Athenaeum, 1838/2. félév
1838-11-22 / 43. szám
TUDOMAKYOBL9 ÉS SZEPMUTESZETEK* TARA. Kiadó szerkesztők: SCHEDEIt, VÖRÖSMARTY, szerkesztő tára : BAJZA.I—~ MÁSODIK kV. --------------------Második félév. Fest . november’ SS. 1839. 43. szám. Variálom: Az ember’ eredeti törvényszerű munkássága. Vége (Ochtinay Antal).— Végszó (Erdélyi). Az elsűszülött. Angel novella (Garády). — Magyar játékszíni krónika (V. és 25).— Egyveleg. Az ember’ eredeti törvényszerű munkássága. ( Ve e. ) ím’ vitatkozásunk’lényeges tárgyai, mink által Csató bebizonyító: Először, hogy logicája nincs, mert osztályozni sem tud. Az irói munkásság’ fő rugóit ő így sorozza: pénz, hirszomj, szenvedélyek, tudomány’ szeretete. Ez osztályozás’ harmadik tagja magába foglalja a’ két elsőt, sőt az utolsót is, mert szenvedéllyé nem csak a’ pénz ’s hír utáni sóvárgás válhatik, hanem a’ tudomány’ szeretete is. Kérdem: lőhetünk-e illy bakot, ha a’ dologról, miről írunk, csak félig meddig fogalmink vannak? Másodszor, hogy emlékezete nincs; mert ezen skálát — elfelejtvén, mit a’ Hírnök’ 65. számi szemléjében készített, ’s meggyőződése önkeblében nem lévén megállapodva —, a’ 85. számi Század’ conversatiojában másképen adja elő; itt az irói rugók köztt az első helyet a’ hiúság foglalja el, és nem a’ pénz; a’ másodikat pedig a’ pénz és nem a’ hiúság. Melylyik már az igazi scála ? Csató, mint látszik, maga sem tudja! Harmadszor, hogy p s y c h o 1 o g áj a nincs. Csató nem érti tehetségeink’ eredeti törvényes munkásságát, organisatióját, mi a’lélektan , sőt az egész philosophia’ fő feladata; tőle a’ természet az elvonástehetséget egy átaljában megtagadta, esze azért nem hathat a’ dolgok’ belső tulajdoniba, ’s a’ tünemények’ véletlen sokasága közti el nem igazodva sötétségben bolyong. Ha ő azt mondja: az írói munkásság első három fő rugói: pénz, hiúság’s boszúvágy’s csak a’ negyedik a’ tudomány’ ’s igazság’ érdeke, akkor ezen állításnak más józan értelme nincs ennél: az önző rugók az íróban háromszorosan erősebbek, mint az igazság’ szeretete, minélfogva irói munkássága szükségkép nem a’ tudomány ’s igazság’ szeretetétől határoztatik, hanem önérdekei által azoknak szolgál, nem az igazságnak , az irók tehát összeütközés’ esetében mindig ’s szükségkép az igazságot a’ pénznek, hiúságnak ’s boszuvágynak áldozzák fel; mert máskép fő, tehát határozó rugók nem is lehetnének. De e’ sze