Árkád, 2010 (5. évfolyam, 1-39. szám)

2010-04-08 / 14. szám

Az ellentmondásos krumpli Egyesek egészségesnek, mások károsnak tartják a krumplievést. Manapság akik nem rajonganak a burgonyáért, fogyasztását azzal utasítják el, hogy izzad tőle a lábuk. Bő száz éve az európai orvosok még azzal vádolták a krumplit, hogy felfúvódást és emésztési zavarokat okoz. Írországban sokáig hittek abban a babonában, hogy ha a terhes asszony éjszaka krumplit eszik, a születendő gyermekének vízfeje lesz. A krumpli leprát okozó hatásáról szóló hiedelem egészen a 18. századig fennmaradt, egy a 17. század elejéről származó írás szerint egy francia megyei tanácsos úgy rendelkezett, hogy “mivel a burgonya igen káros növény, amely leprát okozhat, termesztését pénzbírság terhe mellett ezennel megtiltjuk”. Egészségtelen, megbetegítő volta mellett azonban több érv kardoskodik gyógyító hatásáról. Kalandos történelme során volt, amikor a krumplit reumás fájdalmak, köszvény, lumbágó, idegesség és fogfájás, sőt lerészegedés elleni gyógyszerként is fogyasztották. De gyógyítottak vele szem alatti fekete karikákat, naptól lesült bőrt, s a torokfájás ellen puhára tözött, összetört krumplit, gyapjú zokniba csavarva kellett a nyak köré tekerni. Az írek a burgonya főzővízét használták ficamok és csonttörések rendbehozatalára, a hollandok pedig nyers krumpli bedörzsölésével vélték eltüntetni a szemölcsöket. Nálunk a nyers, rózsaszín krumpli levét javasolták savtúltengés, gyomorégés és székrekedés megszüntetésére. Meleg burgonyakásás borogatást tettek fekélyre, gennyes sebre, ezt a gyógymódot alkalmazták tüdő-, és vesegyulladás esetén, valamint kólika gyógyítására. Héjában főtt krumpli levét itattak a hörghurutban és álmatlanságban szenvedőkkel. A krumpli héját olajon megdinsztelve hagymával és köménnyel hatásosnak tartották vérszegénységre és végtag fájdalmakra. A reszelt, nyers burgonyát égési sebekre, lekarikázva talpra vagy homlokra téve pedig lázcsillapítónak ajánlották. Európában a krumplinak még a múlt század végén is erős vágykeltő hatást tulajdonítottak, és orvosi javallatra az impotencia leküzdésére fogyasztották. Az angolok szentül hitték, hogy az ír parasztoknak azért születik annyi gyerekük, mert rengeteg krumplit esznek. A skót papok pedig a nemiséget szimbolizáló burgonyát hozták összefüggésbe a bűnbeeséssel, ezért óvták híveiket a krumplievéstől. Április elsején semmi vetési munkát nem végeztek, mivel az ekkor vetett magvak nem hálálják meg bőséges terméssel a gazdát. Április hónap első napja népi tréfálkozásokkal, ugratásokkal kezdődik. Ezen a napon­­ többnyire a gyermekeket­­ viccelték meg. Elküldték a boltba szúnyogzsírért, vagy a szomszédba dinnyelekvárért, palacsinta sodrófáért, ehhez­­ hasonló képtelenségekért, majd „április bolondja” kifejezéssel titulálták a rászedett személyt. Április 6. Irén napja. A babonások szerint, ha ezen a napon esik az eső „szűk lesz az esztendő”. Április 14-én Tibor napján, ha zöld, üde a vetés, jó időre van kilátás. A kakukk is ezen a napon hallatja hangját először. Április 24. Sárkányölő Szent György napja. Az ősszel vetett gabonákból, ha a varjú nem látszik ki, a termés bőséges lesz. A békák időjóslása meghatározó volt, mert ha április 24-e előtt megszólaltak, úgy tartották, hogy a nyár száraznak ígérkezik. Amennyiben a békák kuruttyulása Szent György napja utáni időszakra tolódik a tavasz kedvező időjárást hoz, a nyár korán beköszönt, szép idővel. Népi megfigyelés szerint a Szent György nap előtti dörgés gazdag termést jelent. Szent Márk napja - április 25. A kenyeret a magyar lakosság mindig nagy becsben tartotta, a Szent Márk napját követő vasárnap volt a búzaszentelés. A szentmise után körmenettel, templomi zászlókkal, kereszttel a templom épületét megkerülve a katolikus pappal az élen, a hívők a templomhoz legközelebbi búzatáblákhoz vonultak, ahol a búza­szentelés megtörtént, tömjénes füstöléssel, szentelt vízzel. A megszentelt búzaszálakból mindenki vitt haza, amelyet nagyon megbecsültek és többnyire az imakönyvben tartották. E naphoz kötődik az indás növények tök, dinnye, a mák vetése. Amennyiben a fülemüle hallgat, a tavaszi időjárás kedvezően alakul, ha a pacsirta megszólal a termés jó lesz idén. Vajon beválik a sokéves tapasztalat? Várjuk Olvasóink véleményeit, tapasztalatait! Mit jósol a népi meteorológia? Kövessük nyomon a népi megfigyeléseket. Vajon beválik a sokéves tapasztalat? Kéz­babonák A muzulmánoknál és a zsidóknál a kéz tartotta távol a „rosszat” az embertől. A keresztényeknél a fénysugarakat kibocsátó kéz Isten kezét, Pilátusé a pénz tisztára mosását, Júdás keze az árulást jelképezi. A mutatóujj egyébként azóta kárhozott, amióta Júdás elárulta Jézust a zsidóknak, ugyanis Krisztusra a mutatóujjával mutatott rá. Minden korban különbséget tettek a jobb és a bal kéz között. A legtöbb kultúrában a bal kezet talán sutasága miatt tartják az alantas, a női nemet képviselő kéznek, például a zuluknál az első feleség lakóhelyét a „ bal kéz házának” hívták, a hinduknál a férfiaknak jobb kézből, a nőknek pedig bal kézből jósolnak. Indiában csak jobb kézzel szabad megfogni az ételt és meggyújtani a halotti máglyát. Tibetben kizárólag jobb kézzel forgathatók az imamalmok. Régen azt hitték, hogy a jobb kéz mutatóujja mérgező hatású, ezért ezzel az ujjal karcolást vagy sebet senkin sem ejtettek. Mutatóujjal gyógyítani sem szabadott, mert ha mutatóujjal kenték fel a gyógyírt vagy a kenőcsöt a fájó testrészre, akkor a beteg állapota tovább romlott. Ezért ezt a műveletet kizárólag csak a középső ujjal végezték el. Tibetben sem jelent jót a mutatóujj, például a tibeti parasztok elégedetlenségüket mutatóujjuk körmeinek összeérintésével fejezik ki. A kézhez fűződő babonák közül, hosszú élet várományosa az, akinek sok hibátlan csuklóvonala van, vagy aki annyira össze tudja szorítani a kezét, hogy a csuklójánál kidudorodik egy kis táska. Rendkívül szerencsés jel az is, ha valaki a kisujját a mutató ujjának hegyével képes összeérinteni a kézfeje fölött, mert az illető bármely kívánt cél elérésére alkalmas. Ugyancsak jó szerencsét tulajdonítanak az olyan kéznek, amely összeszorításra elzsibbad, és annak a tenyérnek is, amelyről a bőr lehámlik, ez utóbbi arról tudósít, hogy az illető dolgos, szorgalmas ember. Rossz ómen viszont az, ha valaki a hüvelykujjával mindig csak egy irányba malmozik, mert ez sanyarú életre figyelmeztet. A kéz jelezheti, hogy tulajdonosa mikor mond igazat. Ha valakire gyanakszunk, hogy hazudik, kérdezzük meg az illetőt, és válaszadás közben figyeljük meg, miként tartja a kezét. Ha zárva, akkor füllentett, ha viszont nyitva maradt, akkor igazat mondott, ugyanis nyitott kézzel képtelenség hazudni. A hinduk, ha ásítanak, azért teszik a szájuk elé a kezüket, hogy megakadályozzák, hogy lelkük eltávozzon a szájukon keresztül. Tibetben kinyújtott kisujjal jelzik, ha valamiről elmarasztaló a véleményük, és felemelt hüvelykujjal fejezik ki, ha valamit jónak tartanak vagy valakit szeretnek. Iránban az olyan férfi, akinek a tenyere nagy, súlyos, özvegyasszonyt vesz feleségül. Szerelmi babona szerint, akinek pattognak az ujjízei, annyi szeretője lesz, ahány pattogás hallatszik. Ha az ujjízek ropognak, s eközben az illető kinyújtja a kezét, akkor abból az irányból kedveskedni fog neki valaki amerre a keze mutat. Házassági tanácsnak is beillő javaslat, hogy sohasem szabad olyan lányban megbízni, aki a tenyerébe dugja a hüvelykujját, mert az ilyen nőszemély nehezen kiismerhető. Ugyancsak társas kapcsolatra utaló jel, ha az összekulcsolt kezünkön a jobb kéz hüvelykujja marad fölül, annak jelentése, hogy a házasságban az illető fog uralkodni, ha a bal kéz hüvelykujja kerül fölülre, akkor a leendő élettárs fogja irányítani a családot. A kisujjhoz tapadó babonák közül a jegygyűrűt eredetileg azért húzták a bal kéz kisujj­ára, mert azt gondolták, hogy a kis artéria ebből az ujjból fut a szívbe. A hüvelykujj babonái közül, aki úgy kulcsolja össze kezeit, hogy a bal kezének a hüvelykujját a jobb fölé teszik akkor az illető nappal született, akinél viszont a jobb hüvelykujj kerül a bal fölé, az éjszaka látta meg a napvilágot. A körmökön megjelenő fehér foltokról azt hiszik a babonás emberek, hogy alkalmasak bizonyos események előrejelzésére. Például, ha valakinek fehér foltos a körme, az mindaddig szerencsétlen a szerelemben, amíg a foltok el nem tűnnek a körméről. Egyesek a körmön lévő fehér pöttyökből jó időt, meleg nyarat prognosztizálnak. Kínában a fehér pontokat a gonosz eljövetelének tekintik, ugyanez a hiedelem járja New England államban is, míg Németország egyes részein a fehér foltokat kedvező előjelnek (jó egészségi állapotnak, sok pénznek, gazdagságnak) tartják. Massachusettsben a fehér pontocskák száma jelzi azt, hogy az illető hányszor hazudott. Madagaszkáron és Japánban a fehér foltos körmök egyaránt balszerencsés életfordulatot jeleznek, azonban a japánoknál jelenthetik azt is, hogy új ruhája lesz az illetőnek. Törökországban, ha egy lánynak a körmeit sok fehér folt tarkítja, ez biztos jele annak, hogy olyan férjet kap, akinek sok birkája van. (babona.hu) 8 T­ V 2010. április 8. A telefonálás illemtana Nap mint nap használjuk, ám azt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a mobiltelefonálásnak megvannak a maga illemszabályai. Mik is ezek? A modern kor vívmányaként ünnepelt mobiltelefonnal ma már szinte mindenki könnyedén legyőzheti a távolság és az idő korlátjait, azt azonban sokan elfelejtik, hogy az apró szerkentyű használatának is megvannak a maga illemszabályai. Ha kellemetlenül érezzük magunkat a vonaton, vagy az irodában megszólaló csengőhangunktól, akkor minden bizonnyal rosszul választottunk. Persze ha valaki ragaszkodik ahhoz, hogy a kedvenc előadója csendüljön fel minden bejövő hívásnál, akkor legalább a hangerő beállításával legyen tekintettel a környezetére. Mikor pedig találkozóra, színházba, vagy moziba megyünk, kapcsoljuk ki a telefonunkat, vagy legalább állítsuk rezgő módra. A mobiltelefon lényege a gyors, azonnali és nagy távolságokat átívelő kommunikáció lehetősége. Éppen ezért fölösleges kiabálni a vonal túlsó végén lévő­ beszélgetőpartnerünkkel. Legyünk tekintettel a­ környezetünkre is, és ne kezdjünk el telefonálgatni egy békés újságolvasókkal tömött vasúti kocsiban, vagy egy zsúfolt buszon. Ha mégis felvesszük­­ ilyenkor a telefont, akkor igyekezzük kerülni a magánügyekkel kapcso­­­latos intim beszélgetéseket, a káromkodással és vérmes megjegyzésekkel teletűzdelt nagymonológokat, továbbá a pénzzel, a szexualitással és a test működésével kapcsolatos témákat. Vegyük tudomásul, hogy a múzeumokban, galériákban, templomokban, könyvtárakban és kórházakban tilos a mobilhasználat. A hús-vér ember több figyelmet érdemel, mint egy szerkentyű, ezért próbáljuk meg kikapcsolni a telefonunkat, ha valamilyen rendezvényen, vagy találkozón veszünk részt. Ne tegyük ki az ebédlőasztalra a telefont, de legalább­is ne kezdjük el hosszasan bámulni, amikor valakivel éppen egy beszélgetés közepén vagyunk. Ha fontos hívást várunk, akkor azt előre közöljük és kérjünk elnézést. Fogadáson vagy bármilyen összejövetelen igyekezzünk félrevonulva elintézni a fontos hívásokat. A banki ügyintézés, a kasszánál való fizetés vagy egyéb hasonló tevékenységek közepette pedig szintén illetlen dolog telefonálgatni. Ugyanígy kerüljük az SMS-ezést is, ha társaságban vagyunk, hacsak nem valami nagyon sürgős ügyről van. A rövid szöveges üzenetek célja és rendeltetése ugyanis az, hogy gyors, azonnali üzenetek váltsunk, és nem az, hogy pár száz karakterbe sűrítve közöljük valakivel, miért is vagyunk kénytelenek lemondani az aznapi találkozót. Utóbbi esetben mindig telefonáljunk inkább, olyankor ugyanis a mentegetőzés is megértőbb fülekre talál. Nyest.hu

Next