Athenaeum, 1842/2. félév

1842-08-02 / 14. szám

-------------- .nnne HATODIK ÉV ?! --------------­Vlásoilik félév. Pest, kedd, au­gu­stus’ 3. 1§13. 14. szám. ATHENAEUM. Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden, csütörtökön és vasárnap jelenik meg fél fél ív. Ara helyben kihordás­sal félévre 3 ft., postán 3 ft. 48 kr­ép- Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben, és 2 ft postán. — A’ szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el.­­ Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayer-ház 222. szám) az apácza-templom’ közelében, földszint jobbra. Utazás Triestig. (Vége.) Slyriától búcsút véve, többnyire borzasztó sziklahegyek, rengetegek ’s felette vad és népte­­len vidékek, egyes, szerteszórt majorok és kocs­inak valónak Illyria’ fővárosáig, Laibach­ ig, kísérőink. Erre már csupán ezüstpénz van forgás­ban , az élelem drágább, a’ kutak, forrásból bu­­gyogva, igen jó vizet adnak. Laibach nem nagy, de csinos város. Házai egy, két és három eme­­letűek, templomai nagyszerűk, vendéglői pompá­sak. Színházában jelenleg Natale Fabric­’ igazgat­­tósága alatt olasz operák adatnak, ’s nem csekély tetszéssel fogadtatnak. Előtte kellemes sétatér van. Elszigetelt fellegvárában foglyok tartatnak, ’s a­­latta a’ várossal rokon nevű folyam halad , melly­­nek hullámait János főherczeg’ nevét viselő gőzös szabdalja. Van lyceuma, museuma, könyvtára, püspöki laka, pap- és katonaintézete, nyilvános kórháza, II. Józseftől alapítva. Orsolyaszűzek’ monostora leánynevelő-intézettel, földmivelő és zenekedvelő (philharmonisch) társasága, edény és taplógyára. A’ fél órányira levő Száván 450 lé­pésnyi híd vezet át. Közelében 3 □ vntnyi pos­­vány létezik, mellynek kiszárításán már több év óta sükerrel dolgoznak. Laibachnak Triest, Fiu­me , Klagenfurt és Graetz városokkali közlekedé­se nevezetes. Felső-Pia­n­in­a és Adelsberg helysé­gek közt van Carniolia’ határa, mit az útfalba, márványtáblára vésett illy tartalmú latin fölirás jelel: „Ez utakat Carniolia’ rendes I. Ferenez csá­szár’ tiszteletére alkoták“. — A’ világszerte híres adelsbergi Odor’ (Grotte) részletes leírásával kü­lön fogok kedveskedni. — Prevyald, Susan a helységeken vonulva keresztül , legott az egysze­rű Optschina, boldogult Ferenez császár’tisz­teletére emelt, roppant szobrával foglalja el az utas’ figyelmét. Az itt nem gyéren dühöngő Or­bán’ korlátozása miatt a’ lapos, cserépfedelű há­zakon izmos kődarabok szemlélhetők. Ezen igény­telen falucska öntetszékenyen pislog le a’ dombról az alatta elterülő T­riest város- és adriai ten­gerre. Itt szokta az útas vagy az alkonyt bevár­ni, vagy a’ korány’ első pírját meglesni, ama’le­­irhatlan felséges látványnak kéjfeli hatását egész mértékben élvezendő, mellyet a’ balról elnyúló, nagyszerű , kereskedő-város, jobbról pedig a’ szám­talan tengeri hajókkal ’s meg annyi pontoknak lát­szó szerte kóválygó gondolákkal rakott kikötő, ’s a’végetlen tenger’zajló hullámai, vagy szélcsend­ben ennek csillámló tükrözete nyujtnak a’ szemlé­lőnek. T r i­e s t, az illyriai királyság’ egyik kormány­széki városa, az adriai tenger’ éjszaki szélén fek­szik (a’ másik Laibach). Lakói azonban mind nyelv­re, mind viseletre és szokásokra több tekintetben különböznek Illyria’ egyéb lakositól. Itt már olasz nyelv hallható csak közönségesen, ott pedig rom­lott tót nyelv divatos. Azokat kiválólag jámbor­ság , ezeket ravaszság jellemzi. Ott marhatenyész­tés, itt kalmárkodás a’ legkedvesebb foglalkodás. Ott a' férfiak sudarok ’s idegesek, itt szikár ’s a­­lacsonyok, valamint általában egész olasz földön. Az e’ vidéki viselet inkább olasz jellemű, amott a’ férfi fejét magas, fekete szalmakalap födi; ba­­jusztalan ajkai közt kurta szárú ’s magas kupaku pipácska füstöl, — mit nem gyérén hölgyeknél is láthatni, — ujjas mellénye (Spenlezer) kék posz­tóból van, ’s alóla fényes gombok csillámlanak, nadrága feketére festett szarvasbőr, saruja pedig térden felül érő. A’ nőnembeliek hátrafésült ha­jukat vagy hímzett szegletű, fehér kendőbe bur­kolják , vagy búbos fejkötőt illesztenek fejökre. A’ felette rövid derekú szoknya, melly rendesen vörös kartony, a’ különben szép termetű, finom fehér arezbőrű krajni hölgyeket nem kissé idom­­talanitja. Ingerlő melleiket piros vagy más szinű selyem kendőcske leplezi. Kék kötényök bő és sűrűn redőzött. Lábaikat kék harisnya ’s magas sarkú topán takarja. A’ bort szintúgy mint a’ fér­fiak nem utálják. Mulatozásuk cziterazengés és halszó mellett szokott folyni ünnepnapokon. Triestet szőlő­kertek környezik, hol az iz­mos szőlőtők keresztbe rakott léczeken folyván föl, lugasokat képeznek. Pompás ízlésű házai há­rom, négy, itt ott öt emeletesek, jobbadán — mint nemzeti színházunk — meszeletlenek ’s ud­var’ hiányával vagynak, minthogy még a’kapu­alj is bolt gyanánt használtatik. Utczái — mely­­lyek közt legszebb a’ Cono — zsinóregyenesek és tágasak; kövezése különösen jó, ’s a’ járdák kő­oszlopokkal elkü­lönözvék, hol sem taligások, sem egyéb teherhordók nem faggatják a’ járkálókat. Fényes boltjai nem igen vannak, minthogy itt leg­inkább a’ fűszerkereskedés űzetik. Majd minden efféle boltban egy szentkép csügg a’ falon, ’s a­­latta égő mécs pislog. Számos gyáraiban főleg kötél és szappan készíttetik. Van püspöki laka, nyilvános könyvtára, füvészkerte, liter, társasá­ga , különféle tanodái, mellyek közt a’ hajózási iskola 13 tanítójával ’s museummal a’ legneveze­­ t4

Next