove­rer némaságának, az volt az oka, hogy útközben felfordult, viszintes helyzetéből kilen­dült és “tótágast állva” robo­gott tovább földkörüli útján. Az 1300 font súlyú, 19 láb hosszú, cilinderformájú Dis­coverer minden 95 és fél perc­ben egyszer keringi körül a Földet és eközben hol köze­lebb, hol messzebb lesz a Földtől: legnagyobb távolsá­ga 519 mérföld, legkisebb tá­volsága 176 mérföld. Ellentétben a Nap körül örökké bolygó Pioneerral, a Discoverer élettartamát 30 napra becsülik. Messzelakó szomszéd Különös érzés ez. Tudjuk, hogy Pioneer kering a min­­denségben, még­sem pillant­hatjuk meg soha. Csak elkép­zelhetjük, hogy velünk együtt kering, mert Pioneer éppen úgy a Nap bolygója, mint a Föld. De ha velünk együtt ke­ring, mégse higyje senki, hogy szomszédok vagyunk. Pioneer hol előttünk, hol utánunk fog a Nap körül fo­rogni, de attól, hogy egyszer összeütközünk, nem kell tar­tani, mert Pioneer mindig legalább öt millió mérföldnyi­­re lesz a Földtől! Forgalmi baleset a mindenségben isme­retlen. Most térjünk vissza a szov­jet vetélytárshoz. Azt már tudjuk, hogy súlya és felsze­relése sokszorta meghaladja az amerikai műbolygó mére­teit és hogy szélesebb ívben kering. Ebben megmutatko­zik a szovjet légűrhajózási technika fölénye az amerikai felett. Ezt a fölényt a szov­jet csak addig tudja tartani, amíg hatalmasabb kiröpitő rakétája van, mint minekünk. Nem sokáig kell várni, míg a mi kiröpitőink is olyan erősek lesznek, már készülnek ezek: az Atlas és a Titan a kísérle­tezésnek már előrehaladott stádiumában vannak. Bár a Pioneer és a Lunik rendeltetése elsősorban tudo­mányos fürkészés volt a min­denségben, katonai jelentősé­gük is van annyiban, hogy a kiröpitő rakéta egyben a 6000 mérföldnyire kilőhető atom­­bombás lövedéknek is kiröpi­­tője. Az amerikai oldalon A római pogány komédiás megtérése Érett paradicsom LONDON — Mint a sara­­jevoi merényletből világhábo­rú lett, úgy a londoni Brix­­ton piacon egy paradicsom érettségi fokának vizsgálata több mint félórai utcai hábo­rúságra vezetett fehérek és feketék közt. Egy néger asz­­szony addig tapogatta az érett paradicsomot, míg az felpukkadt és a vásári árus asszony emiatt rendreutasí­­totta. A két nő hajbakapott, a nép a néger asszony ellen fordult, ez elmenekült. De pár perc múlva visszajött több marcona alak kíséretével és a harc kiújult, a harctér két blokknyi területre kibővült. Három turokból szálltak ki rendőrök és megfutamították a háborús feleket. Kommunista házassági fogadalom BIELEFELD, Nyugat-Németország.­­ A német protestáns egyház hivatalos lapja, Evangelische Welt, közli, hogy Stalinstadt keletnémet város tanácsa új há­zassági fogadalom formulát írt elő házasulandóknak és annak a reményének adott kifejezést, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban­­a keletnémet szovjetzó­nában általánosan használatba fogják venni ezt a for­mulát. Így szól a kommunista szent fogadalom: “Megfogadjuk, hogy őrködni fogunk a szocialista vívmányok megtartásán, munkások és parasztok állami hatalmának növelésén . . . tisztelni fogjuk egymást . . . segíteni fogjuk egymás hivatásbeli és kulturális fejlő­dését ... mindig őszinték leszünk egymással szem­ben ...” és így tovább. órán át. 90 óra után a batté­riája kimerül és ezzel meg­szakad az összeköttetés. Good Bye-t kell mondanunk a vi­lágűr örök vándorának, az öreg Föld útitársának.

Next