Athenaeum, 1840/2. félév
1840-10-22 / 33. szám
TUD O MÁNYO K9 ÉS SSKÉPlfÜVESJEETEK’ TARA. Kiadó szerkesztők: SCMEiBtSFI, Fii K CSUIAB T Y, szerkesztő társ: BAJZA. 'SKam. NKC.VKIUK KV. Második félév. l'cst, october’ 82. lb-10. ,t.i. szám. Tartalom A’ fölismivelés’ akadályairól ’s azok’ elhárításáról Magyarországban. Vége (Toruk János). — Menekvés (Lakner Sándor). — Miss P. emlékkönyvébe (Jürosntarty). — A’ puszta (Jósika Miklós). — Magyar játékszíni krónika. — Egyveleg. — A' földnivelés akadályairól ’s azoterika vitásáról Hlagyarországban. (Vége.) Mindezt méltó figyelembe vévék a’ nemzet’ képviselői, midőn a’megválthatási törvény czikket alkoták; de mint fent érintém, ezen rendszabálynak még félszázad múlva sem látjuk kívánt sikerét, ha a’ dolgot a’ felek’ szabad egyezkedésére bízzuk; mert habár a’ megyei utasítások úgyszólván egyhangúlag kívánták is e’törvényt; mégis, a' földes urak’ nagy része privatim egészen másképen gondolkodik, és minden kitelhető módon azon fog lenni, hogy a’jobbágyok hasonló megváltási kérelmeket ne nyilvánítsanak, ’s hol ezen törekvés nem használ, olly szerfölött túlzó követelésekkel fog a’ birtokos a’ jobbágy’ kivánatai elébe lépni, hogy az egyezkedés nem sikerületend. Itt tehát csak egy mód van a törvény’ életbe léptetésére, ha (. i. a’ nemzeti közakarat a’ jobbágy’ megváltási szándékához a’ tulajdonossal szemközt kényszeritő jogot kapcsol. — Hogy erre a státus fel vagyon hatalmazva , azt, reménytem, megmutatni bővebb próbákkal nem szükséges, mert valamint kétségtelen joga vagyon a’ statusnak egyes polgárok’ tulajdonát nyilvános czélok’ elérésére kárpótlás mellett elvenni; úgy teljes szabadságában áll a’ közjóval ellenkező intézményeket eltörölni, mihelyt azok kártalaníttatnak , kiknek azon intézményekből eddig bizonyos hasznot húzni törvényes igények volt; mert habár az úrbéri adózások első pillanatra, mint a’ hűbéri korszak’szerencsétlen szülöttjei, igazságtalanoknak látszanak is, de eredeti természetüket már elveszték, s verés, csere, örökség v. felségi donatio útján már régen magányos joggá változtak s azokat napjainkban a’ földes úr csak bona fide bírhatja, kitől törvényesen kívánni nem lehet, hogy kétségtelen tulajdonát, ’s gyakran vagyona’ nagy részét a’ jobbágynak ingyen oda ajándékozza, ’s még csak egy esetet mutat a' történet, mellyben ezen adózások minden kárpótlás nélkül töröltettek el. — A’ közjólét és polgárisodás’ feltétele , ’s a’ státus’ szent feladása a’ tulajdont tisztelni. De azt, ha a’ kölcsönös megegyezés’ szüksége megszüntetvén , a’ jobbágy felhatalmaztánk, hogy földes urát a' váltságbér’ felvételére kényszerithesse,’s így birtokát a’ rajta fekvő örökös passivtól felszabadíthassa, józan értelemben nem lehet tulajdonsértésnek 33