Athenaeum, 1841/2. félév

1841-10-19 / 48. szám

A+­­J .5 j'J U j'yj. -------------------—« ÖTÖDIK ÉV ----------------­második félév. Pesten, October* 19. ISII.­­48. szám­. Tartalom: I­­iteratura. Mértan. I. rész : Számtan. Dr Taubner Károlytól (IVarga János. — Gyermekhalott fölött (Vi­dor Emil). — Laurámhoz (Lauta Gusztáv . — Nincs boszorkány. Vége (Nagy Ignácz . — Tár ez a : Kurucz Pál’ önkényes vallomása.­­ Hírfüzér (—ami). — Egyveleg (Sz.E. : Ititeratura. Mértan. I. rész: Számtan. Kézkönyvül kiadta Dr. Taubner Ká­roly a’ magyar tudós társaság’ levelező tagja. Pest, Trattner Károlyi betűivel 1841. N8r., 234. l. Ára 1 ft 20 kr ep. Minden iskolai kézkönyvnél, az elv mel­lett, mire az egész épül, és a’ tartalom mel­lett, mit magában foglal, főleg figyelmet kell fordítani a’ tanmenetre, mire a’ tanító’ tanmód­ját könnyebben alkalmazhassa. Mi a’ Mértan’ elvét illeti: az egyetemesen a’ mennyik’ öszverakásában és fogyasztásában áll, melly összerakási és fogyasztási elvek olly bizonyosak, hogy azokban sem tévedni, sem annak bár milly egyedes irányt adni nem lehet, másképen vannak minden tanok, még a’termé­szettudományokat sem véve ki. Mértanban e­­gyedül az elvek’ módosulása, és helyzetük jö­het tekintetbe. Ezen könyvben az alaptételek, vagy az elvek (lap 19—23) huszonhárom pon­tokban adatnak , mellyeknek módosulásai milly gyakorlati és képező iránynak, elég legyen a’ , , , „ .716 400 280 36 17. alaptételt felhozni —­—· — + —— + ~— 4 4 4 4 100 + 70 + 9= 179 egyetemileg (a + b + c): a , b , c a+b+c . , . . , m = —1------1- — =------------stb , hol hoo’y a m m m m tanmenetet előre is megemlítsem, nem lehet e­­léggé helyeselni azt, hogy szerző a’ különös jegyekkeli miveleteket csak nem mindenütt e­lébe bocsátja az elvontabb­ és egyetemieknek. Mi már az elvnek helyezetét illeti,annak, vagy azoknak a’ szerző’ fejében meg kell lenni, m­ert különben honnan folytatná munkáját. De kéz­könyvekben , mellyeknek czélja az elvet még a’ növendékekben megalapítani, — mert minden tanításnak föladata önálló, elves gondolkodás­ra emelni a’ lelket,— mondom — kézkönyvek­ben nem lenne-e tanácsos az elveket hátul az egész könyv’kifejlésénél adni, annyival inkább, mert az elvek az egész könyvet magukban mint­egy betakarva foglalják ; néhány alaptételek­nek fölfogatása végett tehát csaknem az egész könyv’ tartalmával előre meg kell küzdeni a’ tanulónak, és kérdés, a’ küszöbön nem untatja és fárasztja-e el ez a’ növendék’ lelkét, de kü­lönben az érintett alaptételek, a’ könyv’ foly­tában saját helyeiken, és pedig kifejtve, és megmutogatva ismét elöjönek. Én kézkönyvek­ben mindig a legkisebb elemtől kezdve megyek fölfelé, végül teszem vagy mondom ki az elve­ket, miket folyvást fejemben, és szem előtt tartottam ; másképen irok akkor , ha tudomá­nyos emberekkel, és nem tanulókkal van dol­gom, vagy ha nem kézkönyvet, hanem olvasó közönségnek írok. A’ könyv’ tartalma: A’ Bevezetés, hol fő­leg a’ mértan’ összes átnézete és története a­­datik. A’ mértan’ összes átnézetét csak azért is szükséges adni, hogy a’ tanuló lássa, és 48

Next