Athenaeum, 1873/3. kötet

1873-07-10 / 28. szám

I. évfolyam. Előfizetési ár: félévre 5 ft. negyedévre 2.50.28. sz. Szerkesztői lakás. Budavár, uri­ utca 42. sz. 111. kötet. Athenaeum TÁRSADALMI, POLITIKAI, MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI HETILAP. BUDAPEST, 1873. JULIUS 10. A KÉT UJ KÖZTÁRSASÁG. Trukópa részvétteljes érdeklődéssel néz a megrázó küzdelmek felé, melyek a latin fajt roncsolva vivatnak a radikaliz­mus s a konzervatív eszmék zászlai alatt. Mindkettő küzdelmeiben ugyanazon je­lenséggel találkozunk: a régi társada­lom konzervatizmusával, elnyomásával és zsarnokaival laktak jól itt, valamint amott, s midőn megvolt a tabula rasa, és mindkét ország megtisztított talaján a jövő társadalmát akarták felépíteni a radikalizmus apostolai, akkor vették észre, hogy e talaj nem nekik és az ő mesterségüknek való. Mit egyik nap épí­tettek, összedült másnap, mintha csak folyton rengett volna alattuk a föld, s a légben szünetlenül kavarogtak volna a romboló zivatarok. S valóban annyi már bizonyos, hogy mindkét országban a ra­dikalizmus csak romot romokra halmozni jó, eszméi nem képesek nem bírnak elég életerővel új társadalmi rend meg­alkotására, annál kevésbbé megszilárdí­tására. Csoda-e hát, hogy Franciaországban a fölerőszakolt uj tajnak tágutni kell az államalkotó tényezők közül ? Az új köz­társaság már kezébe ragadta a leghatal­masabb zászlót, melyre a vallás és a rend van felírva, és nagy bámulva tapasztal­juk, hogy míg röviddel előbb részekre volt szakgatva az ország a radikális ta­nok szabadságeszméinek hatása alatt, s a nemzetgyűlésben is csak egy bámula­tos ügyességű ember egyénisége tudta esetről-esetre kormányának a többséget biztosítani, most az egész nemzet újabb reményre ébredve tekint kormánya felé, mert a kormányi devisen nem csak az van írva, a­mi után epedve, kifáradva só­­várog, a rend, de ott van az is, mi azt a franciák szemében egyedül képes biz­­tosítani a vallás. Innét van,hogy oly roha­mosan szaporodik az új kormány pártja a versaillesi nemzetgyűlésben, ez okozta, hogy a Broglie kormány oly fényes diadalt aratott a polgári temetkezések megszorí­tása folytán hozzá intézett interpelláció­nál és újabban ismét a volt kommunista tánc képviselő perbefogatásánál. Elgon­dolhatjuk, mily elemekből szaporodik a kormány tábora, midőn az utóbbi eset­ben már favre is ennek sorai közt sza­vazott. A bal centrum, melyre thiers a monarkhisták ellen támaszkodni szo­kott, már nem létezik, és gambetta töre­dékének befolyása is mind lejebb süll­ed a társadalom osztályai között. Spanyolország a legképtelenebb anar­­khia stádiumában sínylik. A legújabb minisztériumot is már a megdöntés vesze­delme fenyegeti: a cortes által majdnem bizalmatlansággal, a közvélemény által pedig a leghidegebb közönynyel fogad­tatva, magában viselte már születésekor a közös megsemmisülés csiráit is. Hiány­zik benső egysége s összetartó, támogató pártja. A radikalizmus nem képes nagy pártot alkotni s híveinek különféle ár­nyalatú, számtalan töredékei egymást akadályozzák s túlbuzgóságukban a ha­zát teszik tönkre — Spanyolország tán soha sem volt távolabb definitiv rendezé­sétől, mint most. Kimondták­ a Spanyol­­országra egyed­ü­li mentő eszmét, a tarto­mányi föderációt, de egyik köztársasági párt sem képes annak birtokában irány- Athenaeum 28. sz.

Next