Árkád, 2010 (5. évfolyam, 1-39. szám)

2010-04-08 / 14. szám

2010. április 8. Kukucska/ A magyar kártya alakjainak titka Szoktál kártyázni? Bár azt mondják, hogy a kártya az „ördög bibliája”, mégis nagyon sokan űzik ezt a játékot. A magyarok számára talán a legismertebb a magyar kártya. Ám azt vajon tudod-e, hogy honnan erednek és kiket ábrázolnak a pakli egyes lapjai? Közép-Európa területének napjainkban is népszerű játékeszköze a „magyar” kártya. Még ha nem is vagy nagy játékos, akkor is biztosan láttál már ilyen paklit, amit csak mi, magyarok hívunk így, a szakirodalom Teli-kártyának nevezi. Tehát ha azt hitted eddig, hogy az ultit, a pókert és a társait csak hazánkban játsszák, akkor tévedsz, ugyanis a németek legalább annyira kártyabolondok, mint mi. Sok családot, földesurat döntött romba régen a kártyaszenvedély, ami legalább olyan mértékben volt képes nyomorba juttatni az embereket, mint az alkohol. Ám természetesen lehet mértékkel és pénz nélkül is kártyázni, ami az unalmas, hosszú őszi és téli esték kedvelt elfoglaltsága lehet. De nézzük csak, hogy kiket is ábrázolnak a magyar kártya lapjai (az alsók és a felsők), és miért éppen őket? Ha már „magyar” kártyáról beszélünk, elvárnánk, hogy híres magyar egyéniségek legyenek a lapokon. Ha azonban megnézed őket, rögtön látod, hogy Tell Vilmos, Reding ítél, Geszler Hermann, Stüszi vadász és a többiek nevét sem a magyar történelemből, sem a magyar irodalomból nem ismerjük. Akkor viszont kik ezek az érdekes nevű és ábrázatú egyének? Friedrich Schiller nevéről még a tanulmányaid során nemigen hallhattál. Ő egy híres német író volt, aki a 18. század végén és a 19. elején élt. Az ő drámájából ismerhetjük meg Tell Vilmos életét, akinek a neve számodra is ismerősen csenghet. Teli Vilmos híres svájci szabadsághős volt, akiről az a legenda járta, hogy 100 méterről nyíllal keresztüllőtte a fia fején levő almát, a második nyílvesszője pedig kirobbantotta a svájci függetlenségi háborút. Schiller Teli Vilmos című drámájában szerepel az összes alak (Tell Vilmos, Reding ítél, Geszler Hermann, Stüszi vadász, Kuoni pásztor, Harras Rudolf, Rudenz Ulrik, Fürst Walter), akik a magyar kártya lapjain találhatók, tehát mindannyian szabadsághősök voltak. Ez a német sorozatjelű, svájci alakokat ábrázoló kártyatípus a 19. század közepétől honosodott meg az Osztrák-Magyar Monarchia területén, és kiszorította elődjét, a soproni­ képes „magyar” kártyát. És hogy miért éppen ezeket az alakokat festették az egyes lapokra? Ennek az az oka, hogy Schiller drámája a 19. század elején a Habsburg­­ellenesség jelképévé vált, tehát az osztrákok ellen forrongó Magyarországon nagyon népszerűek voltak ezek a hősök. Ez mára már a feledés homályába merült, és a magyar kártyára festett alakokon többnyire csodálkozunk, nem ismerjük őket, csak kevesek tudják, hogy kik ők, és miért kerültek oda. Tanuljunk meg néhány kártyajátékot! Huszonegyes magyar kártya, akárhány játékos Lapértékek: ász : 11,10,10,9 = 9,8 = 8,7 = 7, király = 4, felső = 3, alsó = 2. A bankár mindenkinek egy lapot ad, utoljára magának is. Ezután minden játékos tesz. Legalább két lapot kérni kell, és 15 pont alatt megállni nem szabad. Ha a pontszám nagyobb 21-nél, a játékos befuccsol, vagyis veszít. Egyébként az nyer, akinek több pontja van. Két ász a kézben azonnal nyer (más szabály szerint ász és tízes, illetve csak egyszínű ász és tízes). Óneász akkor mondható, ha több lapból 11 pont van a játékos kezében. Ekkor ha ászt kap, eldobhatja és új lapot kérhet. Svindli­­ 104 lapos francia vagy 64 lapos magyar kártya, 2 vagy több játékos. Osszunk 10-10 lapot, a többi a talon. Az győz, akinek előbb elfogy a lapja. A lapokat csukva kell egymásra rakni ásztól királyig (hetestől ászig). Az első játékos lerak egy lapot, és közli: ász. A második rárakja a 2-est. Ha nincs ilyenje, vagy húz (ha ez megfelelő, lerakja, ha nem, passzol), vagy mást rak le 2-esnek nevezve. Ha valaki csalásra gyanakszik, bemondja: SVINDLI. Ha valóban svindli volt, a svindliző fölveszi az összes lerakott lapot; de ha nem, az veszi föl, aki bemondta a svindlit. A szenvedő alany tetszés szerint egytől vagy a svindli utáni laptól folytathatja. Tell Vilmos legendája Az ismert történet szerint 1307. november 18-án az Úri kantonban uralkodó zsarnok Gessler puszta gonoszságból arra kényszerítette az Íjász Teli Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője. Teli hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett az íj idegére, majd egy másikat is a keze ügyébe készítet. Teli nyila 100 lépés távolságból hasította ketté az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telitől, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Teli azt válaszolta, hogy ha az első nyila a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát Gesslert ölte volna meg. A zsarnok dühében börtönbe vetette az íjászt, ám az a Vierwaldstatti-tavon kitört vihar közben megszökött. Teli bosszút forralva Gessler vára felé indult. Egy völgyszorosban lesből lelőtte a zsarnokot, aki haldoklása közben még hallotta, amint Teli felfedi kilétét. Teli Vilmos második nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett. A gyermeke fején nagyon apró célpontot eltaláló hős legendája a germán mitológiából származik. Több germán nép körében található hasonló történet, így Németország, Norvégia, Dánia, Izland és Anglia szájhagyományaiban is. A legenda a 15. század első felében két változatban tűnt fel. Az első a Teli-ének nevű népszerű balladában terjedt, de 1512-től kezdve már színdarabként is ismert volt. Más művekben a Habsburgok ellen szőtt összeesküvőként szólnak Teli Vilmosról. Már e korai történetek központi cselekménye is a Teli és Gessler közötti konfliktus, illetve a híres nyíllövés, ám a történet más részei eltérnek a ma elterjedt változattól, de léteztek mesék Teli Vilmos későbbi kalandjairól is. A svájci Aegidius Tschudi 1570 körül számos írásban és közszájon keringő Teli-történetet dolgozott össze egyetlen művé, amelyek Friedrich Schiller feldolgozása nyomán és egész Európában, majd később az egész világon ismertté váltak. Húsvéti játszóház a Mihai Eminescu Általános Iskolában Munka közben: kicsik és nagyok íme, amit készítettünk! Időpont: 2010 április 23, lőporától kezdődően Helyszín: Ion Creanga Napközi, Zilah a comuniai alapítvány támogatása vat 7

Next