Ars Hungarica, 1984 (12. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Koppány Tibor: A közép-Dunántúl reneszánsz építészete
tént kísérlet, mert az ilyen irányú egyetlen tanulmány, Kiss Ákos: Veszprém és Komárom megyei renaissancekori kőemlékek (Művészettörténeti Értesítő, 1959. 22.ikv.) című műve alig egy-két emléket ismertet. 4. L. 1. jegyzet, ahol reneszánsz emlékként, majd később gótikus pillérként szerepel. 5. TÓTH S.: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai. A Veszprémi megyei Múzeumok Közleményei (VMMK)1.1963. 132-134. 6. A Szt.György-kápolnára vonatkozó irodalom összefoglalása H. GYÜRKY K.: Die St. Georg-Kapelle in der Burg Veszprém.Acta Arch.XV.1963. 341-408. a kapu rekonstrukciós rajza Szakál Ernőtől a Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) 2. 229. 52.képén.A kaputimpanon és a Vetési-kő kapcsolatára H. Gyürky i.m. 382. 7. GUTHEIL J.-H. GYÜRKY K.-ERDEI F .-KOPPÁNY T.: A veszprémi Szent György egyház és konzerválása. Műemlékvédelem IV.1960. 134-140. 8. Vetési személyére H. Gyürky és Gutheil i.m.; FRAKNÓI V.: Mátyás király diplomatái.Sz.1898. 385-404. LUKCSICS-FRAKNÓI: A veszprémi püspökség római oklevéltára III.,LXXIXLXXXVI.; valamint GUTHEIL J.: Mátyás korának veszprémi emlékei. Veszprém,1940.Itt és ő vetette fel először, hogy a Vetési-oszlopfő a hazai reneszánsz első emléke és a Szt.György-kápolna Corpus Christi oltárának tartozéka volt. Őt követve írta ugyanezt KOROMPAY Gy.: Veszprém, Bp., 1957. 149-150 és ezt vette át a művészettörténeti irodalom is. 9. Gutheil, 1960.i.h. 10. 1469.HO.V.298.; BÉKEFI R.: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp., 1907.21. 11. Békefi i.m. 57. 12. Kozák-Koppány i.m.lll. 13. Veszprém, püspöki levéltár.Saágh 5. Békefi 175. 14. Kozák-Koppány i.m.112. 15.Uo.ill. 16. TÓTH S.: Veszprémi középkori sírkőtöredékek. VMMK.2.1964. 177. 17. Berhidára CZEGLÉDY I.-ÁGOSTHÁZY L.: Berhida középkori temploma.VMMK.6.1967. 217-233. Szentbalázsra K. PALÁGYI S.-TÓTH S.: A római és középkori kőtár katalógusa, Tihanyi Múzeum, 1976. Szentbékkállára Békefi i.m.147. 18. L.l.jegyzet 19. Vitéz János esztergomi ebédlőpalotája, amelyet Bonfini, Oláh és több 16. századi szerző leírása alapján általában reneszánsznak említenek, késő gótikus stílusban épült, ahogy azt az általam végzett építészeti felmérések, a faragottkő anyag vizsgálata és rekonstrukciója, valamint az ezek nyomán készült épületkonstrukció bizonyítja. A kutatás során két alkalommal falfeltárást végző Horváth Istvánnak, a Balassa Bálint Múzeum középkoros régész igazgatójának, sem e sorok írójának, mint az 1964 és 1976 között folyó helyreállítást irányító építésznek, a történeti adatok alapján 1465 és 1472 közé helyezhető építkezésből egyetlen reneszánsz faragványt sem sikerült találnunk. A legelső esztergomi reneszánsz kőemlék mind ez ideig Aragóniai János érsek 1482-es évszámú címere. Ha Vitéz János esztergomi palotájában a reneszánsz nyomait kereshetjük, azt kizárólag annak belső kifestésében gyaníthatjuk, amint azt legutóbb PROKOPP M. fejtette ki „Vitéz János esztergomi palotája" (Janus Pannonius. Memoria Saecularum Hungáriáe 2.Bp., 1975. 255-259) c. tanulmányában és FEUERNÉ TÓTH R.: Művészet és humanizmus a korareneszánsz Magyarországon. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp,1981. 11-12. Egerre DÉTSHY M.-KOZÁK K.: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. Bp., 1964. 34. és uők.: Heves megye műemlékei. Magyarország Műemléki Topográfiája VIII. Bp., 1972. 61, 120. 20. Kinizsi vázsonyi építkezéseire ÉRI I.: Nagyvázsony. Harmadik, változatlan kiadás. Veszprém, 1971. 14-25. 66-67, a legújabb irodalom összefoglalásával. 21.L. 1.jegyzet 22. Éri I.i.m.25. 23. A felvonultatott történeti adatok és a jelzett források ellenére tévesnek kell minősítenünk a Műemlékvédelem XIX.1975.4. számában ZSIRAY L.: Leányfalvi Ágoston, Kinizsi Pál várának építésze c. cikkét.