Athenaeum, 1837/1. félév
1837-01-26 / 8. szám
[rül Klös* Tudományok’ és szépművészetek. tára. Kiadó szerkesztők: SCHERET, VÖRÖSMARTY, szerkesztőtárs: RAJZA. Pest. :Ilinj Márkas* 36-kán, 1837. 8. szám.Tartalom: Beszéd - és gondolkodás-gyakorlat alapja a’ nevelésnek (Jarka János), 57. l. — Hírhanyatlás ’s el nem ismert érdem, 61. 1. — Különködések’ folyt, ’s vége (Czuczor), 61. 1 — Lajos király (Borkúti), 62. 1. 1. — Egyveleg 64. 1. — Erőket, tehetségeket költ, ébreszt és mivel a’ nevelés, újakat nem teremthet. StiflAndrásnak, érzéki fogékonyságoknak egymásra ii "Beszéd- és gondolkozás-gyakorlat alapja a' nevelésnek b szonyulása, avvagy közvetítése ébreszti, nemesíti , ’s irányozza elemileg a’ tehetségeket. Ilyen folyvást rangozott hatásoknak ’s fogékonyságoknak egységre visszahatása állítja elő a’ különböző hatalmú vagy rangú nevelést. — A’ tehetségek’ illy magasan rangozható közvetítésére, — némelly értelmes!) szülőket kivévén, — alig történik valami. Ha iskoláinkban a’ nevelés’ tárgyába tekintünk, mit látunk ? . 1. Az ismereti tehetségre hatásnál «) Látjuk (néhány józanabb elvű iskolákat kivévén)hogy öt éves gyermek, — kinek beszédmítszerei sincsenek helyesen kifejtve, — már a’ betűk’ ismerésével kinoztatik, még pedig ott is a’ betű-nevezés, nem a’ betűhangzatás-mód szerint; itt is, vegyest, ön- és mássalhangzók czélszerű hangoztatása által, — a’ kettős tévedés mellett is talán először a’nagy, nem pedig az apró betűkkel, — holott sem beszéd, sem olvasás közben, nem a’ betűk’ nevét mondjuk, hanem az azoknak megfelelő hangot hangoztatjuk. Ezen szót: gyermek, ki fogná így olvasni, vagy beszédközben mondani: gyé-e-er-em-e-ká? pedig a’ betű-8 is nevelés az emberben szendergő tehetségek’ felköltése, a’ felköltött tehetségek’ nemesítése, ’s a’ felköltött ’s nemesítetteknek már a’két mívelőkköl szükségként folyó irányzata, vagy az ismereti őrzési és cselekedeti tehetségekre czélszerít hatás, a’ mennyiben a’ szoros értelmi tanítás, az ismereti tehetségek’ lépcsőnkénti kifejtésével foglalatoskodik. Ha már a’ tanítás vagy az ismereti tehetségek’ lépcsőnkénti közvetítése (Vermittelung) mellett, az érzési tehetség czélszert hatás nélkül magára hagyatik, az történetesen lehet csak nemes, a’ mint talán a’ leírrrrről először ébredő érzési elemre történetesen czélarányos benyomás történt, mert hiszen gondolhatni, sőt tapasztalhatni, a’ történet néha mi jól, talál, többnyire pedig, a’történetes hatásra bízott érzés jogait, ’s így a’ kifejlett tehetség szükségképen nemtelen irányzatú lesz, a’ nevelés annyi mint nemnevelés. A’ tehetségek elemi ébresztése, nemesítése ’s irányzata azon külhatások által történik , mellyeknek elfogadására, a’ küslertékek alkalmasok, vagy a’ különböző külhatások