Athenaeum, 1837/1. félév

1837-05-28 / 43. szám

a­t­n­e ki 23 dm Tudományok’ és »népművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHEDEE, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: RAJKA, Pest. Május’ ~H-ban, 1833. 43. szám. tartalom­i Karok és rendek (Dobokay), 337. 1. — Honfitiszt (Erdélyi), 542.1. — Egy hajó’ törté­nete (Sz.), 342.1. — A’ jó bramín (Kzncz), 343.1. — Gondolatok. 3,44.1. Csak minden oldalú vizsgálat által lelhetni fel az igazságot, *'» ez csak a’ gondolatok’ legszabadabb közlése által valósulhat. Gr. Széchenyi: Miarok és rendek. JVék­ai "Vitéz untvari ágens által 1834-ben föltett eme’ jutalomkérdésre: „Magyaráztas­­sék meg a’ karoknak és rendeknek (status et ordines) igazi ismerete, és h­atároztassék meg, kik teszik a’ karokat, és kik a’ rendeket Ma­gyarországban ? “ Podlunczky József ez évi Tud. Gyűjt. I. kötetében (66—711.) a’ múlt vi­lág’ setétségében polgári optimismust kere­sők’ hangján, előítéletes panaszra fakad a’ régiséget méltánylani nem tudó időszakunk ellen, és egy 1681-ben költ oklevél’ közlése után e’ tárgyról, mellyre annyi századok’ vi­szontagságai sűrű homályt vontának, ezeket írja: „Mellynek (a’közlött levélnek) aláírá­sából megfelelhetni (?) ama’ kérdésre: Kik teszik a’karokat, és kik a’ rendeket Magyar­­országban ? A’ Magyar Status (iigy mond) négy karból áll: 1. Praelatusokból. 2. Zász­lós avagy Jobbágy urakból, kiken értetőd­nek a’ Főispánok is. 3. Nemességből. 4. Szabad Királyi Városokból, és Szabad Kerű­­­letekbül.-----Azért neveztetnek pedig Ren­deknek, mivel a’ tisztek­ négy Kar (Status) szerint rendre ülnek a’ Gyűléseken (?)-----­Ezekből továbbá még ez is következik, hogy midőn mind a’ négy Status (Kar) együtt nin­csen, akkor őket Karoknak és Rendeknek tellyes czimével nem tisztelhetjük.“ Így felel Podhraczky József a’ fönn érin­tett nevezetes kérdésre, ezeket adván fele­letéhez befejezésül: „Ezeknél fogva, ha el nem tévedtem, megmagyaráztam a’ Karok­nak és Rendeknek (Status et Ordines) igazi esméretü­ket.“ Pedig ezen még nyelv’ tekin­tetében is gondatlan előadásában, nem csak igazi (valódi), hanem épen semmi ismeret nem találtatik. Előítéletes szemrehányást teszen a’ régiséget megvetőnek, azt törpe gondolkozásának nevezi, még sem jut eszé­be, hogy polgári szerkezetünk nem másfél százados homályban, hanem olly ősz régi­ségben tűnik el, hová gyenge szem, gyak­ran egy másfél százados oklevél miatt vagy nem lát, vagy látni nem akar. Ha a’ kérdés’ eldöntése ennyiből áll, úgy az 1607: 1 (k. u.) törvényczikkely’ ol­vasása elég, az 1791: 29. és 1792: 10. tör­vények’ futólagos megtekintése pedig bőven is elég annak megfejtésére ; az 1681-diki ok- 43

Next