Athenaeum, 1841/1. félév
1841-01-26 / 11. szám
------------------ÖTÖDIK ÉV TM—-------------------------Tartalom: Literatúrai Guzmios’ Oedipusa és Iphigeniája (Hunfalvi . — Téli dal [Erdélyi) — Egy iskolai történet. Angol novella (Garády). — Tár ez a: Magyar játékszini krónika ,11.}. — Literatúrai mozgalmak (L. F.). — »•esten. & via a KJ & íj sa. Januariu§*12(K. 1811. 11. számi. Ejiteratura. Hellen classicusok magyar fordításokban, kiadja a’ m. tud. társaság. I.kötet. Ödipus a’ király , Sophocles’ színmüve, és Iphigenia Aulisban , Euripides’ színmüve , az eredeti hellénből fordította Guzmics Izidor , apát, m. tud. társasági tiszt. tag. Nor. 2041. Ára 1 ft 12 krép. Nézhetni a’ lugdankor’ erényét, melly állatból embert varázsolt ki; látni Prometheus’ égbe emelt homlokán, mint vívja meg a’ jövendő’ reménye a’ jelennek kínait; kísérhetni a’ tusát, mellyet vad erő észszel, anyag- szellemmel , durva érdek széppel és jóval küzd, mig ezek nem diadalt, de állhatást nyernek: az gondolkodó ember előtt olly gyönyör , melly maga fölér a’ földi lét’ minden sanyaruságaival. ’S e’ gyönyör megifjúl, midőn a’ lélek’ történeteiben új nemzet foglal helyet; midőn az emberiség’ szelleme tágabb tért nyit, hol újon fejlő erők halandanak kisebb nagyobb körben , a’ mint magvuk a’ korlátokat eltolni bizándja. Ez ünnep , mellyet mindnyájan , kik a’ földhöz nem ragadták, érzeményök’ legdrágább áldozatival illenek; ünnep , mellyen isten halandó szemnek elbirhatlan sugárai’ legvilágosb árnyékát nyilvánítja. ’S mi vagyunk azon nemzet , melly az emberiség’ koszorújába fűződni iparkodik, mi vagyunk, kik emelkedését támogatjuk, ha résztveszünk a’ nagy munkában, kiki ollyat, melly erejének, viszonyainak ki van mérve; de kiki nagyot, mert épület, melly századok figyelme akar lenni, homokhordó és földásó nélkül olly kevéssé támadhat , mint lángész nélkül, melly ásót és taligát indít; de mi vagyunk, kik gátolhatjuk is, ha fagyos részvétlenséget állítunk a’ dolgozók’ útjába, ha gúnynyal nézzük a’ tévedőt , ’s a’ sikert hideg vállyonítással. Fejlődő nemzet nem pusztán a’ jelenen kezdi munkáját, hogy fusson versenyt a’ rég futókkal: neki kettős dolga van, ’s midőn előrehalad , azon útra is vissza kell tekintenie , mellyen mások már haladtak; ha egésznek kíván birtokába jutni, az egész emberi mivelődésre kénytelen szándékát irányozni. Mert eligazítani csak az tudja magát, ki az egész tájékot ismeri. Történettudás nélkül ki foghatja fel tisztán a’ jelent ? ’s kinek nincs múltja, hova ülteti a’ jövendőt, melly mélyebb földet kíván, mint a’ jelennek arasznyira ható kérge? Egyik nagy feladata tehát a’ magyar irodalomnak a’ régi nemzetek’ elmekincseit sajátjává tenni, ’s ez által az alapot megvetni, mellyen maga épüljön, a’ földet maga alá megmivelni, mellyben gazdag termése viruljon. A’ mivelődés’ történeteiben első helyen van a’ görög nemzet. A’ költészetet legragyogóbb sikerrel ápolta , művei örök példányok , mint szobrászati maradványai, melyekkel a’ mostani birtokos kérkedik; a’ tudományokat is olly szerencsével kezdte meg, mily 11