Aradi Közlöny, 1929. december (44. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-04 / 276. szám
8 ARADI ROJLOST 1929. december 4. Mi vasutasoképe a temesvári tábla itt Nyári Ferencet és társait Müller Ede szakvéleménye alapján súlyos börtönbüntetésre ítélte az aradi törvényszék. A temesvári tábla most új bizonyítási eljárást rendelt el. (Arad, december 3.) A súlyos visszaélésekkel vádolt aradi vasúti tisztviselők felebbezési ügyét ma tárgyalta a temesvári felebbezési bíróság. Ismeretes, hogy Nyári Ferenc aradi vasúti tisztviselő ellen annak idején eljárás indult, mert kiderült róla, hogy az üzletvezetőség egész területére szétágazó bűnszövetkezetet szervezett és rávette az üzletvezetőség hatáskörébe tartozó állomások vasúti pénztárosait, hogy a fizetési bérlistákat meghamisítsák. Ezekkel a bérlistákkal a pénztárnokok különböző összegeket vettek fel és a központi számosztályba beterjesztették a hamis listákat, ahol cinkostársaik eltüntették azokat, nehogy ellenük bűnjelként fel lehessen használni. A nagyszabású visszaélések úgy derültek ki, hogy az aradi rendőrségnek feltűnt a kisfizetésű Nyári feltűnő költekezése. Egy ízben a rendőrség emberei megjelentek Nyárinak a Vadászkiirt-szállodában lévő lakásán és házkutatást tartottak. A házkutatás eredménnyel járt, mert különböző hamisított okmányokat sikerült ott találni. Nyári rövid vallatás után beismerte bűnét és megnevezte cinkostársait. A törvényszéki tárgyaláson azonban a vádlottak tagadtak és azt állították, hogy a beismerő vallomást a rendőrség veréssel csikarta ki tőlük. Később megváltoztatták vallomásukat, beismerték, hogy tudomásuk van arról, hogy a vasutat közel egymillió lejjel megkárosították, de valaki más követte el a szabálytalanságokat és bűnének leleplezésére őket használta fel bűnbakként. A bíróság könyvszakértőként Mütter Ede főfelügyelőt, a számosztály akkori főnökét hallgatta ki és megállapításai alapján három hónaptól másfél évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta őket, valamint arra kötelezte, hogy a vasút kárát megtérítsék. * A vádlottak felebbezése folytán az ügy a Táblához került, ahol dr. Gropsian Mihály védő kérte az ítélet megsemmisítését, mert az aradi tárgyalást vezető elnök az ügyben mint vizsgálóbíró is szerepelt. Dr. Bogdan védő rámutatott arra, hogy a vádlottak amak védekezése, hogy a sikkasztásokat más követte el, megfelelt a valóságnak, mert Müller Ede, akinek szakvéleménye alapján kimondották az ítéletet, jelenleg vasúti sikkasztások miatt börtönben ül A felebbezési bíróság rövid tanácskozás után helyt adott a védők indítványának, és elrendelte a bizonyító eljárás kiegészítését és a bejelentett tanúk kihallgatásával az aradi törvényszéket bízta meg. A wiesbadeni élőhalott. JL háláí emltékt Csicserin, nem a szovjet, hanem, életben maradt egyetlen axisatokrata xorkona elől bujdosik. — J Roisemann nx látogatása "Wiesbadenben. (Wiesbaden, dec. 3.) Wiesbadennek, az előkelő üdülőhelynek csonka a kurlistája. Mindenkinek a nevét pontosan beiktatják, csupánegyetlen vendég neve hiáyzik. Azé az emberé, akinek a nevétől tíz esztendő óta jóformán egész Európa visszhangzik. De Wiesbaden tapintatos fürdőváros. A világért sem írná ki, de nem ejti ki senki hangosan Csicserinnek,az orosz népbiztosnak a nevét- Azaz, hogy voltaképpen nem is lehet tudni, népbiztos-e még Csicserin, avagy ma már ő is a szovjetkormány egyik letűnt nagysága- És Csicserin maga is mindent elkövet, hogy észre se vegyék. Ha egy magas, meggörnyedt, kecskeszakállú úr halad végig óvatos léptekkel Wiesbaden valamely uccáján, a sétáló megdöbbenve néz a krétafehér, ráncoktól szántott, megviselt arcra. — Tudja-e ki ez? — kérdi a benfentes a másiktól, — a mindenható Csicserin. Mindenható? Mamár nem az. Már nem ül arcán az a sardanapáli mosoly, melyről még Rathenau mesélt. Csicserin egyszerű menekült, aki még egyre tovább menekül. E pillanatban talán maga sem tudja, merre és hová. A hivatalokban is, ahol megfordul, aggódva kéri, hogy ne vegyenek tudomást róla és hogy a nagy nyilvánosság előtt is hallgassák el, hogy itt van s hogy még él és lélekzik. Ó dehogy is egy fáradt, nagyrangú úr pihennivágyása követeli az inkognitót. Nem- A határtalan félelem. Olyan Csicserin, min egy ázott vad és a kis villát, amelyben lakik, állandóan titkosrendőrök ügyelik. Kissé aragd elővigyázatosság és jó volna tudni, ki fizeti az árát. Ha kérdezik, az a válasz, hogy a villában Vasalievits György úr lakik. Csicserin nevű úrról a villában nem tudnak. És csakugyan nem fölösleges ez a titkolózás. Nem ok nélkül tartanak kellemetlen látogatásoktól és épp oly kevésbé kellemes telefonhívásoktól, így néhány nap előtt bizonyos Roisemann nevű úr csengetett be a villába. Ez a Roisemann Párisból jött Emlékezhetünk rá, hogy néhány héttel ezelőtt Roisemann csapott ■le a párisi szovjetkövetség vezetőségére, Besznovszki tanácsosra, akit tudvalévően családostól együtt el akart fogni, sőt úgy lehet, eltenni láb alól. Ez a Roisemann Stalinnak a bizalmasa. Nem ok nélkül tért ki tehát előle Csicserin. Csak a népbiztos titkára tárgyalt Roisemannal, sajnálkozva hangoztatva, hogy Csicserin eltűnt, ő maga sem tudja hová. Bizonytalan, hogy mikor jön vissza stb. A kedves vendég tehát elment anélkül, hogy Csicserint láthatta volna. De — azt mondják — negyvennyolc órával később Csicserin már menesztett népbiztos volt. És néhány nappal ezelőtt, mint azt megírtuk, megkapta az értesítést, hogy Moszkvában — halálraítéltek. Csicserin azonban azt hiszi, hogy ezzel még nincs az ő ügye elintézve. Lehetséges, hogy az igazi vadászat még csak most kezdődik Azoknak, akik a vörös forradalom fénykorának legragyogóbb csillagai voltak (így hívják a Lenin-érát), ez a sorsa. De voltaképpen nem is Moszkvától fél annyira Csicserin. Nem is annyira a G. P. U. emberei elől dugdossa magát ily aggodalmasan. A végzet nem Moszkva embere képében settenkedik körülötte.. Csicserin végzetét Meyendorff bárónak hívják Ez a Meyendorff báró teszi elviselhetetlenné Csicserin utolsó napjait. Csicserin végzete Csicserin unokaöccse. Mert a népbiztos anyja Meyendorff bárónő volt és ezt a régi német-balti arisztokratacsaládot a bolseviki forradalom nemcsak gazdaságilag semmisítette meg, hanem valamennyi tagot lemészároltatta. Csicserinnek ez kedvére volt. Így is az volt az ő tehertétele, hogy a régi cári diplomáciában szolgált. Nem bíztak benne a bolsevikiek. Ezt a bizalmat kellett kiverekedni aleyersdorffak. .vére árán. De Csicserin mégsem végzett egész munkát. Egy Meyendorff életbenmaradt és elmenekült. Régebben Wiesbadenben élt, most állítólag Párisban tartózkodik. De ezt nem lehet biztosan tudni. Csicserin tudja a legkevésbé. Meyendorff bármely pillanatban szembekerülhet Wiesbaden utcáján Csicserinnel. És lehet, hogy Csicserin elkerüli Stalin messzeérő kezét, de Meyendorff bárót nem fogja tudni kikerülni és vele a sorsát. A wiesbadeni villában, ha valaki kérdezősködik, azt a sztereotip választ adják, hogy: Monsieur beteg és senkit sem fogad, Monsieur Csicserin valóban beteg, Meyendorff-betegségben szenved. Rádióműsor. — Romániai idő. — SZERDA, december 4. Bucureşti. 17. Rádiózenekar. 17.30. Rádiózenekar. 21. Gordonkaverseny. 21.45. Solomoneanu Olga énekművésznő dalestje. 22.15. Zongorrajáték. — Belgrád. 11.30. Gramofon és őrségváltás. 13.40. Déli zene. 19. Rádiónégyes. 21. Hangverseny. 22. Kis színdarab. — 22.40. Rádió-négyes. — Berlin. 17.30 Beethoven: G-dur rondó. 18.30. Moliére: A fösvény c. színdarabjának előadása. 19.30. Könnyű zene. 21.30. Rosé-négyes. 1.30-ig. tánczene. — Milano. 18. Ötös. 21.30. Verdi: „Aida“ című operája. Utána könnyű zene — Nápoly. 18. Zene, ének csevegés. 22.02. Hangverseny. — Prága. 21. A cseh filharmonikusok klasszikus hangversenye. — Róma. 18.30- Szórakoztató zene. 22.02—23. Szórakoztató zene, közepén Calzini. „A diva“ c. egyfelvonásosa. — Wien. 12- Silving-négyes. 16.30. Macho-zenekar. 21. A wieni oratóriumegyesület karénekversenye. Utána a Silving Geiszler zenekar hangversenye. — Budapest. 10.15. A rádió házikvartettjének hangversenye. — 13. Déli harangszó. 13.05. A Mándits szalonzenekar hangversenye. 5.10. Dr Holbesz Aladár felolvasása: „Hol keressen gyógyulást a tüdőbeteg?“ 6.10. Szőnyi Gyula dr. miniszteri titkár: „A takarékbetétek alakulása Magyarországon.“ 6.40. Szalai Pepita Gyula és cigányzenekarának hangversenye. 8.25- Rádióamatőrposta. 9.10. Hangverseny. Közreműködnek: Basilides Mária, a m. kir. Operaház művésznője (ének); Odry Zuárd (gitár); Kerpely Jenő (gordonka); Dömötör Lajos és Hochstrasser Ferenc, a m. kir. Operaház művészei (fuvola) és Polgár Tibor (celesta.) 10- Másfélóra könnyűzene. 11.30. Gramofonhangverseny. CSÜTÖRTÖK, december 5. Bucureşti. 17. Rádiózenekar. 17.30. A zene folytatása. 21 Jazz- 22.15. Cristescu tenorista dal- és áriaestje. — Belgrád. 19. Kávéházi zene. 21. Népénekesek. 21.30. Hangverseny. 22 40 Tánczene. — Berlin. 19. Szórakoztató zene. 21. Stravinszkij Igor: Lakodalom c. orosz ének- és táncsorozata. 22—23.30. Zeiler háromfelvonásos operettje, az Obersteiger. Utána 23.30-kor táncoktatás- Majd. 1.30-ig tánczene. — Kassa. 20.05. Közvetítés Pozsonyból. 21—23.15 Közvetítés Prágából. 23.15. Közvetítés Brnoból. — Nápoly. 22.02. Strauss 0: „Varázskeringő“ c. háromfelvonásos operettje — Prága. 20.05. Flers és Caillavet. „A szerelem vigyáz“ c. darabja. 23.15. Gramofon. — Róma 18.30- Tíz számból álló hangverseny, közepén Molnár Ferenc egyfelvonásosa: „A kellemes hazugság“ címen. — 22.02— 24.15. Szimfonikus hangverseny. — Wien, 18.15. Oberhoffer Mikulás-napi játék c. színdarabja. 20.30. Gottesmann hegedűművész előadása zenekari kísérettel. —Budapest, 10.15 Hangverseny. Közreműködnek: Nedelkovits Anna (ének, Neumann László (hegedű) és Lakatos Árpád (saxophon). Zongorán kisér: Polgár Tibor. 13. Déli harangszó. 13.05. Sovánka Nándor és cigányzenekarának hangversenye. 5 Rádió Szabad Egyeteme 6.10. Dr. Welmann Oszkár, állatorvosi főiskolai ny. r. tanár: „Mit kell tudni tenyészállatok kiválasztásáról és beszerzéséről. 6.45. A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. 1. Gounod: Faust — ábránd. 2. Bizet- Gyöngyhalászok — ábránd. 3. Meyerbeer- Ördög Róbert — ábránd 4. Massenet: Közzene a „Thais“ c. operából. A hegedűszólót előadja: Danziger Antal hangversenymester. 5. Saint—Saens: Sámson és Delila — ábránd.— 7. Gyorsirási tanfolyam. (Szlabey Géza.) 8-35 Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson.) 9.15. Vitézi est. Közreműködnek: vitéz Farkas Jenő, a Vitézek és Gazdák Lapjának főszerkesztője, Jakab Irén, a Városi Színház operaénekesnője, Laurisin Lajos, a m. kir. Operaház művésze, vitéz Garamszeghy Sándor és Cselényi József, a Nemzeti Színház művészei és az „Acélhang“ dalárda hangversenye Noseda Károly karnagy vezényletével, valamint Horváth Gyula és cigányzenekara. Zongorán kisér: Polgár Tibor. 11 Somogyi Gyula dj- francia nyelvű előadása: „Magyarország történelme, II. rész“. Majd: Bachmann-trió és Bachmann-jazz a Dunapalota nagyszállóból. Egy bucuresti-i lap vádaskodásai Boila Romulus ellen* Bucurestiből jelentik: Az Ordinea című lap december negyediki számában cikket közölt, amelyben megvádolta Boila Romuust, a szenátus alelnökét, hogy annak idején felkereste a vasúti vezérigazgatót és talpfát kínált eladásra. A vezérigazgató kiutasította Bollát. A szenátus alelnöke a lap szerint a napokban ismét felkereste a vasúti vezérigazgatóságot és a jelenlegi vezérigazgatónak tette meg előbbi ajánlatát. Hivatalos helyen közlik, hogy a lap cikke az első szótól az utolsó , szemenszedett rágalom, amelynek semmi napja sincsen. Boila Romulus rágalmazás címén pert indított az Ordinea ellen.