Athenaeum, 1841/1. félév
1841-02-21 / 22. szám
színein, alapos ismereteket gyűjtsön. E’ derék férfiút kértem, hogy Venelin’ kezemnél levő könyveit olvasná el, ’s tartalmokról bővebben értesítene, mit ő szíves készséggel teljesítvén, egyenesen őt szólaltatom meg a’ tek. társaság előtt. A’bennünket közelebbről érdekelhető könyv’ czime: /(PEI3H1E M HblHLIIlHIE EOJKAPE vagyis: A’ régi és mostani bolgárok, Oroszországhoz való történeti, politicai és vallási viszonyaikban. Venelin György, moszkai egyetemi prof. által. Első kötet. Moszka, 1829. 81. VIII és 256 l. E’ munka — így szól Robert úr’ kézirata—, nevezetes mint compositio , még nevezetes!) mint egy roppant históriai rendszer , mellynek büszke czélja az oroszok’ eredetét Atila’, ,,a’ szlávok’ első czárja és felszabadítója“ idejéig visszavezetni, ’s megmutatni, miképen Oroszország, első feltűnése óta, elborítá Europa’ egyik felét, míg a’ másik felén hatalma szerint uralkodók. Ez állítás három védokra építtetik, mik szerint: 1. a’ bolgárok szlávok, 2. a’ hunok a’ legrégibb bolgárok, 3. a’ hún-bolgárok az eredeti roppant orosz nemzet’ egyik ágát tevék. E’ három tétel sokkal lazábban függ össze, mint hogy egynek bebizonyodása a’ másiknak valóságát is feltételezné. Lehetne t. i. e’ szerint az elsőt, a’ bolgárok’ eredeti szlávságát, megengedni, a’ nélkül hogy a’ hunok’ és oroszok’ közös eredete is megengedtetnék, melly állítással a’ történetírók’ egész tömege ellenkezik. Azonfelül Schaffarik’ legújabb munkája is: „Szláv régiségek’ képes a’ szerző’ tévedéseit megigazítani, de mind a’ mellett is az a’ moszkai történetiskola’ jelen irányának emléke maradand. Ezen iskola a’ század’ történeteiben említést érdemel óriási követeléseivel , mik szerint az orosz név alá gyűjt nemcsak minden szláv, hanem minden ismeretlen népeket is, mellyek a’ keresztyén Europa’ bölcsejét körülállották. Noha pedig szerző Bolgárországot sohasem látta, mégis érdekes részleteket ad ezen nép’ jelen állapotáról, valamint azon módokról, mellyek szerint az orosz politicának a’ bolgárok’ emancipatióját bevégeznie kellene. Vajha e’ szó őszintén volna véve, ’s vajha e’ népek, felocsúlván végre álmokból, kényszeritenék Moszkaországot, azt tenni érettük, mit Görögországért tett: azaz, midőn a’ szabaditás’ nagy munkája be leszen fejezve, a’ török jármot ne pótolja keresztyén járommal, melly nem sokkal többet érne. „Egész máig — ezek a’ moszkai tanár szavai — mind az, mi a’ bolgárokról íratott, távolról sem ad rólok igaz képet. Mert a’ részletek vagy mindig török íróktól vétettek, kik tudatlanok mindenben, mi nem török ; vagy az utazók által fölszedett fürdői, kávéházi és szerályi anecdoták. Az ozmanlik’ birodalma a’ legkülönbözőbb elemekből áll össze , miket a’ Zoltánok’ ravasz politicája készantagegyűve vegyített, kölcsönös viszonyaikat összezavarta, úgy hogy csak számbeli arányaikat is mindeddig közelítőleg sem lehetett megbecsülni. Ha maga az úgynevezett Bolgárország’ földiraki kiterjedése vétetik alapul, a’ bolgár nemzetet 1—11* millióra tehetni; de nem kell feledni, hogy az számos tömegekben el van terjedve egész európai Törökországban , Rumeliában , Macedóniában , Albániában, Thessaliában, sőt hogy Rumeliában a’ bolgárság egyenesen a’ többséget teszi. Azt nem határozhatni meg, Livadiában ’s dél felé meddig terjeszkednek gyarmataik, de bizonyos, hogy eredetileg, a’ görögökkel vegyítve a’ földközi tenger’ partjait boríták el, ott Ezeritek és Milennitek neveket viselvén (Const. Porph. de adm. imp. cap. 50.), találjuk nyomaikat Moreában is. . . . Kirekesztőleg földmivelők és pásztorok lévén, jobb szeretik a’ falukat a városoknál, noha a’ szorosan úgynevezett Bolgárországban, de Rumelia- és Macedóniában is, vannak városok, miket kizárólag ők laknak, illyenek Belgrád és Indyig Sztambul közelében , holott a ha posztó készítéssel foglalkoznak, mint azt egy görög irja Törökország’ földiratában (Résume géographique de la Turkie. Páris 1826. 504—529 11.), ki a’ Saloniki martokon más három várost is nevez: Boujouk-Betchik, Bazar- Dyedid, és Sidero-Kajechi, miket csupa bolgárok laknak. Kétségkívül van e’ tenger’ hosszában több más is, melly nem ismertetik stb.“ Mindezekből azt következteti Venelin, hogy a' bolgárok sokkal számosabbak, mint az ozmánok, sőt mint magok a’ görögök is európai Törökországban, ’s hogy kétségbe hozhatlanul az uralkodó nemzetet teszik; sőt annyira megyen, mi szerint azt sem a’ lengyel, sem a’ cseh, sem a’ szerb stb., szóval egy szláv nép sem haladná meg számra, kivévén a’ moszkákat; ’s hogy ha a’ szlávok’ zsarnokai a’ bolgár népet annyira szét nem szórták volna; vagy ha kis segedelmet nyernének, a’ bolgárság, az izlám’ rovására, egy roppant keresztyén monarchiát állíthatna, a’ czárokéval vetélkedendőt.