Athenaeum, 1842/2. félév
1842-07-10 / 4. szám
• ------------—. HATODIK ÉV -------------------------Második félév. Pest, vasárnap, Julius' 10. 1842. 4. szám. Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden, csötörtökön és vasárnap jelenik meg fél fél ív. Ara helyben kihordásni félévre 3 fi. , postán 3 ft. 48 k.ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben , és 2 ft postán. — A szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayer ház 222. szám) az apácza-templom közelében, földszint jobbra. ATHENAEUM. Rimrl vázlata Schelling’ philosophittjának valami nevelésünk’ ügyében. (Levél Szontagh Gusztávhoz.) Midőn előbben levelemet irtam, nem számoltam arra, hogy azt kegyetek közleni fogják. Most kegyed’kívánságához képest Schelling’ leczkéinek eredményéről írok. Ellenei meg vágynak vele elégedve, mert látják, hogy Hegel’ rendszerét meg nem fogja rendíteni; barátai pedig, mint itt ott hallatszott, többet kívántak tőle. Hegel’követői azt mondják, hogy az, mit Sdh. bölcsészet’ neve alatt árul, gnosticusok és, theosophok’ osztályába való, hogy nem a’ gondolat, de a’ képzelem’— Vorstellung — körében forog, hogy theoriái nagymesterük’ rendszerének épen nem ártanak, sőt győzelmet szereznek, hogy ő 40 évvel ezelőtt megtette a’ magáét, akkor vezére volt a’ bölcsészetnek, de most a’ természet’ azon törvényét jött igazolni Berlinbe, hogy a’ csillagok, bár első rendűek is , culminatiójok’ pontjánál felébb nem emelkednek, hogy a’ vezérzászlót harsogó proclamatioval és sokat ígérő kifejezésekkel bárhol is könnyebben lehet kézre keríteni, mint épen a’ gondolat’ országában. E’ félévben az egyetemnél többen keltek ki Hegel’ rendszerének védelmére, majd mellékesebb , majd határozottabb czélzattal Sch. ellen. Rám nézve sok tekintetben tanulságosak voltak Sch.’ nézetei: nálunk sokan azt gondolják, hogy ha bölcsészkedni akarunk, vagy elől kell kezdeni a’ bölcsészetet, vagy legalább Rousseau’ és Kant’ korára menni vissza; én azon meggyőződéssel jöttem ki, hogy nekünk önálló magyar bölcsészetet kell ugyan alapítanunk, de hogy ezt tehessük, a’ tudomány’jelen álláspontjára kell emelkednünk , ’s csak akkor kezdhetjük önállólag pályánkat. E’ tekintetben nagy hasznát vettem Sch rendszerének. Ő épen Kant és Hegel közt áll, ’s miután nézeteivel megismerkedtem, annál könnyebben boldogulhattam Hegellel. Sch ’ nézeteit magyar nyelven adni elő, felette bajos; de megkísértem, tán sikerülene fogalmat nyújtani néhány sorban arról, mit ő egy félév alatt olvasott: ,,Idealismus és materialismus két ellenkező irányt képeznek legrégibb időktől a’ bölcsészet’ történeteiben : ez a’ tapasztalásból indulván ki, a’tiszta gondolat, felé emelkedik, az a’ tiszta észből a’ tapasztalás felé. Kell tehát egy közös pontnak lennie, hol mind a’ két irány öszszetalálkozik. Idealisták’ törekvései nemleges eredménynél többet mindeddig fel nem mutathatnak, mert kizárták körükből a’ tapasztalást ; materialisták az ész előtt nem igazolhatják nézeteiket, mert a’ tapasztalást veszik szabályozónak. Azért is Sch. a’ bölcsészetet két fő részre osztja: negative and positive Philosophie. Amaz a’ tiszta gondolattal, a’ tárgyak’megismerkedésével foglalkodik, ’s valódi megismerésöket, tehát magát a’ valóságot tényszerű bölcsészetre bizza. A’ scholasticus tételből indulván ki, minden tárgyon két oldalt különböztet meg: quid és quod , mik legyenek a’ tárgyak , tanítója az ész , hogy léteznek, bizonyítja a’tapasztalás. Amott a’ gondolatból következtetünk a’ létre, itt lét az első, ’s szerinte módosul a’ gondolat“. Véleményem szerint ez alapelvekben Kant és Jacobi’ nézeteit látjuk egyesítve , amott csak tüneményeket ismerhetünk meg, mi legyen a’ Kant-féle Ding-an-sich, nem tudhatjuk; itt a’Jacobi-féle közvetlen hit segít ki a’ zavarból, így elemeire vivén vissza Sch.’ nézeteit látjuk, hogy napjainkban a’bölcsészet túl van azokon. Negative Philosophie. Kant ismerettehetségnek veszi egyéni állásánál fogva az és/.t. Sd. az ismeret’ végetlen hatányának; benmaradó tartalma a’ lét’ végetlen hatánya. Ezen végetlen létezhetés azon lényeg, mellyből fogalmainkat származtatjuk. A’gondolat’ mozgalmas természete hozza magával, hogy puszta gondolatnál meg ne állapodjék, de szüntelen a’ létbe menjen át. Ez azonban nem tapasztalati, hanem merő észtani átmenetei. Az előleges ész nem tudja, létezik-e a’ világ, de ha létezik, törvényei szerint kell léteznie. — A’ lét’ hatányában először azon lehetséget veszszük észre, melly szerint a’ létbe átmehet. Előbb hatalmában állt a’ lét, átmehetett ’s a’ lehetségben is maradhatott; de miután átment, a’létnek hatalmába esett. Mivel pedig a’ hatány szabad és végtelen, két ellenkezőt, lehetséget és nemlehetséget nem zár ki magából. Lét és nemlét közt szabadon lebeg egy harmadik hatány. Tehát három hatányt különböztet meg: 1. melly a’ lét felé hajlik, 2. melly a’ nemlét felé hajlik, 3. melly lét és nemlét közt szabadon lebeg. Első hatány materia prima, második actus purus, harmadik a’ szellem. — Positive Philosophie. Ezen része bölcsészetének nem áll fejtegetésekből, de theoriák’ felállításából. A’ lénytani és világtani erősitményekből — ontolog und cosinos. Argint — indulván ki, theoriát állít fel az istenről, a’ világ’ ’s különösen az ember’ teremtéséről, az ember’ esetéről, a’ megváltóról és megváltásról, a’ ínytholo- 4