Ars Hungarica, 1980 (8. évfolyam, 1-2. szám)

2. szám - Szvoboda Gabriella: A Pesti Műegylet megalakulása és első kiállítása 1840-ben

akartak. A kellemetlen incidenst Fáy András ügyessége simította el. Az ő ajánlata sze­rint a szállítás biztosítékául félretett 400 Ft-tal - amennyiben nem történik baj, és megmarad a pénz - gyarapítsák a múzeumi képtárat. Tehát a 15. pontot is átfogalmaz­ták, amely a kártérítésekről intézkedett. (Az igazsághoz tartozik, hogy a szállítás végül is felemésztette a 400 Ft-ot.)114 Barabás áthidaló javaslatát, hogy a nyertesek nyeremé­nyeiket ajánlják fel nagylelkűen a Képtárnak - leszavazták. A 10. pont, mely a jövedelem egyötödét műemlék-helyreállításokra szánta, túlzás volt. Eltörlése realitás, mely összhangba próbálta hozni a lehetőségeket a kívánságokkal. Az évi befizetések határidejét áprilisban megszabó 13. pontot is hatályon kívül helyezték. Mind­ebből úgy tűnik, az anyagi gondok súlyosak voltak, és helyes a vezetőség józan taktiká­ja, amely mindenáron a részvénytársaság megerősítését vitte keresztül. Ekkor döntöttek arról is, hogy a trieszti egyesülettel 100 részvényt cseréljenek. Ez szerencsés kezdemé­nyezés volt. Évek múlva 15-20 közép-európai műegylettel voltak csereviszonyban. Vé­gezetül vizsgálóbizottságot bíztak meg Grimm Vince pénztárnoki számadásainak ellenőr­zésére. Mivel az 1839/40. évi elnök megbízatása lejárt, új elnököt választottak, a gya­korlati érzékét bizonyító Fáy Andrást, aki egyben a számvizsgáló-bizottság fölött is el­nökölt. A bizottság tagjai Kossuth és Sartory, valamint Szemere lettek. Kossuth egyben az egylet alelnöki tisztét is betöltötte. A rendkívüli naggyűlés végén „Grimm Vincének példás buzgóságáért és költséggel járó iparkodásáért — mivel neki köszönhető a kiállí­tás váratlan sikere — és az alapszabály szerint neki járó tiszteletdíjakról lemondott — egy képet ajándékoztak".115 A kiállítás július 15-én zárta kapuit. A műegylet választmánya 35 képet vásárolt meg kisorsolás céljaira. Augusztus 2-án megtörtént a várva-várt sorsolás a Redout nagytermé­ben. A képekkel együtt kisorsolták a 100 db trieszti csere­utalványt is. (A vakok inté­zetének néhány lánynövendéke segítségével.) Rövidesen közölték a nyertesek névsorát a sajtóban.116 Az első év eseményei a december elejei harmadik nagygyűléssel zárultak. Ezen a kikül­dött vizsgálóbizottság ismertette az évi mérleget.117 A Szekrényessy Dániel egyesületi titoknok által a számadásról kiadott szűkszavú jelentésnél többet árul el Barabás emlék­irataiban: „Kossuth kemény megrovást intézett a kezelés pontatlansága ellen, s így azt az embert, — Grimm Vincét —, aki egyedül dolgozott, rótta meg azért, hogy kétszer annyit nem tett. A második évben . . . Iszer harisnyakötő és háztulajdonos lett a pénz­tárnok, aki minden kiadást számlával és nyugtákkal igazolt, neki most már nem kellett állványokat csináltatni, nem kellett ezeket szövettel bevonatni, fölszereltetni, s ime ez évben sem jutott több nyeremény­kép vásárlására 400 Ft-nál. Világos tehát, hogy az elő­ző évben Grimm az ő pontatlan feljegyzéseivel csakis saját zsebének ártott, s én ez érte­lemben föl is szólaltam, az egyesületben, hogy Kossuth megrovását kiegyenlítsem."118 Barabás állítását igazolja az a tény, hogy Grimm műkereskedése 1841-ben csődbe jutott, amiben szerepe lehetett az egylet érdekében végzett önzetlen munkájának.

Next