Athenaeum, 1841/2. félév

1841-09-26 / 38. szám

Tartalom: a' természettudományok’ befolyása az emberre’s a’ köztársaságra. Vége (Vajda)­ — Velencze’ nemzeti ünnepe (Árvay Gergely). — A’ hermaneczi völgyben (Csapó Páll. — Tárcza : Magyar játékszíni krónika (000 és Szebekle’ki). — Mulattató (—r—). — Egyveleg (—r—Büngészet (—r— és Garády). — Előfizetési jelentés. ■ i' i ÖTÖDIK IV. második félév. Pest, September’ 2­6. 1841. 38. szám. A­' természettudományod? befo­lyása az em­berre ’s a’ köz­­tá­rsaságra. (Vége.) A’ természeti tudományok’ mivelése illyen hasznot fejt ki gyakorlatilag a’ köztársaság’ ke­belében , mint, hála isten , nálunk is kezdjük e­­lőszagát érezni , de elméletileg’ szinte átlátható e’mivelés’ czélszerű­, hasznos sót szükséges vol­ta. Ez más szóval annyit tesz : a’természeti tudományok szü­kséges alap­oka­z or­­száglástudománynál vagyis or szám­tannál. Ha valahol, akkor itt szükséges min­den előítélettől mentnek lenni, ’s ki lehet illyen leginkább? nem az-e, ki a’dolgok’lényegébe legmélyebben betekinte, lebocsátkozott a’ fé­regig ’s fölemelkedett az istenig ? Egyetlen egy rész törvényt hoztak, és milliók izzadnak vért miatta, egy perczig tagadjátok meg a’ józan észt, és századok nyögnek átkot utána. Ve­gyük az országtan’ törvényhozási részét; lege­lőször is a’magánj­og jut kérdés alá. És kér­dem : minek kell a’ magánjognak lenni, nem a’ körülmények szerint minél kevésbbé módosított természetjognak-e? és mi lesz a’n­y­ilván j­og? nem az országos körülmények szerint módosított magán- és természetjog? A’természetjog­ról pedig fülebb mondok, hogy kitisztulását a’ természeti tudományoknak köszöni. Vegyük to­vábbá az országlástan’ politicai részét. A’ nem­zeti gazdaság vagy jobban a’ közgazdaság nem a’ természeti tudományok’ országos alkal­mazása-e? Termesztetni akarsz? Itt van a’ ter­mészet’ három országa, belölök kell termesz­­tetned, másh­onan nem lehet. Feldolgozta­táshoz fogsz? Mihelyt nagyban akarod űzni, erőművész, gépész, gyártó leszesz, főleg pedig vegytanár. Az emésztést szabályozod? Ba­kokat lesz, ha a’ természet’ törvényeit nem is­mered’s az okok és okozatok’ kapcsát ujjaidon nem hordozod. — Arról van szó : adassék a­l-­kotmány a’ nemzetnek; nem kell-e az embert e’ végre egyesében és öszvegében, teste­ ’s szellemére nézve ismerned? nem kellett-e ez eszmék’ országában olly magasra emelkedned, hol szemedet földi kigőzölgések nem kápráztat­ják és fejedet semmi doh nem kábítja. E’ tökély­re pedig tem­észetkémlés által juthatni; term­é­­szetkémlés, főleg nagy emberismeret szüksé­ges az igazságkiszolgáltatásnál ’s a’ belső rend’ f­e­n­tartásánál, sőt maga a’ pénzügy is természeti törvények’ kerekein fo­rog, mit némelly hatalmasok jól tudnak ’s e’ törvények szerint szigetekké teszik magokat, egyre nagyobb és nagyobb tóvá gyűjtve a’pénz­­erőt magok között. Az országlástan’ azon része, melly külső politicának neveztetik, szinte nem mellőzheti tudományainkat. A’ béke’ politi­­cája főleg a’ nemzetek közötti igazságos viszo­nyon alapszik, ’s e’ viszony ismét a’ termesz- 38

Next