Athenaeum, 1839/1. félév
1839-03-28 / 25. szám
.A -r >J B J J A U W. ^ T1J OIflÄHiYOK.’ ÉS SZEPMÜlÉSZETEK’ TARA. Kiadó szerkesztők: SCHEUEM, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. — —■ HARMADIK ÉV**»TM——— Kis« félév. Pest : martius' 38. 1839. 2®. szám. Tartalom: A’ franczia nemzetiség (Kazinczy Gábor). — Búcsú (S—y). — A’ szerelemfélő. Eredeti novella (Kúthy Lajos). — Magyar játékszíni krónika (Cs.). — Egyveleg. A' francaiéi nemzetiség. A’ franczia nemzetiség a’ száraz föld’ *■» letrszelil) nemzetisége. Erős, tökélyesen meghatárzott, erőteljes, ’s a’ nagyságés tartósság’ minden kívánatos föltéteit mutatja. Földalak, politicai rokonság, szokás és nyelvegység, a’ nemzetiség-’ e’ három alapelvét, itt mind csodálatra méltólag egyesülve leljük. Mi az a’ Németország? Meddig nyúlik el éjszak, kelet és dél felé? Mi az az Oroszország? Hol kezdődik és hol végződik? Mi az a’ Porosz- és Osztrákország és Holland? Nagyobb része Európa’ földe’ hatalmasságainak nehezen tudná magát, mint China, fallal környezni, hogy határait világosan lerajzolhassa; a’ természet meg nem adá azt nekik. Ellenben Francziaország tökélyesen meg van a’ földgolyón jelelve; egy sziget alaka sem tökélyesb. Földe nagy ötszeg; három oldalát tenger környezi; másikat a’ pirének, egyenes hegyfal, alig metszve át néhány szűk nyílástól; az ötödiket az alpok és a’ Jura, ’s egy nagy hatalmas folyó, melly keresztül ömlik rajta a’ tengerig, ’s az elcsukást bevégzi. Tisztán, katonai szempontból nézve, mondhatnék, hogy Francziaország természetes erősség; a’ föld, mit elfog, épen olly jól elzárt ’s védett, mint erős föllegvár. Néhány politicai forradalom, néhány meggyőzetés ’s berohanás vagy felosztás, miről képzelődni akarnak, még nem olly veszély, mi Francziaországot kitörlesztené. E’ végre az kellene, hogy maga a’ természet megrendülne, a’ tenger elvesztené egyensúlyát, a’ folyók vizeiket, a’ hegyek csúcsaik’ magasságát; különben a’ csaták’ füstét szétlengetik, a’ béke megterem, visszaállíttatik , Francziaország ollyan lesz, mint valaha, ’s a’ nap, föld’ fölébe emelkedve, rá ismerend , ’s megmutatja nekünk. Hol vannak polgárok, inkább szokottak egyesülve élni, mint a’ francziák? Mellyik nép jön, ’s annyi joggal, hasonló becsületet nevének? Mellyik zászló tisztelteték általánosában ’s nagyobb buzgalommal, a’ földteke’ egyik végétől a’ másikig? Az új idők’ mellyik nemzeteten együtt nagyobb tetteket, akár a’ harczban, akár a’ tudományok ’s szépművészetekben, akár fényszobrok’ emelésében? Az 1789-d. forradalom az utósó pecsétet nyomán’ ragyogó nép’ political egy