Athenaeum, 1837/1. félév
1837-06-01 / 44. szám
Dramitturgiai tut'idekek. ( Folytatás.) III. A’ drámai mese. Miután általánosabb nézeteinket elmondok a’ drámai tárgyról, általnegyünk arra , úgy, mint eredetileg, vagy a’ költő’ módosításával mesévé alakúlt. A’ drámai mese terv, melly a’ színmű’ cselekvőleg foglalatos személyei által tartalmához képest ’s ezek’ characterei szerint vigan vagy komolyan végrehajtatik; vázolat, mellynek puszta helyei a’ fellépő emberek’ komoly vagy nevetséges cselekvéseik ’s az ezekre okot adó esetek ’s akarathatározó érzelem , indulat’, szenvedélyek’ színezeteivel töltetik be; vagy végre gyakorlatilag ’s visszájáról szólva , rövid kivonata azon történetnek , melly a’ színmű’ embereinek cselekvéseiből áll elő. Ez utóbbi magyarázat talán legérthetőbb ’s nem is helytelen ; mert a’ dráma’ tervének minden esetre úgy kell alkotva lennie, hogy az a’ cselekvőleg fellépő drámai személyek által végrehajtható , ’s úgy legyen előre kigondolva, mintha valamelly jeles színműből vonatott ved.»* ki. Ha a’költő dolgozás közben, a’ mű’ kára nélkül változtat tervén vagy épen javíthat, az csak szerencse, de nem olly biztos , hogy ok lehessen ingatag ’s félig kész terv’ ajánlására. Denique sít, quodvis, simplex dantaxat , et unum. Horatius itt általában az illetlen költői tarkázatot ’s össze nem hangzó egészet akarta megróni; de szavai igen helyesen alkalmazhatók a’ dráma’ meséjére. Egység és egyszerűség, a’ mi a’ színmű’ meséjében megkivántatik, és pedig az egység szükségképen, az egyszerűség nagy hasznai miatt. A’ régiebbek három egységet kívántak színműben , u. m. a’ történet’ helyének, idejének ’s fő érdekének, vagy is a’ fő cselekvénynek egységét. Nem kell hosszasan vitatnunk,hogy a’ két első szükségtelen. Ugyanis a’ történet’ helye igen mellékes dolog ’s annak némellykori egysége nem egyébért kivántató, hanem azon természetes okból, hogy a’ színmű’ személyei érintésbe jöhessenek egymással, ’s ez megeshetik a’ nélkül, hogy az egész drámai mozgás változatlanúl egy ponthoz szegeztes- 44 „ Tudományok’ és szépművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHEDEE, VÖRÖS MI ARTY, szerkesztő társ: RAJZA.pest. Junius 1-jén. 1881. 44. szám. Tartalom: Dramaturgiai töredékek. (folytatás.) III. A’ drámai mese (Vörösmarty) , 345. 1. — IX. Károly (Sz....ey) , 348. 1. — Raphael és Angelo Mihály (M. S.) , 350. 1. — Mesék: XVI—XXI. (Sz...gy), 351. — Egyveleg, 352. 1. A’ szép művekben megkívántató egység koránt sem történetes é s a’ költő’ kényétől függő dolog, hanem szükséges ’s elmúlhatatlan , mert az emberi lélekben alapúl , melly két vagy több egyforma érdekei történetre egy időben, megosztva nem függesztheti figyelmét. Bajza*