Athenaeum, 1840/1. félév

1840-01-26 / 8. szám

116 Ezen nemzetnél valamint a’ közdolgok a’ közgyülekezetekben intéztettek el, úgy az el­követett bűnök is ott ítéltettek, fenyítettek meg. Olly nemzetnél, melly, Tacitus’ leírása szerint, az erkölcsiségben különösen kitüm­löklik ’­, az erkölcsiség’ föntartására hasznos mód vala az, hogyha az egész nemzet ügyelt tagjai’ tettei­nek tisztaságára. Az erkölcs tulajdona lévén a’ nemzetnek, az egyes személyeknek­ fogyat­kozása, és megsértése a’ közönség’ figyelmét méltán vonta magára. A’ szokások’ tiszta egy­szerűsége nem sértethetik meg egy erkölcsös nemzetnél a’ nélkül, hogy az egész ne szen­vedjen. Ha az említett szó szerint a’ németek’ szo­kásait tovább vizsgáljuk, átlátjuk, mikép tár­sasági szövetkezésük nem annyira törvénye­ken, mint szokásokon épült. Ez egy háznép volt, melly természetes egyszerűsége, ’s egyen­lőségével közdolgait úgy rendelé, mint egyes házi körülményeit. Midőn ítéletet hozott nem­ tekintett törvényekre, hanem a’ cseleke­detre, ezt látván érzé a’ vétek’ súlyát ’s mértékét. Hatalmával az Ítélet’ végrehajtásá­ban vissza nem élhetett, mert ez erkölcseit, természeti szabadságát, ’s függetlenségét meg­sértendő vala. Szóval, többet eszközlöttek ott a’ jó erkölcsök, mint másutt a’ jó törvények.2) Itt tehát a’ népbiráskodás a’ társa­ság’ elvéből következett. Csak erényes, sza­bad, és természeti egyszerűségű nép képes gyakorolni a’ bíráskodást. Mert csak ez lehet menten a’ pártszellem, és vad ingerültségtől. ni. Solon a* * birói despotismustól meg­óvja Athene’ népét. A’ nemzetek’ történetei bizonyítják, hogy a’ bírói hatalom gyakorlata a’ polgári kormány’ minéműségét követte, és változtával a’ bírás­kodásban is változás történt. Solon az athenebeliek által archonnak létetvén­­), hogy a’ királyok’ kiűzetése után a’ népet a’ kilencz archon’igájától fölszabadítsa, bírói hatalmakból nem hagyott egyebet, mint a’vétkesek’ vallatását. Aristoteles’ bi­zonyítása szerint meghagyván az areopag’ fölállításával a’ senatust, és tisztviselők’ h­aj­dani választatását, a’ bírói hatalmat mind­nyájokra átszállttá, és a’ nép’ akaratját föntartá. *) Solon tehát a’ népnek adá át az itélet­ hozatal’ jogát. Összhangzólag a’ köztár­sasági szellemmel. Mert a’ korlátlan hatalom egy vagy keveseknek kezében veszélyes volt a’ szabadságnak. 2) H. Rómában a’ líkrói hatalom’ gyakor­lata a’ kormányváltozással változott. A’ rómaiak, kik egyébként valamint a’ tu­dományokat, úgy polgári intézetiket is a’ hel­lénektől kölcsönzők, a’ bírói hatalom’ gya­korlatában változásoknak többszöri példáit adják. Eleintén a’ közbűnök a’ királyok, aztán a’ consulok előtt ítéltettek, kikre az ítéletek, és hadseregek egyetemben bizvak.3) Utóbb a nép a’ patríciusokkal­ szüntelen vetekedései által megnyervén, hogy az egyik consul a’ plebeu­­sokból legyen, a’ consulok’ hatalmának azon része, melly az ügyes bajos dolgok’ megvizs­gálásában állott, elvétetett török, a’ praeto­­rokra ruháztatván által.4) De épen a’ consuli hatalom’ e’ gyöngítése fölöttébb növeszti a’ nép’ hatalmát. Mert a’ Valéria törvény által behozatván a’ nép­re való hivatkozás — provocatio ad po­pulum — a’ fejvesztő ítéleteknek gyakorlata a’ népre szállott.5) Senki’ fejét nem veszthető, miglen ügye a’ nép által megvizsgáltatván, a’ praetorok, consulok, dictatoroknak végre­hajtásképen meg nem hagyatott. * A’ pártütés’ vétkéről a’ rómaiaknál eredeti­leg a’ nép egyetemben ítélt.6) Illőnek találta­tott t. i. hogy a’ ki a’ nép’ fönségét megbánta vétke a’ közönséget érdekelvén, a’ közönség által ítéltessék meg. A’ XII. tábla’ törvénye szerint a’ római polgár’ fejéről csak a’ nép teljes gyülekezetében hozathatott ítélet. J) ‘) Kiről Tacitus ezeket mondja: ,Nemo illic vitia ridet, nec corrumpere, et corrumpi secutum vo­catur.1 Ibid. s) Plusqne ibi boni mores valent, qaam alibi bo­nae teges.“ Ibid. ’) Plutarch, in Solon. ‘) ,Solon senatum et magistratuum electionem pri­stinam minime sustulit, sed omnibus judicandi potestate tributa populi tenuit voluntatem.1 Arist. *) Pisistratos, és más aíhenei tyrannok ennek világos bizonyságai. Úgy szinte az ostracismus’ önkényes használata a’leglelkesb hazafiak ellen. *) Varro Lib. 4. d. Ling. lat. ‘) Liv. lib. 7. cap. 2. Hotoin. de praetur. Sigon.de Judic. lib. I. c. 7. s) Liv. lib. 1. ®) Dyonys. lib. 1. ’) ,De capite civis romani, nisi per maximum co­mitiatum ne ferunto.1 Leg. XII. Tab.

Next