Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Gellér Katalin : Japanizmus a magyar festészetben és grafikában
188 köréből 1879. (különlenyomat) 6. Uő.: i. m. 9, 63. 7. Uő.: i. m. 63. 8. TÓTH A.: Japán szoba. Nyugat 1909. II. évf. 2. sz. 108. 9. A magyar akadémikus és szalonfestészet néhány képviselőjénél feltűnnek kínai és japán motívumok. Újváry Ignácot a kritika olyan festőként említi, aki többek közt a japán művészet hatását is beépítette (DIENER DÉNES J.: Magyar képzőművészeti kiállítás. In: Magyarország a párizsi világkiállításon. 1900. Budapest, 1901. 42.) Margitay Tihamér egy zsánerképén a háttérben kínai paraván áll (A kikosarazott kérő, 1890, vászon, olaj, 170X116 cm, MNG. Tornai Gyula afrikai és ázsiai életképek mellett japán témával is foglalkozott. Karlovszky Bertalan Duzzogok című festményén a háttérben kínai legyező látható (o., fa, 100X79,5 cm, MNG) 10. Székely Bertalan: Japán nő, 1903. o. 168X120, mgt. A téma az 1870-es évektől foglalkoztatta Székelyt. BAKÓ ZS.: Székely Bertalan. Bp., 1982. 48. 11.JUSTH ZS. Naplója és levelei. Bp., 1977. 79. A témáról lásd korábban GELLÉR K.: Justh Zsigmond párizsi naplójának (1888) képzőművészeti vonatkozásai. MÉ 1983/84. 224 -231. 12. Comtesse de Trophirand palotájáról például a következőket jegyezte fel: „Ez az appartement a legborzasztóbb, amelyet életemben láttam, blanc et or falak, slendrián bútorok — minden japán szövettel úgy megrakva, hogy a sok színtől az embernek szinte a szeme fáj. Un appartement qui ne crie pas, mais qui c hurle." Barátja, Cazalis szalonja ,japáni szalon". A műtermeknek is gyakori díszítő kelléke a japán dísztárgy. Sarah Bernhard barátnője, Louis Abbema műterméről írja: „Az atelier — istenem, mint az atelierek rendszeresen. Tetején egy óriási japán parapluie, sok japán dolog." Sarah Bernhard műteremnek berendezett szobájának falát is, többek közt, japán álarcok, ritka legyezők borították. Említi még a Naplóban Graham angol festőt, akinek érdekes japán akvarelljei voltak, Caldwell amerikai festő műtermének avatását pedig megzavarta, hogy meggyulladtak a japán lampionok. JUSTH Zs.: i. m. 214, 35, 194, 37, 235, 269. 13. Justh Zsigmond ugyanez évben írt hazai Naplójában is említ japán tárgyakat, így Beniczkyné Bajza Lenke írónőnél régi japán szekrénykét talált. JUSTH Zs.: i. m. 325. 14. MAUPASSANT, de G.: A szépfiú. I. Bp., 1961. 103. 15. JUSTH ZS.: i. m. 332. 16. Mednyánszky László: Tájkép, p. ceruza, 70X 140 mm, Bp., mgt. 17. Mednyánszky László Naplója (Szemelvények) Bp., 1960. 109. 18.Szinyei Merse Pál: Almavirág, 1894 k. 133,8X27 cm, Győr, Xantus János Múzeum 19. Rippl-Rónai J. Emlékezései. Bp., 1911. 53—54.; Lázár Béla leírása szerint Rippl-Rónai nem tollrajzokat adott Szinyeinek, hanem csupán olcsó fametszeteket, s ráadásul cserébe a Hinta c. képét kérte el. LÁZÁR J.: Szinyei Merse Pál. Kézirat, MKCS—C—1—44/488 —28. 20. J. P. Knowles: Fürdő nő, p. im. 560X430 mm, Kaposvár, Somogy megyei Múzeum Képző-és Iparművészeti Osztály 21. Rippl-Rónai J.: i. m. 53. 22. Rippl-Rónai József: Nő fehérpettyes ruhában,o.,v. 187X75 cm, MNG 23. PETROVICS E.: Rippl-Rónai. Bp., é. n. (1942), GENTHON I.: Rippl-Rónai. Bp., 1958. 9.: BERNÁTH M.: Rippl-Rónai József. Bp., 1976. 54. 24. Pierre Bonnard: Asszonyok kertben, 1890— 91. A négy részből álló pannó egyik részlete. .., p., vászonra aplikálva, 160 X 48 cm, mgj., USA; Nő esernyővel, 1895 sz. kto. 22 X 14 cm 25. VIDA J.: Távol-keleti festészet. Katalóguselőszó, kiállítás a Miskolci Galériában. 26. RIPPL-RÓNAI J.: i. m. 55. 27. Uő.: i. m. 56. 28. Whistler munkamódszerét elemző, Fantin-Latournak írt levelét (1868) idézi BERGER, J.: i. m. 46. 29. Rippl-Rónai József: Karcsú nő vázával, 1892. mgr.; Kalitkás nő, 1892. o., v. 186 X 130,5 cm, MNG 30. Suzuki Harunobu (1724-1770) Edoban élt, az Ukiyo-e egyik legismertebb mestere volt. 31. RIPPL-RÓNAI J.: i. m. 74, 47. 32. Uő.: i. m. 48. 33. Uő.: i. m. 53. Sesshiu vagy általánosabban Sesshu (1420-1506) kínai hatás alatt dolgozó művész két egymástól élesen eltérő stílusban dolgozott, az egyiket kemény, sarkos vonalvezetés, a másikat lágy, az ecsetjátékot láttató festőiség jellemzi. 34. Rippl-Rónait idézi GENTHON i. m. 8-9. 35. RIPPL-RÓNAI J.: i. m. 50. 36. Rippl-Rónai József írásaiból. Járási Művelődési Ház, Dunavecse, 1967. 35. (Szerkesztette: Kávássy S.) 37. Ma már nem mindig eldönthető, mi volt eredetileg Rippl-Rónai József birtokában, s melyek azok, amelyeket Rippl-Rónai Ödön vásárolt. A japán és kínai metszetek, melyek gyűjteményükből kerültek a Somogy megyei Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályára, részben a Rómavillában találhatók. Kiemelkedik közülük Tojokuni (1769-1825) színes fametszete. 38. Ismeretlen kínai művész: Páva. Rizspapír, fametszet, 360X 460 mm, Kaposvár, Somogy megyei Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztálya. 39. Rippl-Rónai József: Menükártya, p. ceruza, 208 X 330 mm, MNG: Száraz virágok, p. tus, nádtoll, 327 X 209 mm, MNG 40. Rippl-Rónai József: Kékruhás nő, lito. 310X280 mm, Kaposvár, Róma-villa 41. Rippl-Rónai József: Virágcsokor, p., tus, akvarell, 216 X277 mm, MNG 42. Klaus Berger összefoglalta és új szempontokkal gazdagította az erről szóló irodalmat. Lásd Japonismus in der Westlichen Malerei. 1860— 1920. München, 1980. 148-152. 43. Rippl-Rónai József: Moulin Rouge, 1887. szén, akv., p. 450X480 mm, MNG, Mályvák között, 1895. pasztell, karton, 230X300 mm, mgt. 44. Edouard Vuillard: Francia lány, lemezp., v. 16,6 X 21,9 cm, Kaposvár, Róma-villa 45. RIPPL-RÓNAI J.: i. m. 36. 46. Rippl-Rónai József: Rózsát tartó nő, 1898. hímzett szőnyeg, 230X125 cm, IM. Tanulmány a Rózsát tartó nő című szőnyeghez, o., v., 178X75,6 cm, MNG 47. BERGER, J.: i. m. 198-199. 48. Rippl-Rónai József: Bányai Zorka fekete ruhában, 1919. o., karton, 121,5X86 cm, MNG 49. Vaszary János: Megállóhely, 1903. színes kőrajz, papír, 335 X 480 mm, MNG Ars Hungarica 1989/2 188