Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-26 / 42. szám
ATIN TUDOMÁNYOK.’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztik: scheuer, Vörösmarty, szerkeszti tár., rajza. --------------------■ HARMADIK ÉV. » -------------------Első félév. Pest, május’ 30. 1830. 13. szám. Tartalom: Mikor és miért fosztatott meg a’ pórosztály szabad költözési jogától ’s mikor nyerte vissza azt? [Horváth Mihály). — Az új philosophia szellemvilági fejletében. III. közl. (Szeremlei Gábor). — Természetjogi töredékek (Glacsko Imre). — A’ futólány. Vége [Zoványi Samu). — Magyar ját. krónika. — Egyveleg. Mikor és miért /'osztatott meg a' stől osztóig szabad költözési jogaitól 's mikor nyerte vissza azt? Ezen kérdést teszi egy olvasó marmarosi úr az Athenaeum’ i. e. 37-dik számában közlött észrevételében, mellyben az ugyanezen folyóirat’ 26-dik és következő száma lapjaiban adott magyar népiségi vázolataim’ ezen vonását: ,,A’ pórság az 1514-ki lázadás miatt költözködési jogától megúsztatván, majdnem egy évszázadon át ura’ földéhez volt karmával együtt bilincsezve, megróván, azt nagyításnak , eleink iránti igazságtalan vádnak állítja, miután az 1547-ki 26-dik törvényezikk a’ parasztságot ama’ rabszolgasághoz hasonló állapotból , mellybe az 1514-ki 14-dik és 25-dik törvényszabály’ ereje által vetteték — ’s így harminczhárom év múlva, fölszabadította. Ha itt csak a’ szabad költözést visszaadó törvényezikk’ mikor alkottatásáról volna szó , úgy kétségbe semmi esetben sem vonathatnék, hogy a’ pórság csak harminczhárom évig volt e’ természettörvényi joga’ gyakorolhatásától megfosztva, ’s a’ fennidézett vázolati állítás, mint törvénytörténeti hazugság, méltán rovathatnék meg. Mivel azonban itt a’ pórságnak nem a’ törvény által kiszabott joga, hanem valóságos állapota, mennyiben t. i. azon jog’ tettleges gyakorlatában volt vagy nem volt, forog szóban, akarva nem akarva , meg kell ismernünk, ha a’ historia’ világánál nézünk, amaz idézett állítás’ igazságát; meg kell ismernünk, hogy míg törvényszerűleg 1514-töl csak 1547-ig volt a’párság egészen ’s 1556-ig föltételesen megfosztva költözési jogától, törvénytelenül ’s törvény ellen sokkal több évekig szoríttatott ezen szolgasághoz hasonló állapotba, a’ nélkül, hogy a’ fennlevő törvény ’s nyert jogának puszta neve, vagy a’ törvénykönyvben létezése sikeresen védte volna e’ jogával élésben. Midőn jogról van szó, nemcsak azt kell tekintenünk, mikor adatott az valakinek, hanem azt is figyelemmel kell tartanunk, — ha t. i. életbeli állapot forog kérdésben — , mikor léphetett ’s lépett be valóban az adományos annak gyakorlatába ? Soknak van törvényszerű joga, minek gyakorlatához meg nem győzhető akadályok miatt távol reménye sem lehet. ’S így volt az a’ kérdéses tárgygyal is. 42