Athenaeum, 1839/1. félév
1839-02-21 / 15. szám
nyen készíthető tárgyak is, p. o. czipek, fa holmik és egyebek Pestről vagy Bécsből hozatnak. Nem leszen tehát egészen érdektelen dolog Erdélynek mind terméki, mind műipari, mind pedig csak emezeken alapulható kereskedési tekintetben jelen állapotját — ha hálósak vázolatban is — lerajzolni. I. Erdély termékei. . a) Az állatok’ országából. Ha egy futólagos pillanatot vetünk azon termékekre, mellyek különösen érdemelnek ez országban ügyeimet, mindenek előtt a’ barom tartás ötlik szemünkbe; a’ szarvasmarha*), juh- és sertéstenyésztés nagy haszonnal űzetik, míg a’ lótenyésztés kelletinél inkább elhagyatott. A’ kormány ennek bölcs megfontolására az országban egy tulajdon hágató intézetet alapíta Dézsen, évenként kincstári méneket küld ki az ország’ külön tájaira, ’s a’ lakosok’ előállított kanczáit ingyen hágatja; de míg némelly egyéb ménesekben a’ külföldi, nevezetesen az angol utáni vak kapkodás uralkodik, míg a’ földművelő karmát igen szűkén táplálja ’s igen korán megerőlteti, a’ most olly ritkává lett ’s mind a’ mellett is igen dicséretes erdélyi telivér nem hozandja be az országnak azon summákat, mellyeket különben a’ külföldről húzhatna. — A’ szarvasmarha a’ bőrökön kivűl is nem csekély kereskedési czikket teszen; de csakugyan többet tett ez előtt, midőn a’ nemesített juhtenyésztés még nem divatozott; nemkülönben hasznosak a’ juhok és kecskék gyapjúra, faggyúra ’s bőrre nézve; az aránylag igen csekély mezei gazdaságokon láthatni a’ nemesített juhtenyésztést, de minthogy a’ szerfelett túlságos reménységnek még eddig ez sem felelhetett meg, azért még mind csak ingadozó lábon áll, midőn ellenben a’ kecskék’ sokasága itt ott a’ natal erdőségeknek igen ártalmas. Az erdélyi juhnyájakban két fajt lehet megkülönböztetni, mellyek egyikének hosszú, mélyen lecsüggö, gorombább gyapja van, másikának rövid, kondor, ónomabb ; ez legnagyobb részint a’ külföldre megy, míg amaz a’ honi családok közt fonatik és szövetik fel. Minthogy a’szalonna, sertéshús és sertés zsír, főleg falukon, a’ legszokottabb ’táplálékszerekhez tartoznak, ez okból a’ sertéstartás a’ gazdaság’ nevezetes részét teszi; azonban nem csekély mennyiség hajtatik be évenként a’ fejedelemségekből. Fájd-, nyírtyúkok és császármadarak hideg évszakban gyakran igen messze küldetnek. Halakat nem kis mennyiségben kell behozni, minthogy a’ lakosság’ részét tevő oláhok’ és görögök’ böjtjei igen sokat emésztenek meg. — A’ méh tartás a’ külkereskedés’ számára nevezetes mennyiségű mézet és viaszt nyújt; leginkább űzetik Brassó körűl ’s az úgy nevezett mezőségen, az ország’ éjszaki részén. — A’ selyemtenyésztés, mellyre olly sok igen alkalmatos helyek vannak ’s mellyet a’ kormány maga nem egyszer ajánlott és gyámolított, alig tön valamelly előlépést; sok helyen egész hold termékeny föld használatlanél áll ’s a’ lakosoknak elég szabad órájok volna, a’ könnyű ’s egészséges munka után járni, csak hogy volna, a’ ki őket erre tanítsa ’s ösztönözze. — A’ hátszegvölgyi csigák ’s a’ mindenütt, de kivált a’ hegy tájakon szapora rákok magában az országban emésztetnek föl; ellenben a’ nadályok olly kereskedési czikket képeznek, melly az utóbbi években nevezetességre jutott; saját egyesületek utaztatják be az országot, kikerestetik a’ vizeket, ’s a’ fogottakat egyenesen Frantziaországba vagy Angliába viszik. — Általán véve a’ vadászat csak ritkán és kevés helyen gyakoroltatik szabályosan ; ez okból mind a’ belföldi megemésztésre, mind a’ kivitelre nézve nagyon kevéssel szolgál; a’ medvék’, farkasok’, rókák’, nyulak’, zergék’, őzek’ stb. száma olly nagy, hogy a’ bőrükből, szőrükből stb. bevehetendő nyereség épen nem volna megvetendő. b) A’ növényország’ termékei közt a’ tengeri (kukoricza) különös említést érdemel. 1611 óta lévén Erdélyben ismeretes, termesztése leginkább elterjedt minden táplálati növények közt, ’s a’ legtöbb lakosoknak, főleg pedig az oláhoknak, legfőbb élelemszerévé lön, úgy hogy évi termékenysége a’ többi élelemszerekre nagy befolyással bir, és csak nem egyedül határozza el, hogy vájjon bőséget lehessen-e reményleni, vagy éhségtől kelljen félni. A’ tengeri mellett újabb időben a’ burgonya (kolompér) terjedt nagyon el, ’s kedvelt eledellé, valamint meddő esztendőkben bő ki * Erdélyben gyakran egész csordákban látni a’ bivalyokat, mellyeket rendkívül kövér és jóízű tejök, ’s boruk miatt becsülnek.