Athenaeum, 1837/1. félév

1837-06-01 / 44. szám

Dramitturgiai tu­t'i­dekek. ( Folytatás.) III. A’ drámai mese. Miután általánosabb nézeteinket elmondok a’ drámai tárgyról, általnegyünk arra , úgy, mint eredetileg, vagy a’ költő’ módosításával mesévé alakúlt. A’ drámai mese terv, melly a’ színmű’ cselekvőleg foglalatos személyei által tartal­mához képest ’s ezek’ ch­aracterei szerint vi­­gan vagy komolyan végreh­ajtatik; vázolat, mellynek puszta helyei a’ fellépő emberek’ komoly vagy nevetséges cselekvéseik ’s az ezekre okot adó esetek ’s akarathatározó érzelem , indulat’, szenvedélyek’ színeze­teivel töltetik be; vagy végre gyakorla­tilag ’s visszájáról szólva , rövid kivonata azon történetnek , melly a’ színmű’ emberei­nek cselekvéseiből áll elő. Ez utóbbi ma­gyarázat talán legérthetőbb ’s nem is helyte­len ; mert a’ dráma’ tervének minden esetre úgy kell alkotva lennie, hogy az a’ cselek­vőleg fellépő drámai személyek által végre­hajtható , ’s úgy legyen előre kigondolva, mintha valamelly jeles színműből vonatott ved.»* ki. Ha a’költő dolgozás­ közben, a’ mű’ kára nélkül változtat tervén vagy épen javíthat, az csak szerencse, de nem olly biz­tos , hogy ok lehessen ingatag ’s félig kész terv’ ajánlására. Denique sít, quodvis, simplex dantaxat , et unum­. Horatius itt általában az illetlen költői tarkázatot ’s össze nem hangzó egészet akar­ta megróni; de szavai igen helyesen alkal­mazhatók a’ dráma’ meséjére. Egység és egyszerűség, a’ mi a’ szín­mű’ meséjében megkivántatik, és pedig az egység szükségképen, az egyszerűség nagy hasznai miatt. A’ régiebbek három egységet kívántak színműben , u. m. a’ történet’ helyének, idejének ’s fő érdekének, vagy is a’ fő cse­­lekvénynek egységét. Nem kell hosszasan vitatnunk,­hogy a’ két első szükségtelen. Ugyan­is a’ történet’ helye igen mellékes dolog ’s annak némelly­­kori egysége nem egyébért kivántató, hanem azon természetes okból, hogy a’ színmű’ sze­mélyei érintésbe jöhessenek egymással, ’s ez megeshetik a’ nélkül, hogy az egész drámai mozgás változatlanúl egy ponthoz szegeztes- 44 „ Tudományok’ és szépművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHEDEE, VÖRÖS MI ARTY, szerkesztő társ: RA­JZA.­pest. Junius­ 1-jén. 1881. 44. szám. Tartalom: Dramaturgiai töredékek. (folytatás.) III. A’ drámai mese (Vörösmarty) , 345. 1. — IX. Ká­roly (Sz....ey) , 348. 1. — Raphael és Angelo Mihály (M. S.) , 350. 1. — Mesék: XVI—XXI. (Sz...gy), 351­­. — Egyveleg, 352. 1. A’ szép művekben megkívántató egység koránt sem történetes é s a’ költő’ kényétől függő dolog, hanem szükséges ’s elmúlhatatlan , mert az emberi lélekben alapúl , melly két vagy több egyforma érdekei történetre egy időben, megosztva nem függesztheti figyelmét. Bajza*

Next