Athenaeum, 1842/2. félév

1842-07-10 / 4. szám

• ------------—. HATODIK ÉV -------------------------­Másod­ik félév. Pest, vasárnap, Julius' 10. 1842. 4. szám. Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden, csötörtökön és vasárnap jelenik meg fél fél ív. Ara helyben kihordás­­ni félévre 3 fi. , postán 3 ft. 48 k.­ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben , és 2 ft postán. — A szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el­ — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayer ház 222. szám) az apácza-templom­ közelében, földszint jobbra. ATHENAEUM. Rim­­rl vázlata Schelling’ philoso­­phittjának valami nevelésünk’ ügyében. (Levél Szontagh Gusztávhoz.) Midőn előbben­ levelemet irtam­, nem számol­tam arra, hogy azt kegyetek közleni fogják. Most kegyed’kívánságához képest Schelling’ leczkéinek eredményéről írok. Ellenei meg vágynak vele e­­légedve, mert látják, hogy Hegel’ rendszerét meg nem fogja rendíteni; barátai pedig, mint itt ott hallatszott, többet kívántak tőle. Hegel’kö­vetői azt mondják, hogy az, mit Sdh. bölcsészet’ neve alatt árul, gnosticusok és, theosophok’ osz­tályába való, hogy nem a’ gondolat, de a’ kép­zelem’— Vorstellung — körében forog, hogy the­­oriái nagymesterük’ rendszerének épen nem árta­nak, sőt győzelmet szereznek, hogy ő 40 évvel ezelőtt megtette a’ magáét, akkor vezére volt a’ bölcsészetnek, de most a’ természet’ azon törvé­nyét jött igazolni Berlinbe, hogy a’ csillagok, bár első rendűek is , culminatiójok’ pontjánál fe­lébb nem emelkednek, hogy a’ vezérzászlót har­sogó proclamatioval és sokat ígérő kifejezésekkel bárhol is könnyebben lehet kézre keríteni, mint épen a’ gondolat’ országában. E’ félévben az e­­gyetemnél többen keltek ki Hegel’ rendszerének védelmére, majd mellékesebb , majd határozottabb czélzattal Sch. ellen. Rám nézve sok tekintetben tanulságosak voltak Sch.’ nézetei: nálunk sokan azt gondolják, hogy ha bölcsészkedni akarunk, vagy elől kell kezdeni a’ bölcsészetet, vagy leg­alább Rousseau’ és Kant’ korára menni vissza; én azon meggyőződéssel jöttem ki, hogy nekünk önálló magyar bölcsészetet kell ugyan alapítanunk, de hogy ezt tehessü­k, a’ tudomány’jelen állás­pontjára kell emelkednünk , ’s csak akkor kezd­hetjük önállólag pályánkat. E’ tekintetben nagy hasznát vettem Sch rendszerének. Ő épen Kant és Hegel közt áll, ’s miután nézeteivel megis­merkedtem, annál könnyebben boldogulhattam He­gellel. Sch ’ nézeteit magyar nyelven adni elő, felette bajos; de megkísértem, tán sikerülene fo­galmat nyújtani néhány sorban arról, mit ő egy félév alatt olvasott: ,,Idealismus és materialism­us két ellenkező irányt képeznek legrégibb időktől a’ bölcsészet’ történeteiben : ez a’ tapasztalásból in­dulván ki, a’tiszta gondolat, felé emelkedik, az a’ tiszta észből a’ tapasztalás felé. Kell tehát egy közös pontnak lennie, hol mind a’ két irány ösz­­szetalálkozik. Idealisták’ törekvései nemleges e­redm­énynél többet mindeddig fel nem mutathatnak, mert kizárták körükből a’ tapasztalást ; materia­listák az ész előtt nem igazolhatják nézeteiket, mert a’ tapasztalást veszik szabályozónak. Azért is Sch. a’ bölcsészetet két fő részre osztja: nega­tive and positive Philosophie. Amaz a’ tiszta gon­dolattal, a’ tárgyak’megismerkedésével foglalko­­dik, ’s valódi megismerésöket, tehát magát a’ valóságot tényszerű bölcsészetre bizza. A’ scho­­lasticus tételből indulván ki, minden tárgyon két oldalt különböztet meg: quid és quod , mik legye­nek a’ tárgyak , tanítója az ész , hogy léteznek, bizonyítja a’tapasztalás. Amott a’ gondolatból kö­vetkeztetünk a’ létre, itt lét az első, ’s szerinte módosul a’ gondolat“. Véleményem szerint ez a­­lapelvekben Kant és Jacobi’ nézeteit látjuk egye­sítve , amott csak tüneményeket ismerhetünk meg, mi legyen a’ Kant-féle Ding-an-sich, nem tud­hatjuk; itt a’Jacobi-féle közvetlen hit segít ki a’ zavarból, így elemeire vivén vissza Sch.’ néze­teit látjuk, hogy napjainkban a’bölcsészet túl van azokon. Negative Philosophie. Kant ismerettehetségnek veszi egyéni állásánál fogva az és/.t. Sd­. az is­meret’ végetlen hatányának; benmaradó tartalma a’ lét’ végetlen hatánya. Ezen végetlen létezhetés azon lényeg, mellyből fogalmainkat származtat­juk. A’gondolat’ mozgalmas természete hozza ma­­gával, hogy puszta gondolatnál meg ne állapod­jék, de szüntelen a’ létbe menjen át. Ez azonban nem tapasztalati, hanem merő észtani átmenetei. Az előleges ész nem tudja, létezik-e a’ világ, de ha létezik, törvényei szerint kell léteznie. — A’ lét’ hatányában először azon lehetséget veszszü­k észre, melly szerint a’ létbe átmehet. Előbb ha­talmában állt a’ lét, átmehetett ’s a’ lehetségben is maradhatott; de miután átment, a’létnek ha­talmába esett. Mivel pedig a’ hatány szabad és végtelen, két ellenkezőt, lehetséget és nemlehet­­séget nem zár ki magából. Lét és nemlét közt szabadon lebeg egy harmadik hatány. Tehát há­rom h­atányt különböztet meg: 1. melly a’ lét fe­lé hajlik, 2. melly a’ nemlét felé hajlik, 3. melly lét és nemlét közt szabadon lebeg. Első hatány materia prima, második actus purus, harmadik a’ szellem. — Positive Philosophie. Ezen része bölcsé­szetének nem áll fejtegetésekből, de theoriák’ fel­állításából. A’ lénytani és világtani erősitmények­­ből — ontolog­ und cosinos. Argint — indulván ki, theoriát állít fel az istenről, a’ világ’ ’s kü­lönösen az ember’ teremtéséről, az ember’ eseté­ről, a’ megváltóról és megváltásról, a’ ínytholo- 4

Next