Aquila 63-64. (1956-1957)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Péterfay József: Ragadozómadár-megfigyelések Tolnában - Böröczky Kornél: Ragadozómadarak, feketególya és feketeharkály fészkelése a gemenci vadvédelmi területen - Király Iván: Adatok a halászsas hazai fészkeléséhez - Gajdács Mátyás: Saskeselyű Addis-Abeba környékén

Ragadozómadár-megfigyelések Tolnában. 1946. III. 17-én Kistápén a téli állási erdők közül egy rétisas (Haliaaetus albicilla) tojó repült keleti irányba. Németkéren az állami erdő 18. k. tagjában rétisaspár fészkelt. A tojót a vadőr — nem ismerve a madarat — kilőtte a fészek­ből. 1946. IV. hó végén Kistápén 2 hím rétisast figyeltünk meg, 1946. XII. 18- án pedig Vajtán egy öreg példányt. 1948. II. 22-én egy a paksi Holt- Duna felett az Imsósban szállt. Ugyanitt a tavasz folyamán egy pár fész­kelt, de a fészket durvalelkű emberek elrombolták. A rétisasok elmentek, de V. hó elején több alkalommal megfigyelhető volt egy pár Vajtán és Kistápén. 1947. III. 2-án Vajtán az állami erdő felett 2 halászsas (Pandion haliaetus) vonul ÉNY irányba. III. 5-én ugyanott ismét 1 volt látható, 1947. VI. 20-án pedig egy pár a mélyvölgyi nyiladék felett. 1946. XII. 19- én a vajtai állami erdők felett az üdülőtől délre egy perlagisas- (Aquila heliaca) pár repül. XI. hó elején az erdő keleti, mélyvölgyi részén be­szállófán ültek. Péterfay József Ragadozómadarak, feketególya és feketeharkály fészkelése a gemenci vadvédelmi területen. A rétisasok (Haliaaetus albicilla) 1954—55 telét itt töltötték, és már II. első napjaiban, amikor szép tavaszi napok voltak, nekikezdtek a fészkek kiigazításához. Némelyik már bele is ült. A felső részeinken 1955-ben 5 fészket ismertünk, az alsó részeken szintén van 4—5 lakott fészek. 1953-ban az egyik kerecsensólyom- (Falco eher zug) fészekből kiszedték filmezéshez a fiókákat, a hímet pedig lelőtték. A réti­sasok elfoglalták ezt a fészket, és 1954-ben is költöztek benne. 1955. II. hó elején a rétisasok megkezdték ennek a fészeknek is a kijavítását, de meg­jelent újra egy kerecsenpár. A rétisasok nem hagyták ott őrizetlenül fészküket, de a kerecsenek állandó támadásokkal addig zaklatták őket, míg a békésebb természetű rétisasok át nem engedték nekik a fészket. A területünkön láttam még 1955. tavaszán törpesast (Hieraaetus penna­tus), kisbékászósast (Aquila pomarina), de fészkeikre nem sikerült ráakad­nom. Néha-néha parlagisas (Aquila heliaca) is mutatkozik. A fekete­­gólyaállományunk (Ciconia nigra) is igen szép. Feketeharkályunk (Dryocopus martins) van, de nem nagy az állomány (1955). Böröczky Kornél Adatok a halászsas hazai fészkeléséhez. Dr. Graeser Frigyestől kaptam a következő adatokat: A halászsas (Pandion haliaetus) 1934-ben fészkelt a Somogy megyei Böhönye mellett levő Dávid-pusztához tartozó Hunyadi­­erdőn. Májusban a fészekben fiókák voltak. Graeser tudomása szerint az erdőszemélyzet a madarakat kilőtte. Ugyanő említi, hogy 1934. VII. 7-én Badacsony és Zánka között egy halászsast látott. Király Iván Saskeselyű Addis-Abeba környékén. Addis-Abeba ideális helye a sas­keselyűknek (Gy­paetus barbatus). Minden megvan, ami létfenntartásuk­

Next