Anyagi Érdekeink, 1874 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1874-09-18 / 9. szám
Uj folyam. IV. kötet. Budapest, 1874. szeptember 18. IX. füzet. Megjelen havi füzetekben. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal as orsz. m. Iparegyesület helyiségében. Pest, Országút 7. sz. I. emelet. Az országos magyar iparegyesület tagjai a lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 8 frt., félévre 1 frt. 50 kr. ANYAGI ÉRDEKEINK IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE. Szerkeszti: M11 -11-o n y Soma. Tartalom ■ Atalánce rész : Havi szemle. — A bútoriparról — A német nemzetgazdák congressusa Crefeldben. — A japáni lakfestékekről. — Az ipar állása a sopronyi kamarai kerületben. — Hazai ipartelepek ismertetése : Schlichting-féle szesz- és finomitógyára Temesvárott. — Gyakorlati iparűzés : Wyss és Studer szabadalmazott zajtalan vizezőgépe. — Vegyesek. Iparegyesületi ügyek : A kézműipari szakosztály szeptember 1-én tartott ülése. — Nyugtázások. Havi szemle. A gabnavámok eltörlésének kérdése oly mozgalmat keltett, mely valóságos politikai actióvá nőtte ki magát. — E pillanatban a kérdés még nincs eldöntve és nem tudhatjuk vájjon eltöröltetnek-e keleti határainkon a gabnavámok vagy sem, de ez a mi szempontunkból nem is nagyon fontos, mert ha eltörültetnek, csak az történik, aminek hazánk közgazdasági érdekében már régesrégen meg kellett volna történni; ha nem töröltetik el, akkor kezünkben marad egy nevezetes eszköz, melylyel a Romániával kötendő vám- és kereskedelmi szerződés alkalmával kedvező eredményeket lehet kieszközölnünk. Ez tehát nem nagy fontosságú — a mi (industrialistikus) szempontunkból. Sokkal figyelemre méltóbb azonban a közvélemény magatartása a folytatott küzdelemmel szemben. Sajnos, hogy e magatartás nem minden blamage nélküli. Oly egyének, s a közvélemény oly orgánumai, kik és melyek nagy elvi hévvel szoktak néha-néha a kereskedelmi szabadság mellett szónokolni, a gabnavámokra nézve egészen véd várni álláspontra állottak. Ez nagyon sajnos jelenség. Először azért, mert arról látszik tanúskodni, hogy az elvek nálunk csak frázisok, melyeket aszerint lehet változtatni, amint a szél fú; másodszor azért, mert a közgazdaság legsarkalatosabb törvényeit sem respectálják (mert a gabnatermelés vámvédelme szabad és védetlen ipar mellett absurdum); harmadszor azért, mivel igen erős a látszat, mintha belőlünk már kihalt volna a józan hazafiság, mely a pillanatnyi önérdeket az összesség tartós jövendő előnyeiért háttérbe szorítani kész. Bármint legyen azonban ez, annyit okvetlenül constatálnunk lehet, hogy azok, kik a gabnavámok fentartását védelmi okokból kívánják, ünnepélyesen letették a fegyvert, melylyel a hazai ipar fejlesztésére mélhatlanul szükséges, külön vámterület ellen küzdöttek. A német gazdasági szövetkezetek gyűlése alkalmával előterjesztett jelentésből kiderül, hogy e szövetkezetek ismét örvendetes előmenetelt tettek. A jelentés a múlt évi 3600 szövetkezettel szemben 3936 szövetkezet létezett mutatja ki. Ezek közül 2409 előlegezési egylet (múlt évben 2221 volt), 505 nyersanyag-beszerzési, raktározási és termelő szövetkezet (az előző évben 440 volt); 973 fogyasztási szövetkezet (szemben a múlt évi 902-vel); 49 építőszövetkezet (az előző évben 37 volt). Az előlegezési egyletek közül 834 küldte be zárkimutatásait. Ezek szerint 1872-ben 354.519.202 tallér készpénzhitel nyujtatott, 1873-ban 446.733,000 tallér; 1872-ben az üzleti részjegyek 19.515,000 tallért képeztek, 1873-ban 23.250,000 tallér; a tartalékalap 1872-ben 1.857,000, 1873-ban 2.281,000 tallérra emelkedett. Hitelképen kiadattak, és pedig a takarékbetétekből (rövidebb visszafizetési határidő mellett) 1872-ben 31.157,000 tallér, 1873-ban 32.891,000 tallér; mint kölcsönök (határidő legalább 3 hó) 1872- ben 46.031,000 tallér, 1873-ban 60.528,000 tallér. A szövetkezetek szemlátomást ragaszkodtak a múlt évi AZ ORSZÁGOS MAGYAR